Dalszerzőcsúcs Budapesten

Kezdő zenészeknek és befutott alkotóknak is találkozási lehetőséget teremt a Közép-kelet-európai szinten is egyedülálló nemzetközi esemény.

A mai egynapos rendezvénnyel az Artisjus a pályájuk elején járó zenészeknek, valamint a már befutott szerzőknek, producereknek teremt új lehetőséget a fejlődésre, kapcsolatépítésre és alkotásra. - Nemcsak idehaza, de világszerte kevés olyan lehetőség adódik, ahol a könnyűzenei alkotásról lehet tanulni – hangoztatja Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatója. – Ezért is gondoltuk, hogy hagyományteremtő szándékkal létrehozunk egy rendezvényt, ahová a hazai élvonal mellett külföldi nagyágyúkat is meghívunk. Emellett külön motivációnak számított, hogy létrehozzunk egy közösségépítő fórumot.

A program keretében a dalszerző szakma élvonalbeli képviselői osztják meg tapasztalataikat, így például a számos világsztárral – többek között Beyoncéval, Chris Brownnal és Kelly Rowlanddel – együtt dolgozó, Grammy-díjas, amerikai Courtney Harrell, honfitársa, a Forbes Harmincan 30 alatt listáján is szereplő Ebonie Smith, vagy éppen a Disneyvel és Lady Gagával is együttműködő svéd producer, Niclas Molinder. A szakma hazai sztárjai is képviselik magukat az eseményen: életmű-beszélgetés keretében lép színpadra Bródy János, Palya Bea pedig különleges alkotási módszereinek kulisszatitkaiba avatja be a látogatókat.

- Miután ilyen esemény eddig nem volt Európában, komoly nemzetközi érdeklődésre számítunk, nem véletlen, hogy a magyar előadások mellett egész nap angol programok is lesznek – folytatta Tóth Péter Benjámin.

Az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatója hozzátette, a meghívott előadók részéről is érezték az igényt: a megkeresettek láthatóan örültek neki, hogy lesz végre egy szakmai fórum, ahol nemcsak az általuk készült műről, hanem az alkotói folyamatról is beszélhetnek.

- Bízunk benne, hogy a szakmán belül kialakulhat egyfajta kollegalitás, illetve átjárás a stílusok között – jegyezte meg Tóth Péter Benjámin -, s bebizonyosodik, hogy egy rendezvényen belül megfér egymás mellett a jazz, a rock, a pop- és a filmzene.

Ennek megfelelően alakították a programokat is. Önálló teremben kap helyet az elsősorban film- és reklámzenével foglalkozó alkalmazott zenei műfaj. Itt olyan kérdésekre lehet majd választ kapni, mint például hogyan lesz valakiből elismert reklámzeneszerző, vagy melyek a legfontosabb szempontok és technikák, amelyekkel a szerző a történetmesélést segítheti. Az előadások alkalmával a legtöbbet foglalkoztatott magyar szakemberek szólalnak meg, így például a Müpa és a Klasszik Rádió hangarculatának megalkotója, Alpár Balázs, a Coca-Colának, a McDonald’s-nak vagy a Vodafone-nak is alkotó Fodor Máriusz.

Az expó után veszi kezdetét a svéd alapítású Songwriting Camp Budapesten: a nemzetközi dalszerző táborban három napon át a budapesti Brody Studios-ban ír majd zenét huszonegy alkotó, köztük hét magyar szerző.

Infó: Dalszerző Expó, február 1. Budapest Music Center

A tehetséget és az ízlést nem lehet tanítani

A Dalszerző Expó egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadója a Terápia című sorozat, az Oscar-díjas Mindenki vagy az idei Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről film zeneszerzője, Balázs Ádám lesz.

- Szükség van ilyen rendezvényre?

- Természetesen – felelte Balázs Ádám. – Nem véletlen, hogy szakmai körökből óriási az érdeklődés. Mindenki érzi, hogy kell egy fórum, ahol a zeneszerzők, szövegírók és előadók végre találkozhatnak.

- Lehet tanítani a szövegírást, vagy például, hogy a szakmájánál maradjunk: a zeneszerzést? Persze feltételezve, hogy megvannak a szükséges zenei alapképességek.

- A tehetséget, az ízlést nem, a mesterséget viszont igen. Úgy gondolom, a siker alapja a szakmai képzés. Fontos, milyen érzékkel és hogyan közelít valaki egy dallamhoz.

- Létezik csak komoly- vagy csak könnyűzeneszerzés?

- Inkább azt mondanám: ez hajlam. Akadnak, akik csak könnyűzenével foglalkoznak, mások csak filmzenével, s megint mások, akikben mindkét készség és képesség megvan. Ha valaki el akar indulni egy irányba, sikeres lehet, ha az adottságai megvannak. Amúgy remek átjáró a két oldal között a film és a színház.

- A filmeknél nem lehet egyszerű átlépni a könnyedebb műfajokból a komolyabbakba. Hogyan lehet összeegyeztetni a fiataloknak szóló Egynyári kalandot a Terápiával vagy a Testről és lélekről-rel?

- Nekem nem a szakmai, sokkal inkább a lelki vetülete a legnehezebb az ilyesfajta váltásnak. És nem is tudok egy nap két ennyire különböző dologgal foglalkozni. Illetve elvileg tudnék, de nem látom értelmét. Idő kell az átálláshoz, hogy teljesen azonosulni tudjak a témával.

- A filmen belüli klasszikus zenei részek vagy a hangulatfestő, érzelemfokozó effektek megkomponálása a nehezebb?

- Mindkettő óriási kihívás. Az alkalmazott zeneszerzés ugyanis azt jelenti, az ember előbb alkalmazott, s másodsorban zeneszerző. Vagyis idomulni kell mások, a film készítőinek elvárásaihoz. Nekem kell megfogalmaznom olyan dolgokat, melyeket például a képi világgal vagy a dialógussal párosítva teljesen más értelmet nyernek. Vagyis a zenének is kommunikálnia kell a nézővel, szorosan kapcsolódva a dramaturgiához. És nagyon kell figyelni rá, hogy eltaláljam az arányt, s a zene ne telepedjen rá a filmre. Ezt lehet konkrét hangokkal szépen megkomponálva, de olyan zenei elemekkel is, melyet egy laikus igazából nem is vesz észre.

- Mitől válik valaki filmzeneszerzővé?

- Mindenek felett szükséges a filmművészet tisztelete-szeretete. Emellett legyen képes az ember magában meglátni a többletforrásokat, amivel egy zenei jelenetben akár kétszer-háromszor meg tud újulni. És persze tudni kell idomulni egy komplett csapat, így a producer, a rendező, a vágó igényeihez.

- Emellett, gondolom, a feszes határidők okozta stresszt is kezelni kell tudni.

- Átlagosan két, talán három hónap jut egy munkára, ez igazából filmfüggő. Utána kezdődik a megvalósítás: az élőfelvétel, a különféle technikai dolgok, mint például a keverés. Igazából nem is az időkerettel lehet gond, sokkal inkább, hogy bizonyos időbeli korlátok között kell azonosulni az előbb említettekkel. Ha megfogott egy téma, könnyebben megy, gyorsabban előjönnek a gondolatok. Viszont, amihez úgy érzem, nincs közöm hozzá, nehezebb. Ezeket nem is szoktam elvállalni.

- Volt olyan filmje, melyhez utóbb, visszagondolva másféle zenét írt volna?

- Trükkös kérdés! Talán a legelején a különféle vizsgafilmekhez. Bár azt hiszem, mégsem. Mindegyik az akkori tudásomnak és gondolati világomnak megfelelő, így koncepciózusan nem nyúlnék bele egyikbe sem.

Esszékötetért jár az irodalmi nagydíj

A Dalszerző Expó az Artisjus-díj ünnepélyes átadójával zárul, ahol kiderül, hogy kiket szavazott meg a szakma a könnyűzene, a komolyzene és az irodalom legjobb szerzőinek 2017-ben. Az idén 13-szor átadott Artisjus Irodalmi Nagydíjat a 78 esztendős Berkovits György veheti át Magyar látvány című esszékötetéért – a tizenhat írás között szerepelnek családtörténetek, emellett olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana, illetve a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása –, míg Irodalmi díjban Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László részesül.