"A harmincas évek antiszemitizmusa fenyegeti Európát"

Az új Európa egyre inkább a harmincas évek Európáját idézi, és zsidóként semmit nem tartok veszélyesebbnek - mondta a Zsidó Világkongresszus elnöke az EBESZ Rómában tartott antiszemitizmus elleni nemzetközi konferenciáján hétfőn.

Ronald Lauder kijelentette, arra alapozza aggodalmát, hogy néhány európai országban a közelmúltban tartott választások a szélsőobboldali erők növekvő népszerűségével zárultak. 

A Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke Franciaországot és Németországot hozta fel példaként. Kijelentette, hogy jelenleg Oroszország az egyik legbiztonságosabb ország a zsidók számára, és Moszkva biztonságosabb számos más európai fővároshoz képest. Hangsúlyozta, hogy minden kormánynak ellenőrzés alatt kell tartani országában az antiszemitizmus összes megnyilvánulását.  Moshe Kantor az Európai Zsidó Kongresszus elnöke azt szorgalmazta, hogy az EBESZ összes tagállama fogadja el az antiszemitizmusnak a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) által meghatározott definícióját, amelyet eddig az Egyesült Királyság, Németország, Románia, Bulgária és Ausztria vezetett be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a római külügyminisztériumban rendezett nemzetközi konferenciát a szervezethez tartozó államok, intézmények és egyének felelősségéről az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
Thomas Greminger EBESZ-főtitkár szerint az antiszemitizmus a mai napig veszélyezteti a biztonságot. Hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmust mindenekelőtt emlékezéssel, neveléssel és a gyűlöletből fakadó bűncselekmények elleni fellépéssel lehet leküzdeni. A nemzetközi konferencián többek között részt vett Ingibjörg Sólrún Gísladóttir a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója, valamint Ivica Dacic szerb külügyminiszter. Magyarországot Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár képviselte. Az EBESZ-konferencia résztvevőit fogadta Ferenc pápa, aki hangsúlyozta: a világ országai felelősséget viselnek azért, hogy küzdjenek az antiszemitizmus és "a közönyösség vírusa" ellen, ami azzal fenyeget, hogy az emberiség memóriájából kitörlődik a holokauszt emléke. Az egyházfő arra kérte a keresztényeket és a zsidókat, hogy hozzák létre a holokauszt "közös emlékét". "A mi felelősségünk, hogy ezt méltó módon adjuk tovább a fiatalabb generációknak" - hangsúlyozta Ferenc pápa. (MTI)

Szerző
2018.01.29 18:32

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17