"A harmincas évek antiszemitizmusa fenyegeti Európát"

Az új Európa egyre inkább a harmincas évek Európáját idézi, és zsidóként semmit nem tartok veszélyesebbnek - mondta a Zsidó Világkongresszus elnöke az EBESZ Rómában tartott antiszemitizmus elleni nemzetközi konferenciáján hétfőn.

Ronald Lauder kijelentette, arra alapozza aggodalmát, hogy néhány európai országban a közelmúltban tartott választások a szélsőobboldali erők növekvő népszerűségével zárultak. 

A Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke Franciaországot és Németországot hozta fel példaként. Kijelentette, hogy jelenleg Oroszország az egyik legbiztonságosabb ország a zsidók számára, és Moszkva biztonságosabb számos más európai fővároshoz képest. Hangsúlyozta, hogy minden kormánynak ellenőrzés alatt kell tartani országában az antiszemitizmus összes megnyilvánulását.  Moshe Kantor az Európai Zsidó Kongresszus elnöke azt szorgalmazta, hogy az EBESZ összes tagállama fogadja el az antiszemitizmusnak a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) által meghatározott definícióját, amelyet eddig az Egyesült Királyság, Németország, Románia, Bulgária és Ausztria vezetett be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a római külügyminisztériumban rendezett nemzetközi konferenciát a szervezethez tartozó államok, intézmények és egyének felelősségéről az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
Thomas Greminger EBESZ-főtitkár szerint az antiszemitizmus a mai napig veszélyezteti a biztonságot. Hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmust mindenekelőtt emlékezéssel, neveléssel és a gyűlöletből fakadó bűncselekmények elleni fellépéssel lehet leküzdeni. A nemzetközi konferencián többek között részt vett Ingibjörg Sólrún Gísladóttir a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója, valamint Ivica Dacic szerb külügyminiszter. Magyarországot Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár képviselte. Az EBESZ-konferencia résztvevőit fogadta Ferenc pápa, aki hangsúlyozta: a világ országai felelősséget viselnek azért, hogy küzdjenek az antiszemitizmus és "a közönyösség vírusa" ellen, ami azzal fenyeget, hogy az emberiség memóriájából kitörlődik a holokauszt emléke. Az egyházfő arra kérte a keresztényeket és a zsidókat, hogy hozzák létre a holokauszt "közös emlékét". "A mi felelősségünk, hogy ezt méltó módon adjuk tovább a fiatalabb generációknak" - hangsúlyozta Ferenc pápa. (MTI)

Szerző
2018.01.29 18:32

A rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa – Sargentini mielőbb napirendre venné a hetes cikk szerinti eljárást

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:41

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett” – hangsúlyozta a zöldpárti képviselő.
A legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban – közölte hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő. Az MTI összefoglalója szerint a zöldpárti képviselő közleményében azt írta: 
„Az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.”
Judith Sargentini hozzátette, hogy
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.”
Sargentini emellett a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik
„boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát”.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, hivatalos meghallgatás még nem volt. A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Mint megírtuk, múlt szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását és – bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni – a parlament kormánypárti többsége elfogadta a rabszolgatörvényt is. Ezt követően tiltakozás robbant ki: vasárnap este, a tüntetéssorozat negyedik napján ismét ezrek tiltakoztak a kormányzati döntések – elsősorban a túlórák önkényes emelése és a különbíróságok elfogadása – miatt.

A hetes cikk

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők kizártnak tartanak.

2018.12.17 15:41
Frissítve: 2018.12.17 15:41

Robbanás a görög tévé épületénél (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.17 10:43

Fotó: AFP/ ANGELOS TZORTZINIS
Helyi idő szerint hétfőn hajnali 2 óra 40 perckor robbanás történt a görög magántelevízió, a Skai épületénél. Személyi sérülés nem történt, de súlyos károkról érkezett jelentés. Előzőleg egy ismeretlen telefonáló figyelmeztetett a várható detonációra, így időben sikerült kiüríteni a televízió épületét. Mint az Ekathimerini honlapja írta, az épület ötödik emeletén betörtek az ablakok.
Katerina Papakoszta polgári védelmi miniszter szerint az elkövetők a demokráciára támadtak az ismeretlenek, s az is lehet, hogy emberi életet akartak kioltani. Az athéni újságíró szövetség, az ESIEA elnöke, Maria Antoniadu azt közölte, az információáramlás szabadságát is támadták.
2018.12.17 10:43
Frissítve: 2018.12.17 12:36