Tágas, de emberléptékű terek, karbantartott szocreál épületek fogadják a látogatót Oroszlányban, rend és tisztaság mindenfelé. Aki arra számít, hogy a bányászat megszűnése és a Vértesi Erőmű leállása miatt egy külsejében és az itt élők tartásában is érezhetően megrogyott településre érkezik, az hatalmasat téved. A város ipari parkja dinamikusan fejlődik, a lakosság lélekszáma kisebb visszaesés után ma megint növekszik és közelít a 20 ezer főhöz, a munkanélküliség 3 százalék alatti. A Vértesben megtelepült, tekintélyes Csák nemzetség címerállatáról elnevezett Oroszlány és mostani vezetője is nagy harcos. Lazók Zoltán szerint ellenszélben is előre lehet vezetni a vitorlást, csak nem kell mereven ragaszkodni egyetlen útvonalhoz.
A 70-es, 80-as években 9 ezer oroszlányi dolgozott a környező bányákban és a Vértesi Erőműben, szinte valamennyi munkahely megszűnt. Utolsóként a Márkushegyi bánya zárt be 2014 végén, az erőműben 2015 utolsó napján állt le a termelés, bár néhány százan maradtak, hogy megakadályozzák az üzemek végletes leromlását.
A leépítésekkel kapcsolatos legjobb döntés az volt, hogy nem egyszerre tettek utcára sokezer munkavállalót, hanem fokozatosan, így mindenkinek fel tudták ajánlani az átképzéseket, volt idő máshol munkát keresni. Az ipari parkban ma ötezren dolgoznak, a többiek vagy a közeli Tatabánya üzemeiben helyezkedtek el, vagy céges buszokkal mennek Győrbe, Komáromba, Esztergomba, ahonnan pedig az oroszlányi üzemekbe érkeznek dolgozni az ottaniak.
A jó kedélyű polgármester soha nem titkolta baloldali kötődését, így amikor 2010-ben a Fidesz nyerte meg a helyi választást, azonnal el is küldték a város legnagyobb cége, az Oroszlányi Szolgáltató Rt. vezetői székéből. Kétségbeesés helyett megújíttatta a mérnöki munkához szükséges engedélyeit, vizsgázott és ismét kamarai tag lett, a következő hónapokban eredeti szakmájából élt. Akkor is nyugodt maradt, amikor a helyi jobboldal feljelentette 500 milliós hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy nem jutott el a bíróságig, mert már az ügyészség kimutatta, hogy működése alatt 11 milliárd forinttal nőtt a város vagyona. - A feljelentők egy része most is ott ül a képviselőtestület Fidesz-frakciójában, naponta találkozunk, de azóta sem kért elnézést egyikük sem - suhan át kis megbántottság a hangján. Mégsem a revans vágya, hanem a tenni akarás motiválta, amikor másfél évvel a helyi választás előtt igent mondott a korábbi szocialista polgármester felkérésére, hogy induljon el a városvezetői székért.
Amikor az MSZP-DK-Együtt színeiben megnyerte a választást, rögtön meglepetést okozott. Nem dobta vissza a jobboldal által tervezett beruházások terveit, azt mondta: befejezi azokat, mert minden ide érkező fillérrel gyarapszik a város. Azóta sem titkolja azonban, hogy szerinte lett volna fontosabb feladat, mint kerékpárutat építeni, és a Bányászati Múzeumot is fel lehetett volna újítani a fideszes pályázat összegének feléből, vagy még kevesebből. Mégis, ennek a döntésnek is szerepe lehet abban, hogy Oroszlány pályázatait az utóbbi években is elfogadja a kormány, legutóbb a családok átmeneti otthona felújítására nyertek 98 milliót.
A sikerhez tartozik, hogy a polgármester hosszú éveken át volt gazdasági vezető, aki megszokta, hogy a megoldás keresése mindkét fél részéről kompromisszumokat követel, az előbbre jutáshoz pedig nagyon sok munka kell. Makacsul addig tárgyal, amíg olyan megoldás nem születik, amivel jól jár a város. A térség parlamenti képviselőjével például megállapodott, hogy csak szakmai kérdésekről egyeztetnek, nem keverik bele a fejlesztési ügyekbe a pártpolitikát. Czunyiné Bertalan Judit nem is kerüli el Oroszlányt, legutóbb 70 tabletet hozott a város egyik iskolájába.
Lazók Zoltán polgármester nem tartja ördögtől valónak a sokat szidott kincstári elszámolási rendszert, az ASP-t sem. – Folyamatirányítási szakmérnökként elfogadom, hogy sok mindent érdemes központosítani – érvel, hozzátéve azt is, hogy az önkormányzatok gazdálkodása eddig is átlátható volt, nem érti, miért baj az, ha az állam belelát a település pénzügyeibe. Mivel azonban a rendszer bevezetése sok munkával jár, szerinte a tiltakozásokból kiolvasható a köztisztviselők félelme, hogy hosszú távon megmarad a magasabb terhelés.
A 1980-as évek második felében kezdődött a szénbányászat leépítése, akkor kevesen gondolták, hogy valaha még lehet virágzó település az egykori nehézipari központból. Az újrakezdés alapjait az ipari park kialakításának terve rakta le 1993-ban, Oroszlány az elsők között, 1997-ben szerezte meg a hivatalos ipari parki címet, 2016 decemberétől pedig jogosult a legjobbaknak járó "Tudományos és Technológiai Park” megnevezés viselésére is.
Ma már 24 vállalkozástól 2,7 milliárd forint iparűzési adóhoz jut a város, ehhez jön 350 milliónyi ingatlanadó, de a lakosságtól nem szednek semmilyen címen adót. A legnagyobb befizető az amerikai autóipari beszállító, a BorgWarner. A bevételt a polgármester is tisztességesnek tartja, de hozzáteszi azt is, hogy ebből 360 milliót azonnal elvisz az állam szolidaritási adóként és mindössze 650 milliót ad fejkvótaként a város működtetésére.
Lazók Zoltán büszke rá, hogy érezhetően fejlődik Oroszlány, ebben a ciklusban tao-pénzekből világszínvonalú kosárcsarnokot építettek, ahová az intézmény vezetője szerint veszíteni is örömmel jönnek az ellenfelek. Amikor a feladatokról faggatom, a járdák és utak javítását hozza fel elsőként, de azonnal hozzáteszi, hogy ez lassan fog menni, mert az állam nem ad hozzá támogatást. Kis nosztalgiával említi, hogy a szocialista iparvárosban a 80-as években háromezer gyerek járt az iskolákba, ma alig 1300. Rohamosan nő viszont az ellátást igénylő idősek száma itt is. – Most az otthonukban próbálunk nekik segíteni és van egy átmeneti ellátó szállásunk, de nagy szükség lenne állandó szociális otthonra. A Fidesz-kormány azonban ilyen célokra ki sem írt ki pályázatokat – vázolja a gondokat. Keresik a megoldást, találtak is egy alkalmasnak látszó épületet, tárgyalnak a megvásárlásáról.
Az oroszlányi képviselőtestület döntései 80 százalékban teljes egyetértéssel születnek, de régóta tart a vita a helyi munkásszálló sorsáról. A bányászat és az erőmű leépülése miatt kihasználatlanná vált önkormányzati tulajdonban lévő épületet hitelből akarták felújítani, de itt nem segített a kormány, így végül el kellett adniuk és szegedi vállalkozók hasznosítják. Egyre nagyobb szükség lenne rá, mert megteltek az oroszlányi panziók, kiadható lakások, az ipari park üzemei mellett már konténerszálló is épült.
A fiatalok megtartása is fontos feladata az önkormányzatnak, de itt ismét előkerül az Orbán-kormány torz támogatási politikája, amelybe nem fér bele a bérlakások létrehozásának támogatása. Oroszlány ezért azt az utat választotta, hogy felújít többlakásos épületeket, majd bérbe adja a lakásokat piaci alapon. A kispénzű családokat pedig nem rossz minőségű szociális bérlakásokba kényszeríti, hanem arra biztatja őket, keressenek maguknak megfelelő otthont és az önkormányzat lakbértámogatással segíti őket. Kifizetik a bérleti díj akár 60 százalékát, a rendőség munkatársainak külön keretet nyitottak havi 20 ezer forintos támogatásra. Az oroszlányi családok akár egymillió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak, ha önálló ingatlanba akarnak költözni vagy építkezni kezdenek és ez érvényes azokra is, akik már fél éve a városban dolgoznak és le akarnak itt telepedni.
A szociális szolgáltatásokat kiegészítik az oroszlányi középiskolákban tanuló diákok ösztöndíjai, utazási támogatásai, és most készíti elő az önkormányzat az egyetemi ösztöndíjak bevezetését. Nem kellene, de minden évben egyhavi fizetésnek megfelelő jutalmat adnak a városban dolgozó pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak. Külön szerződést kellett kötniük erről a Klebelsberg Központtal. Oroszlány átfogó betegségmegelőzési programot dolgozott ki, amiben egészségügyi szűrések mellett a pedagógusok ingyenes védőoltással való ellátása is szerepel.
Lazók Zoltán nem szeret egy helyben ülni, bennünket is végigvitt a városán, mutatott és magyarázott: itt már nincs sár, térkővel raktuk ki a bérházak közti tereket, amott épp most csinálják, az uszoda bejáratát újra festeni kell, itt a két középiskola, mellettük a kollégium, arra is ráférne egy kis felújítás. Egy régi iskolaépületbe már beköltözött a járási hivatal egy része, még a fideszes vezetés át akarta vinni a polgármesteri hivatalt is, de a baloldali vezető szerint ez több százmillióba kerülne, ami nincs meg a kasszában, úgyhogy egyelőre maradnak a régi szocreál hivatalban. Amerre megyünk, mindenhol integet és neki is visszaintenek az emberek, a folyosókon csak azt hallani: szervusz polgármester úr. Azt mondja, itt mindenki tegeződik. Egyetlen embert küldött el a hivatalból a választás után, aki nem akart neki segíteni, de a többiek politikai irányvonala nem érdekli, amíg tisztességesen elvégzik a munkájukat. Kiváló csapat áll mellettem! A lelkes kijelentés tucatszor került elő a beszélgetésünk alatt. Persze, hogy 2019-ben újra indulni akar.