Egy programozó tinédzser, aki lekörözte a NASA-t

Publikálás dátuma
2018.01.30 06:17
Az űrben keringő szemét jelenti a legnagyobb kockázatot Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Amber Yang 15 évesen kezdte kutatását, majd kidolgozott egy számítógépes modellt, amellyel a Föld körül keringő mesterséges tárgyak helyzete minden eddiginél pontosabban meghatározható.

A ma "már" tizennyolc éves floridai Amber Yang, aki ma már a Stanford Egyetem első éves hallgatója, amikor megnézte a Gravitáció című filmet azzal szembesült, hogy vannak benne mozzanatok, amelyek hadilábon állnak a fizika törvényeivel. De azt is megértette, a probléma, amely a történet alapjául szolgál, valós. A több millió föld körül keringő, irányítás nélküli kisebb-nagyobb ember alkotta tárgy már ma is veszélyezteti az űrbéli küldetések sikerét, egy ütközés végzetes lehet. A szeméttel – amely lehet akár űrállomás, rakétadarab, de akár festékszemcse is - valamit kezdeni kell, mert egy másfél centiméteres darabka - amely a puskagolyó sebességének tízszeresével száguld - egy gránát erejével csapódik be. Nemcsak az a baj, hogy nagyon gyorsan száguldanak, hanem pályájukat is állandóan változtatják. Ezért a jelenlegi előrejelző programoknak folyamatosan új számítást kell végezniük, ha egy veszélyes űrszemét más pályára lép. Az Európai Űrügynökség szerint a felbocsájtás és földkörüli pályára állítás nehézségei után a szemét jelenti a legnagyobb kockázatot az űreszközök számára. Az USA erre a célra létrehozott hálózata naponta megfigyelések százezreit végzi, az ütközések elkerülése érdekében.

Yang eljárása, amellyel díjak sorozatát gyűjtötte be az elmúlt években, nagyon pontosan jelzi a veszélyhelyzeteket. - Akkor kezdtem a kutatást, amikor másodikos lettem a középiskolában – mondta a CNN-nek, amely ismertette eredményeit. Átnézte az akkori nyomkövető rendszereket: földi és űrbéli radarok adatait, valamint a jósláshoz használt matematikai modelleket, majd 2016-ban a számítógépes mesterséges idegi hálózatok felé fordította figyelmét, amelyeket úgy terveztek, hogy az emberi agy tanulási folyamatát utánozzák. Yang saját maga kezdett a programozásba. Különféle fizikai törvényekkel dolgozott és finomította a mesterséges intelligencia paramétereit. Betáplálta az űrszemétdarabok pályáinak nyilvánosan hozzáférhető adatait, és 2016-ban egy háromnapos előrejelzése 98 százalékos pontosságúnak bizonyult. Ez sokkal jobb eredmény, mint a NASA statisztikus módszere.

Az év végén bemutatta eredményeit az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek (CERN), részt vett egy Fehér Ház által szervezett konferencián, ötletét elmagyarázhatta TEDx program videójában. Volt döntős tehetségkutató versenyen, 2017-ben 50 ezer dolláros (12 millió forint) ösztöndíjat nyert. A Forbes magazin pár hete felvette a 2018-as Harmincan harminc alatt a tudományban elnevezésű listájára. Azt nem tudja, találmánya most mennyit ér, de hasonló pályaelőrejelző szolgáltatások akár egymillió dollárt (240 millió forint) is kérnek egy licencért. A jövőben a program pontosságát szeretné növelni, és felfedezni a gépi tanulásban rejlő további lehetőségeket.

2018.01.30 06:17

Erős szén-dioxid kibocsátást mértek az Antarktiszt övező óceánnál

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:59
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - írta az MTI a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével készült amerikai kimutatás alapján.
A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy mennyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.
"Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Dél-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-óceán szerepét a karbonciklusban és a klímában"
- idézte Alison Grayt, a Washingtoni Egyetem oceanográfusát, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos hírportál.
"Megfigyeléseink fontos horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Az találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, amelyeket a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki"
- magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.
 A korábbi téli mérések a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók mérésein alapultak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal. 
"Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve"
- mondta Gray.
 A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azon helyek egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz és kapcsolatba lép a légkörrel. A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak és különböző mélységekből gyűjtenek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre. 
A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el és mennyit bocsát ki a légkörbe.
"Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxodot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról"
- magyarázta Gray.
 A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, amely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, amely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Magyon mély, általában 4 és 5 ezer méter közötti. Az Antarktiszi áramlás 21 ezer km hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.
2018.08.16 12:59

Az e-cigi is ártalmas lehet

Publikálás dátuma
2018.08.16 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az e-cigaretta belélegzett párája károsíthatja az immunrendszert - állapította meg egy új brit kutatás, amelyről a BBC News számolt be.
A kutatók megállapították, hogy az e-cigarettázás az immunrendszert is veszélyeztetheti: gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. A tudósok óvatosságra intettek a széles körben elterjedt nézettel kapcsolatban, hogy az e-cigaretta használata biztonságos.
A brit közegészségügyi hivatal ugyanakkor továbbra is azt tanácsolja, hogy amennyiben valakinek a dohányzásról való leszokáshoz van szüksége az e-cigarettára, inkább használja azt, mintsem rágyújtson, mivel a dohányzás sokkal károsabb az egészségre.
Korábbi tanulmányok elsősorban az e-cigaretta folyadékának összetételére koncentráltak, amelyet az eszközt használók páraként szívnak be. A Birminghami Egyetem professzora, David Thickett által vezetett kísérleti kutatásban laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogy mi történik a pára hatására nyolc nem dohányzó ember tüdejéből vett szövetmintával.
Az eredmények szerint a pára gyulladást okozott a szövetekben és meggátolta a tüdőből a potenciálisan károsító szennyeződéseket, baktériumokat és allergéneket eltávolító sejtek működését. Mint hangsúlyozták, olyan hatásokkal is találkoztak, amelyek hasonlóak a megrögzött dohányosoknál és krónikus tüdőbetegeknél tapasztalhatókhoz.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulmány laboratóriumi körülmények között zajlott és további kutatások szükségesek annak megállapítására, milyen hosszú távú hatásai lehetnek az e-cigaretta párájának az egészségre. A tüdőszövetekben végbement változásokat a kísérletben ugyanis 48 óra alatt tapasztalták.
Thickett leszögezte: miközben az e-cigaretta biztonságosabb a hagyományosnál, azért hosszú távon ugyancsak káros lehet, és a vele kapcsolatos kutatások még gyermekcipőben járnak. A hagyományos cigaretták füstjében jóval több karcinogén található, mint az e-cigaretták párájában. A rákkockázat szempontjából az e-cigaretta biztonságosabb, de ha 20-30 évig szívja valaki ezt a párát, ami krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) okozhat, akkor ezt a kockázatot is alaposan meg kell vizsgálni - jelentette ki a professzor. Hozzáfűzte: személyesen nem gondolja, hogy az e-cigaretta károsabb lenne a hagyományosnál, de azt óvatosan kell kezelni, hogy olyan biztonságos lenne, ahogy el akarják hitetni.
Korábbi kutatások szerint az e-cigaretták a hagyományos cigarettáknál kevesebb rákkeltő anyagnak teszik ki fogyasztóikat, de nagy koncentrációban tartalmaznak mikroszemcséket és más mérgeket, amelyeket a szív- és keringési betegségekkel és nem daganatos tüdőbetegségekkel hoztak összefüggésbe. Ezeknek a betegségeknek a számlájára írható a dohányzás okozta halálozások több mint fele.
2018.08.16 10:10
Frissítve: 2018.08.16 10:10