Más lyukakat tömtek be a fogorvosok pénzével

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:00
Fotó: Tóth Gergő
Sok helyen, köztük jobboldali vezetésű településeken is lenyúlták az alapellátó fogorvosoknak szánt hárommillió forintos támogatást – értesült a Népszava.

Nem jutott el minden alapellátó fogorvoshoz a kormány hárommillió forintos év végi ajándéka – tudta meg lapunk. Noha ezt a pénzt feltétel nélkül, szabad felhasználásra utalta az állam, hogy javítsanak a fogorvosi praxisok finanszírozásán, az önkormányzatok által működtetett körzetek jó részében a helyhatóságok nem adták tovább az összeget az érintetteknek. Annak ellenére sem, hogy az intézkedést bejelentő sajtótájékoztatón november végén Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt közölte: bár az esetek egy részében önkormányzatoknak utalnak, a pénz nem az övék, azt azonnal tovább kell utalniuk az ellátást végző fogorvosnak.

Régi panaszuk volt a tb-ellátást nyújtó fogorvosoknak, hogy miközben a háziorvosok finanszírozása évről-évre javult, addig ők régóta sokkal kevesebb pénzt kapnak, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Előbb kérték a kormányt, hogy ezt pótolja, majd szeptemberben nyomatékul ezer körzetben háromnapos demonstrációt is tartottak. Az akció után Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Ónodi-Szűcs Zoltán személyesen is fogadta a tiltakozó akciót szervező Nagy Ákos keszthelyi fogorvost. Majd az év végére megszületett egy kormányrendelet: működési formától függetlenül 3 millió forintot utalt a kormány az érintetteknek. A vállalkozási formában üzemelő praxisokba maradéktalanul megérkezett az összeg januárban. Csakhogy a mintegy 2400 alapellátó körzet harmadát az önkormányzatok működtetik. S ezek egy részében a helyhatóságok nem adták tovább a pénzt az érintetteknek.

„Nem kaptunk semmit, és nem is akarnak adni” – nyilatkozta lapunknak Nagy Melinda, gyulai fogorvos. Az önkormányzat két körzetet is működtet a városban. Ő, az egyikben 23 éve közalkalmazottként dolgozik, gyakorlatilag végig bérminimumra bejelentve. Nagyon számított erre a pénzre, hiszen volna mit költenie a munkakörülmények javítására. De egyelőre még csak nem is tudja, hogy mi a szándéka a testületnek.

Gyula fideszes polgármestere, Görgényi Ernő István lapunk érdeklődésére írásban azt válaszolta, hogy „a fogászati praxisok utáni támogatás felhasználásával kapcsolatos ügy döntés-előkészítési szakaszban van. Természetesen a kormány által biztosított többletfinanszírozást a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és célokra fogjuk felhasználni. Terveink szerint a döntés még a héten megszületik.”

A gyulai polgármester álláspontjához hasonlóan vélekedhetnek más önkormányzatok is, mert az ország különböző pontjairól jelezték fogorvosok, hogy ők sem kapták meg a pénzt.

„Írtam levelet a polgármesternek, hogy utalja a praxisnak támogatást – mondta lapunknak Baumholzer Judit Kozármislenyben húsz éve dolgozó orvos. Hozzátette: ő a polgármestert és a jegyzőt is kereste az ügyben, akik előbb azt sem tudták, hogy pontosan mi ez az összeg, amit kaptak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), majd üzentek a gazdasági vezetővel: ezt a pénz beteszik a költségvetésükbe, és majd eldöntik, hogy mi lesz a sorsa. – Úgy döntöttem, hogy kicsit várok, aztán a Baranya megyei kormányhivatalhoz fordulok a panasszal – mondta a fogorvos.

Zalakomárban Pataki György is hasonlóan járt. Mint felidézte, amikor kérte a pénzt a jegyző elutasító volt, a polgármester meg csak annyit mondott: a rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy a pénz mire használható. „Számomra pedig egyértelmű, hogy működtetési formától függetlenül az fogorvost illeti.” – fogalmazott a fogorvos.

A jobboldali vezetésű Miskolcon az egészségfejlesztési intézet fogorvosai nem jutottak hozzá a három millió forinthoz. Fülöp Ilona 1400 gyerek fogászati szűrését végzi, húsz éve dolgozik alapellátóként, de mint mondja: ő sem kapta meg, és jele sincs annak, hogy ez az összeg megjöhet.

Győr-Moson-Sopron megyében, egy másik fogorvosnak azt üzenték az önkormányzattól, hogy a 3 milliós összeg az övék. Mondván, hogy "törvény adta joguk van hozzá." Az orvos aki nem akart névvel a nyilvánosság elé állni, de elmondta: saját körzete mellett még egy másikban is helyettesít – mindezt saját gépekkel, anyagokkal, önkormányzati támogatás nélkül.

Bács-Kiskun megyében az egyik polgármester arra hivatkozva tagadta meg a pénz továbbadását a fogorvosnak, hogy ez most más jellegű finanszírozás, mint a szokásos havi összegek, ezért biztosan az önkormányzaté a pénz.

Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, aki az őszi tiltakozó akciót szervezte azt mondta: hallott olyan önkormányzatról is, amely gond nélkül átadta a kormányzati támogatást.

Lapunk megkérdezte az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot egyebek mellett arról, hogy mit tehetnek azok a fogorvosok, akikhez nem jutott el a pénz, az alábbi választ kaptuk:

“A támogatás összege a fogorvosi szolgálatot működtető önkormányzatnak/vállalkozásnak jár, ahol szabadon dönthetnek arról, hogy a fogorvosi szolgálatban milyen jellegű fejlesztést valósítanak meg (mely lehet bérfejlesztés, felújítás, technológiai fejlesztés, eszközbeszerzés). "

Szerző

Gyurcsány: Nem betlire kell játszani

Publikálás dátuma
2018.01.30. 23:17
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 14. évértékelő beszédét tartja Budapesten 2018. január 27-én. MTI Fotó: Mo
A Jobbikon kívüli ellenzéki pártok a tavaszi választáson 40-50 mandátumot is szerezhetnek egyéni képviselőjelöltjeik kölcsönös visszaléptetésével, amivel kisebbségi kormányzásra szoríthatják a Fideszt - mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kedden, a Republikon Intézet rendezvényén.

Úgy fogalmazott, a "demokratikus ellenzéki oldalon" a Momentumig bezárólag várható valamilyen megállapodás az egyéni jelöltek koordinálásáról. Ezt az sem nehezíti meg, hogy legalább 27 helyen minden pártnak indulnia kell, mert könnyen lehet ennyi olyan választókerületeket találni, ahol nincs esélye az ellenzéknek - fejtette ki, hozzátéve, a Fidesz kisebbségbe szorulása akár új választást is eredményezhet, amelyre már megszűnne a kormánypárt legyőzhetetlenségének mítosza.

"Nem betlire kell játszani" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy egyes vélemények szerint valójában nem a választási győzelem a célja, hanem, hogy az ellenzék legerősebb pártjává tegye a DK-t.

A DK 60 körzetben nem indít jelöltet, az egyéni kerületekről megállapodott az MSZP-vel - mondta, hozzátéve: az LMP-vel, a Momentummal és az Együttel más pártok sem tudtak összefogni - mondta.

Megismételte, pártjának nincs miniszterelnök-jelöltje, amennyiben pedig az ellenzéki pártok a DK vezetésével szereznének többséget, akkor ő irányítaná a koalíciós tárgyalásokat és közösen döntenének a miniszterelnök személyéről. 

Gyurcsány Ferenc a DK-t egy szabadelvű, balközép polgári pártként definiálta, amely szerinte elvi alapon a legközelebb áll a liberális szavazókhoz, de tudja, hogy a voksoláskor más tényezők is számítanak. Elmondta, a DK mellett az MSZP és az LMP parlamentbe jutására számít még a "demokratikus ellenzéki oldalon".

Szerinte ezek a pártok nagyjából ugyanazt gondolják a liberális jogállam helyreállításáról, nincs nagy különbség a társadalompolitikájukban sem, ugyanakkor érdemileg eltérő álláspontot fogalmaznak meg az identitási kérdésekben, például a vallás vagy a szexuális meggyőződés kezelésében. Ebből a szempontból a DK meghaladja a liberális minimumot, és nem engedné, hogy az állam beleszóljon ezekbe a kérdésekbe. Közölte azt is, gazdaságpolitikai kérdésekben szintén a DK a legliberálisabb és a másik két párthoz hasonlóan ők sem értenek egyet az egykulcsos adóval.

Az ellenzéki politikus beszélt arról, hogy szerinte Orbán Viktor rendszere az államhatalom kizárólagos megszerzésére irányul, ezért az a történelem süllyesztőjébe kerül, ezen pedig nem változtat, hogy pillanatnyilag politikai többsége van. 

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a menekültkérdésben a befogadó nemzet biztonságának és a humanitárius kötelezettségek teljesítésének egyensúlyát kell megtalálni. A kerítés a biztonság szimbóluma, ezért politikai öngyilkosság lenne annak lebontásáról beszélni - fejtette ki, hozzátéve, azt szeretné, ha a kerítés szabályozott távolságonként nyitott lenne és mögötte emberi menekülttáborokat alakítanának ki a háború elől menekülőknek.

Kötelesség mindenkit befogadni, aki az életét menti, bármennyien is vannak - emelte ki, hozzátéve, ebben a kérdésben nem az iszlám jelent kihívást, hanem bármilyen fundamentalizmus, amely elveszi más emberek szabad identitásválasztását.

Szerző

Gyurcsány: Nem betlire kell játszani

Publikálás dátuma
2018.01.30. 23:17
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 14. évértékelő beszédét tartja Budapesten 2018. január 27-én. MTI Fotó: Mo
A Jobbikon kívüli ellenzéki pártok a tavaszi választáson 40-50 mandátumot is szerezhetnek egyéni képviselőjelöltjeik kölcsönös visszaléptetésével, amivel kisebbségi kormányzásra szoríthatják a Fideszt - mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kedden, a Republikon Intézet rendezvényén.

Úgy fogalmazott, a "demokratikus ellenzéki oldalon" a Momentumig bezárólag várható valamilyen megállapodás az egyéni jelöltek koordinálásáról. Ezt az sem nehezíti meg, hogy legalább 27 helyen minden pártnak indulnia kell, mert könnyen lehet ennyi olyan választókerületeket találni, ahol nincs esélye az ellenzéknek - fejtette ki, hozzátéve, a Fidesz kisebbségbe szorulása akár új választást is eredményezhet, amelyre már megszűnne a kormánypárt legyőzhetetlenségének mítosza.

"Nem betlire kell játszani" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy egyes vélemények szerint valójában nem a választási győzelem a célja, hanem, hogy az ellenzék legerősebb pártjává tegye a DK-t.

A DK 60 körzetben nem indít jelöltet, az egyéni kerületekről megállapodott az MSZP-vel - mondta, hozzátéve: az LMP-vel, a Momentummal és az Együttel más pártok sem tudtak összefogni - mondta.

Megismételte, pártjának nincs miniszterelnök-jelöltje, amennyiben pedig az ellenzéki pártok a DK vezetésével szereznének többséget, akkor ő irányítaná a koalíciós tárgyalásokat és közösen döntenének a miniszterelnök személyéről. 

Gyurcsány Ferenc a DK-t egy szabadelvű, balközép polgári pártként definiálta, amely szerinte elvi alapon a legközelebb áll a liberális szavazókhoz, de tudja, hogy a voksoláskor más tényezők is számítanak. Elmondta, a DK mellett az MSZP és az LMP parlamentbe jutására számít még a "demokratikus ellenzéki oldalon".

Szerinte ezek a pártok nagyjából ugyanazt gondolják a liberális jogállam helyreállításáról, nincs nagy különbség a társadalompolitikájukban sem, ugyanakkor érdemileg eltérő álláspontot fogalmaznak meg az identitási kérdésekben, például a vallás vagy a szexuális meggyőződés kezelésében. Ebből a szempontból a DK meghaladja a liberális minimumot, és nem engedné, hogy az állam beleszóljon ezekbe a kérdésekbe. Közölte azt is, gazdaságpolitikai kérdésekben szintén a DK a legliberálisabb és a másik két párthoz hasonlóan ők sem értenek egyet az egykulcsos adóval.

Az ellenzéki politikus beszélt arról, hogy szerinte Orbán Viktor rendszere az államhatalom kizárólagos megszerzésére irányul, ezért az a történelem süllyesztőjébe kerül, ezen pedig nem változtat, hogy pillanatnyilag politikai többsége van. 

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a menekültkérdésben a befogadó nemzet biztonságának és a humanitárius kötelezettségek teljesítésének egyensúlyát kell megtalálni. A kerítés a biztonság szimbóluma, ezért politikai öngyilkosság lenne annak lebontásáról beszélni - fejtette ki, hozzátéve, azt szeretné, ha a kerítés szabályozott távolságonként nyitott lenne és mögötte emberi menekülttáborokat alakítanának ki a háború elől menekülőknek.

Kötelesség mindenkit befogadni, aki az életét menti, bármennyien is vannak - emelte ki, hozzátéve, ebben a kérdésben nem az iszlám jelent kihívást, hanem bármilyen fundamentalizmus, amely elveszi más emberek szabad identitásválasztását.

Szerző