Strasbourg előtt a civil-törvény

Közösen kérte tizennégy civil szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy állapítsa meg: a szerintük civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz (AB) is, amely januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a törvényt. Mivel az Ab-t semmilyen határidő nem köti, de az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján, tizennégyen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak decemberben.

Az érintett szervezetek hétfőn hozták nyilvánosságra és küldték el szerkesztőségüknek is a beadványukat. Indokolásukban megismétlik az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény szerintük szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést. Ráadásul nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok – írták a civilek.

A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap Magyarország határain kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A 14 szervezet szerint a gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott Stop! Soros törvénycsomag tervezetével.

– Az Emberi Jogok Európai Bíróságát sem kötik eljárási határidők, nehéz lenne megjósolni, hogy mikor születik döntés. Arra számítunk, hogy sokat nem kell várnunk, hiszen a strasbourgi bíróságon évek óta folyamatban van egy hasonló ügy, az orosz civileket támadó külföldi ügynöktörvény, amely felgyorsíthatja a magyar eljárást is – tájékoztatta a Népszavát Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint a döntést – ha a beadvány a formai feltételeknek megfelel – meg fogja előzni egy levélváltás a Bíróság, a magyar kormány és az indítványozók között, amely során a kabinetnek is lehetősége lesz jogi érveit kifejteni, a kérelmezőknek pedig lehetőségük lesz ezt vitatni. Az eljárás végén a Bíróság a kérelmezők javára igazságos kártérítést is megállapíthat, a civileknek az eljárás egy későbbi fázisában kell majd az erre vonatkozó igényüket megjelölniük. Az EJEB döntése után a magyar kormánynak három hónapja van arra, hogy a Nagykamara elé vigye az ügyet, ha ezt nem teszik meg végleges lesz az ítélet. A kabinetnek ezután két kötelezettsége van: ki kell fizetniük az ítéletben megítélt pénzt, másrészt pedig meg kell szüntetniük a jogsértést. – Azt már nem írják elő hogyan, ezt a magyar államnak kell majd kitalálnia - mondta Szabó Máté.

Az indítványozók
Amnesty International Magyarország, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Igazgyöngy Alapítvány, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyar Helsinki Bizottság, Magyarországi Európa Társaság, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért.



Szerző

Lopás miatt fizet a kórházfenntartó

Publikálás dátuma
2018.01.30. 06:03
Forrás: Google Street View

"Alulírott Állami Egészségügyi Ellátó Központ ezennel elismerjük, hogy a Jósa András Oktató Kórház tömbkórház rekonstrukciójával összefüggő beruházás során a Nyír-Terv Plusz Kft. Balogh Balázs és Bognár László által készített terveket a kórház építéséhez jogellenesen használtuk fel. A jogsértést sajnáljuk." - Ez a fizetett hirdetés jelent meg a napokban a Kelet-Magyarország című napilapban, egy olyan jogeljárás részeként, amely elkerülhető lett volna, ha a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat tiszteletben tartja a törvényeket. Így viszont a bocsánatkérés után még súlyos százmilliókat is fizetniük kell az állam - vagyis az adófizetők - pénzéből a jogtiprás miatt.

A nyíregyházi kórház tervezési munkáira 2009-ben kötöttek szerződést a Nyírterv-Plusz Kft.-vel, a következő évben azonban a megrendelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntette a tervezési munkáról szóló 252 millió forint értékű megbízást - ahogy azt tavaly ősszel a Népszavában megírtuk. Az elkészült tervekért nem fizettek, annak jogait nem vették meg. Ugyanerre a munkára a Fatum Property Kft.-vel kötöttek szerződést bruttó 626 millió forint értékben, a cég pedig a Nyírterv-Plusz terveit használta fel, s alakította tovább. Emiatt a Nyírterv-Plusz Kft. polgári pert indított, a Debreceni Ítélőtábla pedig jogerős ítéletében megállapította, hogy megsértették a cég szerzői vagyoni jogát, valamint az építész tervező vagyoni és személyhez fűződő szerzői jogát. Mindezt a Kúria a napokban meghozott jogerős ítéletével megerősítette, s a kártérítési kötelezettség megállapítása mellett nyilvános bocsánatkésére szólította fel a kórház üzemeltetőjét.

Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője tegnap bejelentette: miután a jogerősen megítélt kártérítés százmilliós nagyságrendű összegét javarészt közpénzből kell megfizetni, felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, ezért feljelentést tett.

Szerző

Kétharmad nélkül is lehet sajtókamara

Publikálás dátuma
2018.01.30. 06:02
Népszava fotó/Vajda József

A plakáttörvény esete azt mutatja, hogy hiába csak kétharmados törvénnyel lehet módosítani egy kérdéskört, a kormány e többség nélkül is áterőltetheti a saját akaratát – állította a Népszavának Urbán Ágnes médiakutató. Úgy vélte, ha megvalósul a lapunk által szombaton ismertetett újságírói kamara terve, akkor még inkább torzzá válnak a hazai sajtóviszonyok. - A tervekből ugyanis egy olyan koncepció rajzolódik ki, amely szakmaiságba, valamint érdekvédelembe csomagolva korlátozná a sajtószabadságot, mindezt ráadásul úgy, hogy a kormányhoz lojális szerkesztőségek a mostaninál is nagyobb előnybe kerülnének – fogalmazott.

Urbán Ágnes úgy vélte, a kamaratagokra vonatkozó hitelességi garancia jól hangzik, ám az utóbbi években más tendenciák is érvényesültek. Példaként említette a tényfeltáró bloggereket, akik önszorgalomból vagy egy témára szakosodva kutatnak ügyek után. - Miért ne dolgozhatnának be időnként egy lapnak számlásként? - vetette fel, azt is hozzátéve, hogy a színlelt foglakoztatást a hatályos jogszabályok is tiltják, ehhez nem szükséges a kamara létrehozása.

A Szöllősi György vezetésével kialakított alapkoncepció szerint ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal létrejönne egy újságíró kamara, amelybe nem lenne kötelező belépni, ám olyan előnyöket adnának a tagoknak, amelyek miatt „mindenki szeretne taggá válni”. A kiadókat különadóval vagy adókedvezménnyel ösztönöznék a kamara szabályainak elfogadására. A megfelelő képesítéssel vagy tapasztalattal rendelkező újságírókat csak bejelentve, valamint állandó bérszinttel lehetne alkalmazni. A szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár nagyobb újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül. A különbség az lenne, hogy a nagyobb újságok más minősítéssel rendelkeznének, így pedig „az olvasó tudná, hogy milyen lappal van dolga”.

Lapunk megkeresésére Szikora József, a Magyar Katolikus Újságíró Szakszervezet elnöke elmondta, hogy több hónappal korábban valóban folytak tárgyalások egy kamaráról, azonban állítása szerint konkrétumokig nem jutottak el az egyezetetéseken. Azt is jelezte, hogy a cikkünkben vázolt tervek némelyikével nem ért egyet, szerinte például a „számlás” szabadúszó újságírás szervesen hozzátartozik a szakmához. Azt ugyanakkor jó ötletnek tartotta, hogy rendezzék az újságírók bérezését, így ugyanis szerinte megakadályozható lenne az alkalmazottak „kizsákmányolása”.

Orbán Viktorhoz hű ötletgazda
Senki sem ért velem egyet, mindenki azt mondja, ez egy szar, ellenben a tény az, hogy igenis fejlődünk. Igaz, Gyuri? - kérdezte Szöllősi Györgytől Orbán Viktor, amikor a The Guardian újságírói faggatták őt a focihoz való viszonyáról. A Nemzeti Sport főszerkesztője, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia volt kommunikációs igazgatója nem is okozott meglepetést a válaszával, mindössze annyit mondott: „Természetesen, miniszterelnök úr”. Szöllősi egyébként korábban sem volt távol a kormánypártoktól, számos sportújság után ugyanis 2001 és 2002 között Deutsch Tamás sportminisztériumában kötött ki, ahol kommunikációs tanácsokat adott, később a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia sajtószolgálatához igazolt, ahol kommunikációs igazgató is lett. Orbán Viktor saját bevallása szerint a Nemzeti Sportot kedveli leginkább a hazai lapok közül, így Szöllősit komoly megtiszteltetés érhette, amikor – miután Mészáros Lőrinc megvette a kiadó Mediaworks-öt - kinevezték a lap élére.
A kétezres évek közepétől a Puskás család képviselője, a PUSKAS.COM Ltd. ügyvezetője, egyben Puskás-ügyi nagykövet lett. Utóbbi titulusának köszönhetően Magyarország hivatalos diplomatájaként folytathatja azt a munkát, amelynek „lényege a magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének nemzetközi képviselete”.



Szerző