Kevesebb menedékkérő kopogtat Európában

Publikálás dátuma
2018.01.30 06:08
PROPAGANDA - Szíriai család a tompai határátkelőnél. Bár a kormány mást sulykol, Magyarországon is csökkenés tapasztalható - FOT
Fotó: /
Jelentősen csökkent tavaly 2015-höz képest az EU-ban a menedékkérők száma. Az átlagadatok azonban elfedik a térségek közötti átrendeződéseket.

Az Eurostat, az unió hivatalos statisztikai hivatala ezzel nem pontosan egyező, de hasonló trendet mutató adatokat tartalmaz, miszerint 2017 januárja és szeptembere között 480 ezer, míg a teljes 2016-os évben összesen 1,2 millió menedékkérelem érkezett a hatóságokhoz. Visszatekintve a migrációs válság kirobbanásának az évére, 2015-re, akkor 1 millió 250 ezer menedékkérelmet vettek nyilvántartásba. Ezzel a csúcsadattal összevetve mindenképpen imponáló javulás a 2017-es részfelmérési adat. Semmi nem mutat arra, hogy a tavalyi év októbere és decembere között drámai mértékben megugrott volna az Európába érkező menekültek száma, így tehát a 480 ezerhez 150-200 ezernél többet semmiképpen sem lehet becsült adatként hozzászámítani, hogy következtetést vonjunk le a teljes 2017-es évre.

A legtöbb menedékkérelmet – az összes kérelem közel egyharmadát - Németországban nyújtották be a szíriai háború, illetve az egyéb közel-keleti, ázsiai, afrikai erőszakos konfliktusok elől menekülők. Németországot – sok menekült célországát – mondhatni, alaposan leszakadva, Olaszország és Görögország, tehát a kiterjedt mediterrán partszakasza okán a két legkézenfekvőbb „partraszállási” ország követi.

A német adatokban van némi ellentmondás az uniós és a német belügyminisztérium által közzétett tavalyi számok között. Az EU kevesebb, mint 138 ezer új menedékkérelemről vél tudni a januártól szeptemberig terjedő időszakot illetően, a berlini szaktárca viszont 207 ezerről – csakhogy a januártól novemberig terjedő periódusra vonatkoztatva. Ennek abból a szempontból van bizonyos jelentősége, hogy Thomas de Maiziere belügyminiszter előzetesen azt a becslést adta, hogy 2017-ben a menedékkérők száma nem fogja meghaladni a 200 ezret. Ez a szám aztán a német koalíciós huzakodásokban is megjelent, nevezetesen úgy, hogy 200 ezerre „lőtték be” az évente Németország által befogadható menedékkérelmek felső határát.

Az EU-ban a beadott menedékkérelmek átlagosan szűk felének adnak helyt a hatóságok már az első elbírálási körben. Ezzel összhangban van az a német részadat, amely a tavaly esztendő utolsó negyedéről szól, és amely szerint a kérelmek 48 százalékának tettek eleget.

A különböző összegző beszámolók felhívják a figyelmet arra, hogy a menedékkérők számának a jelentős megcsappanása elsősorban a balkáni útvonal de facto lezárásának, illetve az EU és Törökország között született, politikailag felettébb törékeny alkunak köszönhető. Ez az alku arról szól, hogy az unió anyagi támogatásban részesíti a törököket, aki ennek fejében visszatartják, illetve visszafogadják a tőlük Európába eljutni próbáló menekülteket.

Ha országonként külön-külön vizsgáljuk a menekültügyi statisztikákat, akkor kiderül, hogy a „drámai visszaesés”, mint átlagolt adat mögött óriási különbségek vannak, és egymással ellentétes tendenciák is érvényesülnek Európában.

Németországban valóban hatalmas volt a menedékkérők számának a visszaesése: a tavalyi 200 ezer körüli adattal 2016-ból több mint 745 ezer kérelem állítható szembe. (Ezzel kapcsolatban azonban elemzők megjegyzik: az érkezés és a kérelem benyújtás között mindig eltelik hosszabb-rövidebb idő, tehát a 2016-os, kiugróan sok kérelem egy része 2015-ös érkezőket takar.)

Szintén számottevő csökkenés figyelhető meg 2016 és 2017 között Magyarországon (29 ezerről 26 ezerre), valamint Bulgáriában (19 ezerről 16 ezerre). Ezzel szemben viszont növekedett a beadott menedékkérelmek száma Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Szlovéniában, valamint a nem EU-tag, de a schengeni övezethez tartozó Norvégiában.

Olaszországban különösen nagyon megugrott a friss menedékkérők száma: a 2016-os 123 ezer után 2017-ben ennél 130 ezerrel többen kérelmezték a menekültstátust. Franciaországban is hasonló volt a növekedési arány, csak valamivel alacsonyabb bázison: a 2016-os 85 ezer menedékkérőnél százezerrel többen kértek menedéket tavaly.

Ami a menedékkérők származási országát illeti, Szíria az első három között szerepelt Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Bulgáriában és Magyarországon. Afganisztán Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában szerepelt az első három származási ország között.

Egészen más arányok mutatkoztak Olaszországban, ahol zömmel nigériaiak, bangladesiek és pakisztániak érnek partot, valamint Lengyelországban, ahová főleg oroszok, ukránok, tádzsikok érkeznek, összesen néhány ezer fő erejéig. Franciaországban ugyanakkor érdekes módon az albánok voltak a legtöbben a menedékkérők között, tehát európai országbeliek, akiknek a migrációját nem is szokták a 2015-ös menekülthullám részeként emlegetni. A legtöbb kísérő nélküli gyermek – tavaly közel 10 ezer – Olaszországba érkezett.

A beadott menedékkérelmek jóváhagyását illetően szintén egymással ellentétes tendenciák érvényesültek tavaly az egyes uniós országokban. Németországban és Svédországban például jelentősen csökkent, miközben Belgiumban, Olaszországban és Lengyelországban nőtt a kedvezően elbírált menedékkérelmek aránya az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló adatok szerint.

A statisztikai adatok alapján arra lehet következtetni, hogy miközben Németországban és különösen Ausztriában jelentősen megcsappant a menekültek befogadására való nyitottság, Olaszország továbbra is erősen fog lobbizni a menedékkérők unión belüli elosztása mellett, mert az utóbbi időben nagyon megnőtt a rá nehezedő migrációs nyomás – annak ellenére, hogy igyekszik együttműködni az észak-afrikai Tunéziával, illetve Líbiával a menekültek visszatartása vagy visszafogadása érdekében.

Némiképp hasonló a helyzet, bár kisebb számsorok mentén, Spanyolországgal. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint tavaly több mint 28 ezren érkeztek Európába Spanyolországon keresztül. Közülük legkevesebb 6200-an Ceuta, illetve Melilla észak-afrikai spanyol területre jutottak át, vagy a szögesdrót leküzdése árán, vagy járművekben elrejtőzve. A többség azonban – tavaly 22 ezer, tavalyelőtt még csak 8 ezer fő – a tengeren át érkezett.

2018.01.30 06:08

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24