Kevesebb menedékkérő kopogtat Európában

Publikálás dátuma
2018.01.30. 06:08
PROPAGANDA - Szíriai család a tompai határátkelőnél. Bár a kormány mást sulykol, Magyarországon is csökkenés tapasztalható - FOT
Jelentősen csökkent tavaly 2015-höz képest az EU-ban a menedékkérők száma. Az átlagadatok azonban elfedik a térségek közötti átrendeződéseket.

Az Eurostat, az unió hivatalos statisztikai hivatala ezzel nem pontosan egyező, de hasonló trendet mutató adatokat tartalmaz, miszerint 2017 januárja és szeptembere között 480 ezer, míg a teljes 2016-os évben összesen 1,2 millió menedékkérelem érkezett a hatóságokhoz. Visszatekintve a migrációs válság kirobbanásának az évére, 2015-re, akkor 1 millió 250 ezer menedékkérelmet vettek nyilvántartásba. Ezzel a csúcsadattal összevetve mindenképpen imponáló javulás a 2017-es részfelmérési adat. Semmi nem mutat arra, hogy a tavalyi év októbere és decembere között drámai mértékben megugrott volna az Európába érkező menekültek száma, így tehát a 480 ezerhez 150-200 ezernél többet semmiképpen sem lehet becsült adatként hozzászámítani, hogy következtetést vonjunk le a teljes 2017-es évre.

A legtöbb menedékkérelmet – az összes kérelem közel egyharmadát - Németországban nyújtották be a szíriai háború, illetve az egyéb közel-keleti, ázsiai, afrikai erőszakos konfliktusok elől menekülők. Németországot – sok menekült célországát – mondhatni, alaposan leszakadva, Olaszország és Görögország, tehát a kiterjedt mediterrán partszakasza okán a két legkézenfekvőbb „partraszállási” ország követi.

A német adatokban van némi ellentmondás az uniós és a német belügyminisztérium által közzétett tavalyi számok között. Az EU kevesebb, mint 138 ezer új menedékkérelemről vél tudni a januártól szeptemberig terjedő időszakot illetően, a berlini szaktárca viszont 207 ezerről – csakhogy a januártól novemberig terjedő periódusra vonatkoztatva. Ennek abból a szempontból van bizonyos jelentősége, hogy Thomas de Maiziere belügyminiszter előzetesen azt a becslést adta, hogy 2017-ben a menedékkérők száma nem fogja meghaladni a 200 ezret. Ez a szám aztán a német koalíciós huzakodásokban is megjelent, nevezetesen úgy, hogy 200 ezerre „lőtték be” az évente Németország által befogadható menedékkérelmek felső határát.

Az EU-ban a beadott menedékkérelmek átlagosan szűk felének adnak helyt a hatóságok már az első elbírálási körben. Ezzel összhangban van az a német részadat, amely a tavaly esztendő utolsó negyedéről szól, és amely szerint a kérelmek 48 százalékának tettek eleget.

A különböző összegző beszámolók felhívják a figyelmet arra, hogy a menedékkérők számának a jelentős megcsappanása elsősorban a balkáni útvonal de facto lezárásának, illetve az EU és Törökország között született, politikailag felettébb törékeny alkunak köszönhető. Ez az alku arról szól, hogy az unió anyagi támogatásban részesíti a törököket, aki ennek fejében visszatartják, illetve visszafogadják a tőlük Európába eljutni próbáló menekülteket.

Ha országonként külön-külön vizsgáljuk a menekültügyi statisztikákat, akkor kiderül, hogy a „drámai visszaesés”, mint átlagolt adat mögött óriási különbségek vannak, és egymással ellentétes tendenciák is érvényesülnek Európában.

Németországban valóban hatalmas volt a menedékkérők számának a visszaesése: a tavalyi 200 ezer körüli adattal 2016-ból több mint 745 ezer kérelem állítható szembe. (Ezzel kapcsolatban azonban elemzők megjegyzik: az érkezés és a kérelem benyújtás között mindig eltelik hosszabb-rövidebb idő, tehát a 2016-os, kiugróan sok kérelem egy része 2015-ös érkezőket takar.)

Szintén számottevő csökkenés figyelhető meg 2016 és 2017 között Magyarországon (29 ezerről 26 ezerre), valamint Bulgáriában (19 ezerről 16 ezerre). Ezzel szemben viszont növekedett a beadott menedékkérelmek száma Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Szlovéniában, valamint a nem EU-tag, de a schengeni övezethez tartozó Norvégiában.

Olaszországban különösen nagyon megugrott a friss menedékkérők száma: a 2016-os 123 ezer után 2017-ben ennél 130 ezerrel többen kérelmezték a menekültstátust. Franciaországban is hasonló volt a növekedési arány, csak valamivel alacsonyabb bázison: a 2016-os 85 ezer menedékkérőnél százezerrel többen kértek menedéket tavaly.

Ami a menedékkérők származási országát illeti, Szíria az első három között szerepelt Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Bulgáriában és Magyarországon. Afganisztán Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában szerepelt az első három származási ország között.

Egészen más arányok mutatkoztak Olaszországban, ahol zömmel nigériaiak, bangladesiek és pakisztániak érnek partot, valamint Lengyelországban, ahová főleg oroszok, ukránok, tádzsikok érkeznek, összesen néhány ezer fő erejéig. Franciaországban ugyanakkor érdekes módon az albánok voltak a legtöbben a menedékkérők között, tehát európai országbeliek, akiknek a migrációját nem is szokták a 2015-ös menekülthullám részeként emlegetni. A legtöbb kísérő nélküli gyermek – tavaly közel 10 ezer – Olaszországba érkezett.

A beadott menedékkérelmek jóváhagyását illetően szintén egymással ellentétes tendenciák érvényesültek tavaly az egyes uniós országokban. Németországban és Svédországban például jelentősen csökkent, miközben Belgiumban, Olaszországban és Lengyelországban nőtt a kedvezően elbírált menedékkérelmek aránya az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló adatok szerint.

A statisztikai adatok alapján arra lehet következtetni, hogy miközben Németországban és különösen Ausztriában jelentősen megcsappant a menekültek befogadására való nyitottság, Olaszország továbbra is erősen fog lobbizni a menedékkérők unión belüli elosztása mellett, mert az utóbbi időben nagyon megnőtt a rá nehezedő migrációs nyomás – annak ellenére, hogy igyekszik együttműködni az észak-afrikai Tunéziával, illetve Líbiával a menekültek visszatartása vagy visszafogadása érdekében.

Némiképp hasonló a helyzet, bár kisebb számsorok mentén, Spanyolországgal. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint tavaly több mint 28 ezren érkeztek Európába Spanyolországon keresztül. Közülük legkevesebb 6200-an Ceuta, illetve Melilla észak-afrikai spanyol területre jutottak át, vagy a szögesdrót leküzdése árán, vagy járművekben elrejtőzve. A többség azonban – tavaly 22 ezer, tavalyelőtt még csak 8 ezer fő – a tengeren át érkezett.

Bejutottunk a szcientológusok birodalmába

Publikálás dátuma
2018.01.27. 06:07
Szcientológusok váci úti székházának bejárata
Akár egy másik bolygón épített űrállomáson is lehetnénk. De nem: Budapesten vagyunk, a szcientológusok székházában. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK - FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA

Ez a tiéd! – örvendeztet meg az angyalföldi Váci út és Gyöngyösi utca találkozásánál egy magas, vékony férfi az Oxfordi Képességelemzés prospektusával. A szóróanyag azzal kecsegtet, hogy kevesebb mint egy óra alatt ingyenesen tesztelhetem azokat a személyiségjegyeimet, amelyek befolyással vannak jövőbeli sikeremre és boldogságomra, továbbá választ kapok arra is, melyeken kell javítanom.

Alkalmi ismerősöm arca rándul egyet, amikor megtudja, hogy újságíróval beszél, aki a Magyarországi Szcientológia Egyház központjába tart. Közli, hogy szívesen elkísér. Furcsa. A közelben magasodó saroképületen jól látható a hatalmas „Szcientológia” felirat, innen már képtelenség eltévedni.

Nem baj, akkor is velem jön. Éppen valamilyen meleg italt készült inni – mondja. Csak akkor nyugszik meg, amikor konstatálja, hogy előre egyeztetett találkozóra érkezem: a portaszolgálatnál Lange László, a közönségkapcsolatok igazgatója és Miklovicz Attila, a társadalmi kapcsolatok igazgatója vár. Ketten vezetnek végig az alagsorral együtt hatszintes épületen. Az emeleti részeket eddig elzárták a sajtó elől, a Népszava az első lap, amely ide is bebocsátást nyer.

A földszint még az egyszerű érdeklődő számára is látogatható. A bejárattól balra lévő kiállítás ízelítőt ad abból, milyen világot álmodott L. Ron Hubbard (1911-1986), az Egyesült Államokban létrehozott egyház alapítója. A szcientológusok nyolcágú keresztjén kívül megtekinthető az egyház működésében elengedhetetlen szerepet játszó – két hengerből és egy mutatóval felszerelt műszerszerűségből álló – e-méter, azaz elektropszichométer is. A szcientológusok hite szerint a szerkezet képes feltárni a lelki bajok okait, amelyek megszüntetésével az emberiség megvalósíthatja a végső célnak tekintett clear (tiszta) állapotot.

A színes tablók cserélhetők, hogy könnyebb legyen tematikus tárlatokat rendezni. A kiállítást L. Ron Hubbard pedáns rendbe sorakoztatott könyvei uralják. Az egyházalapító nem csupán a szcientológiáról és annak módszertanáról írt rengeteget (ebben a kategóriában Dianetika című könyve a legismertebb), hanem a sci-fi műfajában is termékeny szerzőnek bizonyult. Ehhez igazodik a dizájn: mintha egy tudományos-fantasztikus regény kulisszái közé kerültünk volna.

Érzésünk még inkább elhatalmasodik, amikor elindulunk bejárni a rejtett birodalmat. A steril környezetben pormacskáknak esélyük sincs létezni, a művirágok csak erősítik azt a benyomásunkat, hogy egy elképzelt – ízlés kérdése, kinek és mennyire vonzó – jövőbe csöppentünk.

Hétköznap kora délután van, Miklovicz Attila szerint a reggel kilenctől este tízig nyitva tartó épületben ilyenkor nincs nagy forgalom. Ehhez képest elég sok emberrel találkozunk. Idősekkel és fiatalokkal, nőkkel és férfiakkal. Közös jellemzőjük, hogy túláradó kedvességgel mosolyognak, és következetesen „helló”-val köszönnek. Többfelé angolul beszélő szcientológusokba botlunk. Meglepetésünkre senki nincs, aki tiltakozna, amikor a fotós kolléga dolgozni kezd.

Üzleti vagy vallási alternatíva?
Csak a pénzre hajtó, lelkileg és fizikailag is elnyomó, zsarnoki szervezetként mutatja be az egyházat Bonyai Péter a Szcientológus voltam című könyvében. Bonyai tíz év (és 13 millió forint elköltése) után fordított hátat a szcientológiának. Talán még mindig az egyház tisztségviselője lenne, ha nem vádolják meg – állítása szerint: ártatlanul – sikkasztással, és feleségét nem akarják válásra kényszeríteni.
Erőss László pszichológus Veér András pszichiáterrel közösen három könyvben támadta a szcientológiát. Majd Erőss egyedül megírta a sorozat negyedik darabját, amelyben addigi nézeteit felülbírálva a szcientológusok oldalára állt. Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató és Nagy Gábor Dániel szociológus tudományos igénnyel készült könyvében alternatív vallásként határozta meg a szcientológiát.

Hubbard és Hubbard mindenütt: fényképen, festményen, audiovizuális eszközökön. Az egyház hivatalos adatai szerint életműve 10 millió írott szót és 3 ezer előadást tartalmaz.

A könyvesboltban ékszer vitrin díszeleg. A karácsonyi katalógust lapozgatva milliós tételeket is találunk: a dianetika-mandzsettagomb (14 karátos arany, ékkövekkel) 1 millió 300 ezer forintba kerül, a nagy szcientológia-gyűrű (14 karátos arany) 1 millió 125 ezerbe. A kollekció többi darabja sem olcsó, jellemzően néhány százezer forintot kóstál.

Az egyház adományként tekint a bevételre – ad magyarázatot az árszínvonalra Miklovicz Attila. Ráadásul nem mindenki jogosult rá, hogy a csak itt megvásárolható ékszerek mindegyikét viselje. Mutatja csuklóján az arany karkötőt: ilyet például az hordhat, aki abszolválta a szcientológusok jelenleg legmagasabbnak számító, nyolcas képzettségi szintjét. Bár ennek elérése sok millió forintjába került, Miklovicz úgy gondolja, olyan tudás birtokába jutott, ami bőven visszahozta a befektetést.

Az egyik falon a szcientológia szervezeti ábrája lóg, vibrál a szemünk az alegységek százaitól. Miklovicz Attila közlése szerint a magyarországi egyház mintegy ötezer aktív tagot számlál, erős túlzás lenne azt állítani, hogy a valóságban az összes feltüntetett szervezeti elem működik. Lange László hozzáteszi, hogy a „szervezeti struktúrában elhelyezhető személyek számának elméleti maximuma 2 milliárd fő”.

Liftből ki és liftbe be, föl és le, egy idő után már azt sem tudjuk, melyik emeleten járunk. Közösségi terek – társalgó, kávézó – és irodák váltogatják egymást. „Életorientáció”, „Tudás Aranykora-tanfolyam terem”, „Kommunikációval a Siker Felé” – olvasható az ajtók felett az egyik folyosón. Másutt, ahol a már említett e-méter alkalmazásával zajlik a „szellemi tanácsadás”, az úgynevezett auditálás, csak suttogva illik beszélni. Kalauzaink az egyik hangszigetelt szobában megismertetnek az auditálás mibenlétével és az e-méter használatával. A jobboldali bulvársajtóban ezeket a helyiségeket nevezték „vallatószobáknak”.

A Különleges Ügyek Alosztálya (angol rövidítéssel: OSA) az első emeleten kapott helyett. A szcientológia ellenfelei szerint az OSA az egyház titkosszolgálata, a szcientológusok rendre visszautasítják, hogy így lenne. A legfelső szinten van a Méregtelenítő Központ és a Hubbard mellszobrával díszített, kápolnának nevezett rendezvényterem.

Miklovicz Attila közgazdászként és konferenciaszervezőként is dolgozott, mielőtt átváltott a szcientológiára, Lange László egyetemistaként csatlakozott az egyházhoz. Azért is mutatták meg székházukat, hogy bizonyítsák, mennyire megtévesztőek az épület „zár alá vételéről” szóló sajtótudósítások. A „szándékosan manipulatív” híreket akár úgy is lehetett értelmezni ugyanis, mintha a hatóságok bezárták volna a szcientológusok budapesti központját. Ezzel szemben egy „vélt tartozás” miatt az épület értékének kisebb részére történt zárolás – állítja a két igazgató és az egyház jogi képviseletét ellátó Szikinger István ügyvéd. A szcientológusok vitatják, hogy tartozásuk lenne, az adóhatósági eljárást ettől függetlenül is szabálytalannak, törvénysértőnek tartják. Az egyház felkészült az elhúzódó jogi procedúrára. Az idő nem sürget: a szcientológusok hisznek a reinkarnációban.

Össztűz
A Váci úti székház megvásárlása, átalakítása és berendezése mintegy 2,5 milliárd forintba került. A szcientológusok több mint tíz éven át gyűjtötték a pénzt, jelentős adományok érkeztek külföldről is, főként az Egyesült Államokból.
A székházavatóra 2016 nyarán Budapestre jött a világegyház vezetője, David Miscavige is, akit a kormányzati bulvár szerint egy felháborodott környékbeli leöntött hígított ürülékkel. „A cikkben jószerével csak a dátum stimmel, minden más hazugság” – közölték a szcientológusok.
A szcientológia a leginkább elutasított vallások közé tartozik. A rendszerváltás után destruktív, agymosó szektának minősítették a szervezetet, aztán nemzetbiztonsági kockázatnak, később álcázott üzleti vállalkozásnak. Mára a vádak összeadódtak.
Az egyházi törvény módosításakor a szcientológia nem került a „bevett egyházak” közé, így nem jogosult arra sem, hogy fogadja az egyházaknak járó egyszázalékos adófelajánlásokat. A szcientológusok az „ellenséges propagandán” kívül törvényi védettségük csökkenésével is összefüggésbe hozzák, hogy a Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság a közelmúltban lefoglalásokat tartott székházukban, és más ügyekben is több eljárás indult ellenük.



Szerző

Merénylet egy kamasz ellen az Antigoné

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:06
MÓDSZERCSERE Nemcsak a legújabb irodalmi alkotásokat kellene kipróbálni az órákon, hanem új tanítási módszereket is - FOTÓ: MTI/
Lassan változik az iskolai kötelező olvasmányok listája, alsó tagozaton már rugalmasabbak a pedagógusok, de utána ugyanazokat a műveket kapják a diákok, amin szüleik is felnőttek.

Egy orvost, egy fizikust és egy irodalomtanárt negyven évre hibernálnak, majd felélesztés után mindegyiknek azt mondják: menjen, s folytassa a munkáját. Az orvos kijelenti, neki újra el kell végeznie az egyetemet, annyi minden változott négy évtized alatt, a fizikus fél év felkészülési időt kér, míg átnézi a csaknem fél évszázad eredményeit, a tanár viszont szó nélkül bemegy az osztályba, megkérdezi, mi hangzott el az előző órán, s csak annyit mond a gyerekeknek: Aha, harminchatodik oldal. Na, lapozzatok egyet!

Az anekdota sarkít ugyan, de rámutat a lényegre: a hazai irodalomoktatás bő fél évszázada megmerevedett, s bár alsó tagozaton már érezhető némi változás, felsőben és a középiskolában még mindig ugyanazokat a szerzőket és műveiket olvastatják el a diákokkal, amelyeket szüleik is kötelezően tanultak – és már ők sem szerettek igazán.

- Pedig a kortársak között is lenne értékes olvasnivaló – jelentette ki Gombos Péter docens, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tudományos dékánhelyettese, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, olvasásszakértő. Noha a kerettantervben alsóban nincs lista a kötelező olvasmányokról, s később is jellemzően a szerző, nem pedig egy konkrét mű szerepel a felsorolásban, vagyis elvileg a tanárokra van bízva, milyen könyvet adnak a gyerekek kezébe, a hetvenes-nyolcvanas években kialakult szokások nem változtak. Pedig az olvasást a szakemberek szerint általános iskolás korban lehet megkedveltetni a gyerekekkel, és a nem megfelelően kiválasztott könyvek éppen az ellenkező hatást váltják ki: megutáltatják az olvasást.

Jelenlegi kötelező (ajánlott) olvasmányok
1-2. osztály: Csukás István: A téli tücsök meséi; Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő vagy Szegény Dzsoni és Árnika; Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
3-4. osztály: Erich Kästner: A két Lotti vagy Emil és a detektívek; Rudyard Kipling: A Dzsungel könyve; Csukás István: Nyár a szigeten; Fekete István: Vuk, Tüskevár, Bogáncs; Janikovszky Éva: Égig érő fű; Mándy Iván: Csutak és a szürke ló; Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön; Tatai Sándor: Kinizsi Pál
5. osztály: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 
6. osztály: Gárdonyi Géza: Az egri csillagok
7. osztály: Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
8. osztály: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; William Shakespeare: Rómeó és Júlia
9. osztály: Dante Alighieri: Isteni színjáték (részletek); Biblia (részletek); Boccaccio: Dekameron (részletek); Homérosz: Iliász (részletek) vagy Odüsszeia (részletek); Moliére: Tartuffe; William Shakespeare: Rómeó és Júlia vagy Hamlet és egy vígjáték; Szophoklész: Antigoné; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)
10. osztály: Goethe: Faust; E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép; Victor Hugo: A párizsi Notre Dame; Puskin: Anyegin; Voltaire: Candide; Arany János: Toldi estéje; Jókai Mór: Az arany ember; Kármán József: Fanni hagyományai; Katona József: Bánk bán; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa; Petőfi Sándor: Az apostol; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
11. osztály: Balzac: Goriot apó; Csehov: Sirály; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Flaubert: Bovaryné; Gogol: A köpönyeg; Ibsen: Babaszoba; Stendhal: Vörös és fekete; Tolsztoj: Ivan Iljics halála; Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász; Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött
12. osztály: Brecht: Kurázsi mama; Camus: Sziszüphosz mítosza; Dürrenmatt: A fizikusok; Kafka: Átváltozás; Thomas Mann: Tonio Kröger vagy Halál Velencében; Déry Tibor: Szerelem; Illyés Gyula: Puszták népe; Márai Sándor: Egy polgár vallomási (részletek); Németh László: Iszony; Ottlik Géza: Iskola a határon; Örkény István: Egyperces novellák vagy Tóték

- Tavaly 12 év után végre készült egy reprezentatív olvasásfelmérés a gyerekek körében – folytatta Gombos Péter -, s ez azt mutatta, valamelyest csökkent az egyáltalán nem olvasók aránya. Míg 1964-ben kétharmad olvasott, s egyharmad nem, 2005-ben éppen fordított volt az arány, ma nagyjából ötven-ötven százalék. A kutatás rámutatott, hogy azok a 14-17 évesek, akik folyamatosan "online vannak", alig vesznek könyvet a kezükbe, de akik mértékkel használják a világhálót, elmozdultak a könyvek felé.

- A PIRLS-felmérés azt mutatja, hogy a magyar tízévesek még jól olvasnak, a világ élvonalába tartoznak – jegyezte meg a tudományos dékánhelyettes -, ezzel szemben a 15 évesek PISA-adatai alapján a középmezőny aljához sorolnak bennünket. Az OECD-országok közül nálunk a legszorosabb az összefüggés az olvasási tesztek végeredménye és a szociális helyzet között. Ennél is meghatározóbb, a felmérések szerint 80 százaléknyi a pedagógusok személyiségének hatása, s a 10 és 15 évesek eredményei közötti differencia azt mutatja: idehaza ötödik osztálytól már nem megfelelő az irodalomoktatás.

Az olvasásszakértő ajánlatai
A lista hosszú, néhány példa korosztályonként:
3-6. osztályosoknak: Csukás István: A téli tücsök meséi; Berg Judit: Rumini; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika /Hapci király
4-6. osztályosoknak: Louis Sachar: Bradley, az osztály réme
4-7. osztályosoknak: Nyulász Péter: Helka
6-12. osztályosoknak: Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek
7-8. osztályosoknak: Suzanne Collins: Az éhezők viadala

A szakember szerint alsó tagozaton már rájöttek a pedagógusok, hogy nem lehet a Kincskereső kisködmönnel megszólítani a gyerekeket, rengeteg új szerző és mű került a tananyagba. Felső tagozaton viszont még mindig az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A köszívű ember fiai és a Légy jó mindhalálig dívik.

- Ezek közül egyedül Molnár Ferenc regénye hordoz a mai gyerekek számára is felfogható értékeket és élethelyzetet – mondta Gombos Péter –, hiszen Boka és Áts Feri rivalizálása akár a Formula-1-re is adaptálható, Hamilton és Vettel személyeire. A 13–15 éves kamaszok életük talán legérzékenyebb korszakát élik, magányosnak, meg nem értettnek érzik magukat, s cseppet sem érinti meg őket a hazafiasság, hősi halál, világszabadság gondolata. A Légy jó mindhalálig egy remek regény – ha harminc évesen olvassa el valaki…

Ennek ellenére a tanárok még mindig ezekre a művekre esküsznek, elsősorban az irodalomoktatás módszertana miatt. A tananyag szigorú időrend alapján halad, a kilencedikesek így megkapják az Odüsszeiát, a tizedikesek pedig a Bánk bánt.

- Az is probléma, hogy bár az érettségi már egy évtizede megváltozott, a tanárok nagy része még ma is a régi típusú vizsgára készíti fel a diákjait, irodalomtörténetet tanít életrajzi adatokkal és definíciókkal – állította Gombos Péter. - Újat azért sem mernek adni, mert sokszor nem ismerik, mit olvasnak a diákjaik, és félnek a retorziótól: mi lesz, ha eltérnek a kánontól? Így viszont az irodalomórák leginkább egy műveltségi vetélkedőre készítenek fel, pedig az oktatásnak éppen nem az információ-, hanem az élményátadásról kellene szólnia. Az irodalomoktatás célja elvileg az életre-boldogságra nevelés lenne, ennek ellenére a kötelezők jelentős része a halálról, pusztulásról szól és kevesen merik fogyaszthatóbbá tenni a szövegeket olyan trükkökkel, mint például, hogy a diákok készítsék el Romeo vagy Júlia Facebook-profilját! Azt is figyelembe kellene venni, mit olvasnak a gyerekek a szabadidejükben. A mostani kutatás szerint 20 százalékuk képregényt, ugyanennyi krimit, negyedük sci-fit. Ezek hol szerepelnek az órákon? Az Alkonyat például egy klasszikus lányregény, egy tisztességesen megírt szerelmi történet, melytől Jacqueline Wilsonon át nyílegyenes út vezethet Szabó Magda Abigéljéig. Ezzel szemben az Antigoné merénylet egy 15 éves gyerek ellen…

A tanárok többsége mindezt figyelmen kívül hagyja, pedig létezik gyermekirodalmi adatbázis, s a szakirodalom is rendre hozza a legfrissebb példákat. - A 70-es, 80-as évek irodalma teljesen hiányzik – mondta a KE tudományos dékánhelyettese, de úgy is mondhatjuk: az 1950. és 2010. közötti irodalom nem létezik az oktatásban. Pedig hatalmas a merítési lehetőség: a gyerekirodalomban világszinten is jól állunk, s a kamaszkönyvekben is látható a fejlődés. Vagyis csak a szándék hiányzik.

Fontos az azonosulás a könyvvel
A legfontosabb, hogy a gyerek korának megfelelő kérdésekről szóljon a könyv, hogy azonosulni tudjon a szereplőkkel - hangsúlyozta lapunknak Solymosi Krisztina pszichológus.
- Tizennégy-tizenöt évesekkel olvastatják el a Légy jó mindhaláligot…
- És nem is tudják befogadni. Egy olyan kort és helyzetet mutat be, ami teljesen idegen számukra. Különböző elemzéseket persze be lehet bifláztatni velük, de ettől még nem értik meg a mű mondanivalóját. Egy serdülőnek a nemek közötti kapcsolatokról, az ifjúság problémáiról szóló könyvet kell a kezébe adni, lehetőség szerint pozitív végkicsengésűt. Vagy olyanokat, melyek a mindennapi életében tapasztalt problémákról szólnak, mondjuk a válásról.
- A tananyagból éppen ezek hiányoznak.
- Ezért fontos az iskola mellett az otthoni környezet is. A gyerekkori mesélésnek meghatározó a szerepe, komoly lélekerősítő hatása is van, hiszen egy képzelt világban könnyen és sikerrel vívják meg a harcot a gonosz boszorkánnyal vagy éppen a hétfejű sárkánnyal, ami megalapozhatja a konfliktuskezelő képességüket.
- A mesékben megjelenő brutalitást is fel tudják dolgozni?
- Az erőszak és a halál ábrázolása ezekben a történetekben nem plasztikusan történik, hanem tényközlésként. Ha ettől félti valaki a gyerekét, ne engedje leülni a tévé elé, ahol a mesékben egészen extrém módon bánnak egymással a szereplők. Emellett az is fontos, hogy a szülő mindig oldja fel a mesében megjelenő konfliktust, a gyerek este ne úgy aludjon el, hogy fél valamelyik szereplőtől, vagy aggódik valamely kedvencéért.
- Fontos, ki mesél, s miből?
A felmérések szerint az anyák általában könyvből, az apák fejből mesélnek, s utóbbiak jobban megmaradnak a gyerekekben. Főleg, hogy a kitalált történet alakítható, a gyerek maga is szereplővé válhat. Ha egy gyereknek sokat mesélnek, jó eséllyel barátságban lesz a könyvekkel.



Szerző