Kevesebb menedékkérő kopogtat Európában

Publikálás dátuma
2018.01.30 06:08
PROPAGANDA - Szíriai család a tompai határátkelőnél. Bár a kormány mást sulykol, Magyarországon is csökkenés tapasztalható - FOT
Fotó: /
Jelentősen csökkent tavaly 2015-höz képest az EU-ban a menedékkérők száma. Az átlagadatok azonban elfedik a térségek közötti átrendeződéseket.

Az Eurostat, az unió hivatalos statisztikai hivatala ezzel nem pontosan egyező, de hasonló trendet mutató adatokat tartalmaz, miszerint 2017 januárja és szeptembere között 480 ezer, míg a teljes 2016-os évben összesen 1,2 millió menedékkérelem érkezett a hatóságokhoz. Visszatekintve a migrációs válság kirobbanásának az évére, 2015-re, akkor 1 millió 250 ezer menedékkérelmet vettek nyilvántartásba. Ezzel a csúcsadattal összevetve mindenképpen imponáló javulás a 2017-es részfelmérési adat. Semmi nem mutat arra, hogy a tavalyi év októbere és decembere között drámai mértékben megugrott volna az Európába érkező menekültek száma, így tehát a 480 ezerhez 150-200 ezernél többet semmiképpen sem lehet becsült adatként hozzászámítani, hogy következtetést vonjunk le a teljes 2017-es évre.

A legtöbb menedékkérelmet – az összes kérelem közel egyharmadát - Németországban nyújtották be a szíriai háború, illetve az egyéb közel-keleti, ázsiai, afrikai erőszakos konfliktusok elől menekülők. Németországot – sok menekült célországát – mondhatni, alaposan leszakadva, Olaszország és Görögország, tehát a kiterjedt mediterrán partszakasza okán a két legkézenfekvőbb „partraszállási” ország követi.

A német adatokban van némi ellentmondás az uniós és a német belügyminisztérium által közzétett tavalyi számok között. Az EU kevesebb, mint 138 ezer új menedékkérelemről vél tudni a januártól szeptemberig terjedő időszakot illetően, a berlini szaktárca viszont 207 ezerről – csakhogy a januártól novemberig terjedő periódusra vonatkoztatva. Ennek abból a szempontból van bizonyos jelentősége, hogy Thomas de Maiziere belügyminiszter előzetesen azt a becslést adta, hogy 2017-ben a menedékkérők száma nem fogja meghaladni a 200 ezret. Ez a szám aztán a német koalíciós huzakodásokban is megjelent, nevezetesen úgy, hogy 200 ezerre „lőtték be” az évente Németország által befogadható menedékkérelmek felső határát.

Az EU-ban a beadott menedékkérelmek átlagosan szűk felének adnak helyt a hatóságok már az első elbírálási körben. Ezzel összhangban van az a német részadat, amely a tavaly esztendő utolsó negyedéről szól, és amely szerint a kérelmek 48 százalékának tettek eleget.

A különböző összegző beszámolók felhívják a figyelmet arra, hogy a menedékkérők számának a jelentős megcsappanása elsősorban a balkáni útvonal de facto lezárásának, illetve az EU és Törökország között született, politikailag felettébb törékeny alkunak köszönhető. Ez az alku arról szól, hogy az unió anyagi támogatásban részesíti a törököket, aki ennek fejében visszatartják, illetve visszafogadják a tőlük Európába eljutni próbáló menekülteket.

Ha országonként külön-külön vizsgáljuk a menekültügyi statisztikákat, akkor kiderül, hogy a „drámai visszaesés”, mint átlagolt adat mögött óriási különbségek vannak, és egymással ellentétes tendenciák is érvényesülnek Európában.

Németországban valóban hatalmas volt a menedékkérők számának a visszaesése: a tavalyi 200 ezer körüli adattal 2016-ból több mint 745 ezer kérelem állítható szembe. (Ezzel kapcsolatban azonban elemzők megjegyzik: az érkezés és a kérelem benyújtás között mindig eltelik hosszabb-rövidebb idő, tehát a 2016-os, kiugróan sok kérelem egy része 2015-ös érkezőket takar.)

Szintén számottevő csökkenés figyelhető meg 2016 és 2017 között Magyarországon (29 ezerről 26 ezerre), valamint Bulgáriában (19 ezerről 16 ezerre). Ezzel szemben viszont növekedett a beadott menedékkérelmek száma Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Szlovéniában, valamint a nem EU-tag, de a schengeni övezethez tartozó Norvégiában.

Olaszországban különösen nagyon megugrott a friss menedékkérők száma: a 2016-os 123 ezer után 2017-ben ennél 130 ezerrel többen kérelmezték a menekültstátust. Franciaországban is hasonló volt a növekedési arány, csak valamivel alacsonyabb bázison: a 2016-os 85 ezer menedékkérőnél százezerrel többen kértek menedéket tavaly.

Ami a menedékkérők származási országát illeti, Szíria az első három között szerepelt Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Bulgáriában és Magyarországon. Afganisztán Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában szerepelt az első három származási ország között.

Egészen más arányok mutatkoztak Olaszországban, ahol zömmel nigériaiak, bangladesiek és pakisztániak érnek partot, valamint Lengyelországban, ahová főleg oroszok, ukránok, tádzsikok érkeznek, összesen néhány ezer fő erejéig. Franciaországban ugyanakkor érdekes módon az albánok voltak a legtöbben a menedékkérők között, tehát európai országbeliek, akiknek a migrációját nem is szokták a 2015-ös menekülthullám részeként emlegetni. A legtöbb kísérő nélküli gyermek – tavaly közel 10 ezer – Olaszországba érkezett.

A beadott menedékkérelmek jóváhagyását illetően szintén egymással ellentétes tendenciák érvényesültek tavaly az egyes uniós országokban. Németországban és Svédországban például jelentősen csökkent, miközben Belgiumban, Olaszországban és Lengyelországban nőtt a kedvezően elbírált menedékkérelmek aránya az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló adatok szerint.

A statisztikai adatok alapján arra lehet következtetni, hogy miközben Németországban és különösen Ausztriában jelentősen megcsappant a menekültek befogadására való nyitottság, Olaszország továbbra is erősen fog lobbizni a menedékkérők unión belüli elosztása mellett, mert az utóbbi időben nagyon megnőtt a rá nehezedő migrációs nyomás – annak ellenére, hogy igyekszik együttműködni az észak-afrikai Tunéziával, illetve Líbiával a menekültek visszatartása vagy visszafogadása érdekében.

Némiképp hasonló a helyzet, bár kisebb számsorok mentén, Spanyolországgal. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint tavaly több mint 28 ezren érkeztek Európába Spanyolországon keresztül. Közülük legkevesebb 6200-an Ceuta, illetve Melilla észak-afrikai spanyol területre jutottak át, vagy a szögesdrót leküzdése árán, vagy járművekben elrejtőzve. A többség azonban – tavaly 22 ezer, tavalyelőtt még csak 8 ezer fő – a tengeren át érkezett.

2018.01.30 06:08

Súlyos szakemberhiány: szorításban az autóipar

Publikálás dátuma
2018.10.20 09:00
MINISZTERI MUSTRA - Palkovics László az innovációt erősítené
Fotó: MTI/ ILLYÉS TIBOR
A hazai autóiparnak bedolgozó vállalkozások piaca stabil, de a folyamatos fejlődés miatt állandóan résen kell lenniük. Több száz kis- és közepes vállalkozás függ a multiktól.
Az autógyárak gazdasági jelentősége elvitathatatlan, hiszen a teljes ipari termelés 24 százalékát tette ki a járműgyártás. Az elmúlt évben 8000 milliárd forint értéket termelt az ágazat, idén várhatóan meghaladja a 9000 milliárdot, s ez a feldolgozóipar csaknem 30 százaléka, és a teljes GDP több mint 21 százaléka. A járműgyártás hozzávetőlegesen a teljes export 25 százalékát adja - derült ki az Equilor Zrt. lapunknak adott tájékoztatásából. Így érthetően nagy érdeklődés övezte a az autóipari beszállítók tegnap zárult háromnapos seregszemléjét, az Automotíve Hungary kiállítást.   A járműgyártás háttériparát képviselő cégek mellett tekintélyes területen mutatkozott be a három nagy hazai autógyár, a Mercedes, az Audi és a Suzuki is.  Az összességében mintegy 170 ezer embert foglalkoztató iparágat a kormány is megkülönböztetett figyelemmel kezeli, ami a fejlesztésekhez adott forintmilliárdok is tükröznek.  Mint emlékezetes, legutóbb a BMW új debreceni gyárának építéséhez ígért a kormány 12 milliárd forint készpénzt, és az előkészítési feladatokból számos részt átvállal. Szintet lép a magyar autóipar, cél, hogy a gyártás mellett Magyarország élen járjon a technológiák fejlesztésében is - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a rendezvény megnyitóján, amelyen 15 ország 236 kiállítója mutatkozott be. Szólt arról is, hogy a nemzetközi és a hazai járműipar jelentős kihívások és változások előtt áll. Példaként említette az autók károsanyag kibocsátására vonatkozó jelentős csökkentés végrehajtását. A miniszter kiemelte, a digitalizáció, az Ipar 4.0 a járműgyártásban is magával hozza a különböző iparágak összekapcsolódását, az 5G technológia, a Big Data lehetővé teszi a járművek valós idejű kommunikációját, ezzel a meglévő közúti infrastruktúra hatékonyabb kihasználását, a forgalomsűrűség és a balesetek számának mérséklését. Ez a nem túl távoli jövő, az autóipar beszállítói viszont a jelen gondjaival küzdenek. A munkaerőhiány, a vevők egyre fokozódó minőségi elvárásai, a szigorú szabványoknak megfelelés és az éles árverseny nagy kihívás elé állítja a mintegy félezer hazai telephelyű céget.  A PwC Magyarország autóipari beszállítói felmérése szerint a beszállító cégek 40 százaléka 500 embernél többet foglalkoztat, a 100 és 500 alkalmazott közötti létszámmal 35 százalékuk működik és negyedüknél 100-nál kevesebben dolgoznak. A tulajdonosi hátteret tekintve 63 százalékuk külföldi, míg 35 százalék magyar többségi tulajdonban van, a fennmaradó részen az állami, illetve a vegyes vállalatok osztoznak. A tanulmányból az is kiderül, hogy a magyarországi beszállítók több mint fele első kategóriába sorolt partner, vagyis közvetlen kapcsolatban áll az autógyárakkal. Az ilyen cégek és az autógyárak együttműködése nem korlátozódik kizárólag az alkatrész beszállításra, a fejlesztésben is bekapcsolódnak. A tulajdonosi összetétel utal arra, hogy a Magyarországon működő összeszerelőüzemek nagyobbrészt hozták magukkal a máshol is partner beszállítóikat. A gyárak elhárították a tulajdonosi összetétel szerinti kategorizálják beszállítóikat. A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának széles magyarországi beszállítói körrel van kapcsolata akár a gyártásról, akár a gyár bővítésénél az építkezésről legyen szó, de a tulajdonosi hátterüket nem vizsgálják. Amely cég magyar adószámmal rendelkezik, azt a Mercedes magyar beszállítónak tekinti – mondta a Népszavának Ludvig Orsolya, a kecskeméti gyár kommunikációs vezetője. Azt sem tudta pontosan megmondani a szakember, hogy a Kecskeméten gyártott luxusautókban mekkora a magyar beszállítók termékeinek aránya, ugyanis sok német beszállító is itt gyártatja le az alkatrészeket, ám az autógyárral a németországi székhelyű cég áll szerződéses kapcsolatban. Összességében így is jelentős százalékban magyarországi beszállítók termékeit építik be Kecskeméten a gyártószalagról legördülő Mercikbe. Az Audi Hungaria magyar szériabeszállítóinak száma évről évre növekszik: jelenleg 90-nél is több magyar céggel dolgozik együtt a vállalat. Az Audi Hungaria magyar beszállítói a 2017-ben több, mint 373 millió euró árbevételt könyvelhettek el. A Magyar Suzuki Zrt. a saját dolgozói mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több ember számára teremt munkalehetőséget. Az esztergomi gyárba több mint 4500 különböző alkatrész érkezik, mintegy 240 beszállítótól. A gépjárműgyártáshoz szükséges olyan gyártási alapanyagok sorolhatók ide, mint a préselt lemezek, a műanyag alkatrészek nyersanyagául szolgáló polipropilén granulátum, vagy épp a funkcionális elemek, mint a szintén hazai beszállítótól, just-in-time (éppen időben) rendszerben érkező ülések - mondta a Népszavának Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője. Az autó háttéripari seregszemlén ugyan bizakodó volt a hangulat, ám az is egyértelművé vált, hogy tisztában vannak azzal, viharfelhők gyülekeznek az európai, de a világ autógyártása fölött is. Figyelmeztető jel például az is, hogy az Európai Unóban mintegy 25 százalékkal zuhantak az új autó eladások szeptemberben. Ennek egyik oka, mint azt a Népszava korábban megírta, hogy az Audi és a Volkswagen késve adta be a néhány modelljére a szeptembertől hatályba lépett új teszt előírások alapján a típus tanúsítványt az európai auditált laboroknak. Márpedig a 2015-ös dízelbotrány kitörése óta a brüsszeli, de sok nemzeti közlekedési hatóság is szigorúbban ellenőrzi a laboratóriumi és a forgalomban mért fogyasztást, illetve szén-dioxid és a dízel motorok esetében a nitrogén-oxid, valamit korom kibocsátást. Az új szabályozás alapján minden típus,minden modelljére külön el kell végeztetni a vizsgálatokat, s ez a márkákat tekintve több száz modellt jelent. Az is érzékenyen érintheti a magyarországi beszállítókat, hogy sok más márka mellett, az Audi eladásai például 60 százalékkal estek vissza. Idén szeptemberben a négykarikás márkából még 32 ezret sem sikerült eladni. A Mercedes ehhez képet alig érezte meg az eladások csökkenését, bár azért az elkönyvelt 12 százalékos visszaesés sem kevés. Ám még így is eladtak 80 ezret ebből a presztízs autóból. Az eladások szeptemberi drámai mélyrepülése azért is érinthette érzékenyen az autógyárakat, mert az év első 8 hónapjában még szárnyalt az európai és a világ autópiaca. A szakemberek nem szívesen bocsátkoznak jóslásokba, de többen is úgy vélik, jövőre az előrejelzéseknél alacsonyabb világgazdasági növekedés várható, de az euroövezet és a hazai autógyárak szempontjából igen fontos német gazdaság bővülése is elmaradhat a várttól. Az amerikai elnök, Donald Trump vámháborúja pedig csak növeli a kockázatokat és az európai autókra kivetett vámemelés ötlete még nem biztos, hogy végleg lekerült a napirendről. Az autóipari beszállító vállalkozások a fejlődésüket, növekedésüket gátló tényezők között első helyen említették a szakemberhiányt. A vállalkozások közül egyre többen ismerik fel, hogy az e-mobilizáció is alaposan megváltoztatja a hazai autógyártás szerkezetét és ez hatással lesz a működésükre. A versenyképességük fenntartására az innovációt elsődlegesnek tartják. Erre pedig már most készülnie kellene a hazai autóipari beszállítóknak és a kormányzatnak is.  

Digitális forradalom előtt az autógyártás

A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén - állítja a PwC és a Strategy& tanácsadó cég nemrég megjelent A gépjárműgyártás átalakulása című tanulmánya szerint. A gyártósorokon, a karosszéria- és festőüzemekben dolgozók száma az automatizálás és az új típusú járművek összeszerelése miatt felére csökken. Az üzemekben a logisztikai munkakörben dolgozók száma mintegy 60 százalékkal csökken, részben azért, mert az embereket önvezető járművek váltják fel. A szükséges adatmérnökök száma egyes üzemtípusokban csaknem megkétszereződik, más üzemekben 80 százalékkal emelkedik, míg a szükséges szoftverfejlesztők száma akár 90 százalékkal is emelkedhet. A rendszeresített közösségi használatú járművek – amelyek egyszerűen A pontból B pontba közlekednek – az európai piac legalább 30 százalékát teszik majd ki. A gyártók és a fogyasztók számára jelentős változásokat jelez előre. A gépjárműgyártás kettéválik: lesznek tömegpiacra szánt, „semmi extrát” nem tartalmazó közösségi autók, amelyeket alkalmanként, egy-egy útra vesznek igénybe, illetve személyre szabott gépkocsik azok számára, akik továbbra is a saját autójukban szeretnének utazni. Mindez két különböző gyártípus gyors kialakítását teszi majd szükségessé. Az első olyan szabványosított, hálózatba kapcsolt „plug and play” járművekre összpontosít, amelyeket fiatal, városi autóvezetőknek szánnak. A második, legnagyobb rugalmasságot biztosító gyártípus – hasonlóan a mai magas presztízsű luxuscikkek piacához – személyre szabott járművek gyártásával foglalkozna. A tanulmány szerint ez a változás gyökeresen átalakítja a munkaerő összetételét, mivel a robotok nagyobb arányban lesznek jelen mind a gyártósorokon, mind kutatási-fejlesztési (K+F) területen. A becslések szerint a jelenlegi felkészültségű dolgozók 40-60 százalékára lesz szükség az üzemekben, miközben az adatmérnökök és szoftverfejlesztők száma 90 százalékkal emelkedhet.

2018.10.20 09:00
Frissítve: 2018.10.20 09:00

A trükkös bűnügyi statisztikák meg a „Pintér-miszticizmus”

Publikálás dátuma
2018.10.19 09:30

Fotó: Népszava/
A statisztikák szerint régóta javul a közbiztonság, de ebben vannak trükkök és a belügyminiszter személye is érdekesen hat. Az emberek érzése egészen más: nálunk csak a mexikóiak félnek jobban éjjel utcára menni.
Miközben az utóbbi tizenöt évben javult a közbiztonság Magyarországon, az emberek közbiztonságba vetett hite nem nőtt. Magyarországon az utolsó, a polgárok biztonságérzetére fókuszáló átfogó vizsgálat 2003-ban készült, az Országos Kriminológiai Intézet ekkor több mint 10 ezer embert kérdezett meg. A válaszadók zöme már akkor úgy vélte, hogy Magyarország Európa 10 legveszélyesebb helye közé tartozik. Azóta ez az önkép csak tovább romlott, az OECD tavalyi, világméretű felméréséből egészen abszurd kép bontakozott ki: a nyugati világban messze a magyarok rettegnek legjobban. Száz magyarból ötven fél kimenni éjszaka az utcára, miközben például az állandó terrorfenyegetettséggel együtt élő Izraelben mindössze harminc százalékos ugyanez az arány. A magyaroknál jobban csak a drogháborúkba süllyedt Mexikóban félnek éjjel utcára menni. A magyarok eltúlzott félelmei és a rendőrség hurráoptimista statisztikái között valahol félúton van az igazság – derül ki a szakmabeliek elmondásából. A rendőrségi számokból úgy tűnik, hogy az utóbbi években meredeken zuhant a bűnelkövetések száma. A legsúlyosabb bűncselekmények esetén egyértelmű a helyzet. A kilencvenes évek bűnözési hullámához képest ma már egészen más világ van, az erőszakos bűncselekmények – így például a gyilkosságok, a lőfegyverrel való visszaélések, az önbíráskodások, a testi sértések – száma alaposan visszaesett, és ebben döntő szerepe van az eredményesebb rendőrségi felderítés visszatartó erejének. Vitatottabb a helyzet a vagyon elleni bűncselekményeknél. A rendőrségi statisztikák szerint itt is tempósan csökken a regisztrált bűnesetek száma. Itt azonban a hangsúly azon van: a regisztrált eseteket veszi figyelembe a rendőrség. Sokan ugyanis ma már egyszerűen nem tesznek bejelentést, ha például kisebb értékű lopásról van szó. A statisztikák javulásában szerepet játszhat az is: a szabálysértési törvény 2012-es módosításával 50 ezer forintra emelték a bűncselekmény összeghatárát. Vagyis az ennél kisebb értékű lopások még bejelentés esetén sem jelennek meg a statisztikában. Egyes becslések szerint csak ezzel a lépéssel 50-60 ezerrel „csökkent” a lopások száma. De vannak más trükkök is: forrásaink példaként említették, hogy korábban, ha valakinek ellopták a táskáját az irataival együtt, akkor az iratonként külön-külön közokirattal való visszaélésnek számított. Ez ma már egyetlen tételként jelenik meg. „Pintér miszticizmus” – így írták körül forrásaink azt, hogy Pintér Sándor Belügyminiszter idején statisztikailag mindig csökken a bűnözés.

Jobban félünk mint kellene

 – Az emberek szubjektív biztonságérzete sokkal rosszabb, mint a tényleges bűnözési helyzet – mondta érdeklődésünkre Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a veszélyérzet kialakulásában kulcsszerepe van a médiának, amely bizonyos, nagy érdeklődést kiváltó eseteket felnagyít, ezzel erősítve az emberek „általános” félelmét. Kérdés, hogy a magyarok miért reagálnak ennyire érzékenyen a bűnügyi hírekre. „A magyar embernek mindig is ilyen volt a mentalitása” – vélekedett Végh József kriminálpszichológus, aki korábban maga is aktív rendőr és túsztárgyaló volt. Szerinte ugyanakkor nem igaz, hogy erősödött volna a magyarok félelemérzete, inkább csak maradt a korábbi magas szinten. A szakértő megjegyezte azt is: magyarok „bűnözéstől” való, a valósághoz képest jócskán eltúlzott félelme, talán nem is annyira a tényleges bűnözésről, hanem saját bizonytalanságaikról, szorongásaikról szólnak. „Eleve létezik a világban ma egy általános bizalmi hiány. Ha nem tudok bízni másokban, magamban, a sorsomban, akkor az szorongáshoz vezet. A szorongó ember pedig a félelmeit kivetíti maga elé, és utána már attól retteg.” Ez szerinte annyiban országspecifikus, hogy a félelemérzet attól is függ, milyen egy hangulata egy országnak

Maffiózók másként

Míg a kilencvenes években gyakoriak voltak a robbantások, lövöldözések, „elszámolási viták”, ma gyakorlatilag nem lehet maffiacsoportokról hallani. Forrásaink egyetlen komolyabb, aktív szervezett bűnözői vezetőt sem tudtak megemlíteni, és az évekkel ezelőtt szétzilált „fekete sereget” említették az eddigi utolsó, nagy létszámú bűnözői csoportként. Ahogy a lapunknak nyilatkozó szakértők, úgy a volt Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi évkönyve is azt a képet festette le, hogy a magyar szervezett alvilág sokkal diszkrétebb és szofisztikáltabb lett. A nagy pénzek ma az uniós források körüli ügyeskedésből, „az áfázásból vagy a cyberbűnözésből származnak, ehhez pedig nem egy halom kopasz kell, hanem jogász, könyvelő és programozó.” A nagyobb, valóban kemény hierarchiába szerveződő nemzetközi bűnszervezetek, így a térségi drog, fegyverkereskedelmet kézben tartó oroszajkú, délszláv, olasz vagy a távol-keleti maffiákról is inkább az hírlik, hogy Magyarországot csak tranzitpiacnak és háttérbázisnak használják.

2018.10.19 09:30
Frissítve: 2018.10.19 16:53