Ellenszélben is halad a vitorlás

Publikálás dátuma
2018.02.01. 06:05

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Oroszlány.

Tágas, de emberléptékű terek, karbantartott szocreál épületek fogadják a látogatót Oroszlányban, rend és tisztaság mindenfelé. Aki arra számít, hogy a bányászat megszűnése és a Vértesi Erőmű leállása miatt egy külsejében és az itt élők tartásában is érezhetően megrogyott településre érkezik, az hatalmasat téved. A város ipari parkja dinamikusan fejlődik, a lakosság lélekszáma kisebb visszaesés után ma megint növekszik és közelít a 20 ezer főhöz, a munkanélküliség 3 százalék alatti. A Vértesben megtelepült, tekintélyes Csák nemzetség címerállatáról elnevezett Oroszlány és mostani vezetője is nagy harcos. Lazók Zoltán szerint ellenszélben is előre lehet vezetni a vitorlást, csak nem kell mereven ragaszkodni egyetlen útvonalhoz.

Foglalkoztatási fordulat
A 70-es, 80-as években 9 ezer oroszlányi dolgozott a környező bányákban és a Vértesi Erőműben, szinte valamennyi munkahely megszűnt. Utolsóként a Márkushegyi bánya zárt be 2014 végén, az erőműben 2015 utolsó napján állt le a termelés, bár néhány százan maradtak, hogy megakadályozzák az üzemek végletes leromlását.
A leépítésekkel kapcsolatos legjobb döntés az volt, hogy nem egyszerre tettek utcára sokezer munkavállalót, hanem fokozatosan, így mindenkinek fel tudták ajánlani az átképzéseket, volt idő máshol munkát keresni. Az ipari parkban ma ötezren dolgoznak, a többiek vagy a közeli Tatabánya üzemeiben helyezkedtek el, vagy céges buszokkal mennek Győrbe, Komáromba, Esztergomba, ahonnan pedig az oroszlányi üzemekbe érkeznek dolgozni az ottaniak.

A jó kedélyű polgármester soha nem titkolta baloldali kötődését, így amikor 2010-ben a Fidesz nyerte meg a helyi választást, azonnal el is küldték a város legnagyobb cége, az Oroszlányi Szolgáltató Rt. vezetői székéből. Kétségbeesés helyett megújíttatta a mérnöki munkához szükséges engedélyeit, vizsgázott és ismét kamarai tag lett, a következő hónapokban eredeti szakmájából élt. Akkor is nyugodt maradt, amikor a helyi jobboldal feljelentette 500 milliós hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy nem jutott el a bíróságig, mert már az ügyészség kimutatta, hogy működése alatt 11 milliárd forinttal nőtt a város vagyona. - A feljelentők egy része most is ott ül a képviselőtestület Fidesz-frakciójában, naponta találkozunk, de azóta sem kért elnézést egyikük sem - suhan át kis megbántottság a hangján. Mégsem a revans vágya, hanem a tenni akarás motiválta, amikor másfél évvel a helyi választás előtt igent mondott a korábbi szocialista polgármester felkérésére, hogy induljon el a városvezetői székért.

Amikor az MSZP-DK-Együtt színeiben megnyerte a választást, rögtön meglepetést okozott. Nem dobta vissza a jobboldal által tervezett beruházások terveit, azt mondta: befejezi azokat, mert minden ide érkező fillérrel gyarapszik a város. Azóta sem titkolja azonban, hogy szerinte lett volna fontosabb feladat, mint kerékpárutat építeni, és a Bányászati Múzeumot is fel lehetett volna újítani a fideszes pályázat összegének feléből, vagy még kevesebből. Mégis, ennek a döntésnek is szerepe lehet abban, hogy Oroszlány pályázatait az utóbbi években is elfogadja a kormány, legutóbb a családok átmeneti otthona felújítására nyertek 98 milliót.

A sikerhez tartozik, hogy a polgármester hosszú éveken át volt gazdasági vezető, aki megszokta, hogy a megoldás keresése mindkét fél részéről kompromisszumokat követel, az előbbre jutáshoz pedig nagyon sok munka kell. Makacsul addig tárgyal, amíg olyan megoldás nem születik, amivel jól jár a város. A térség parlamenti képviselőjével például megállapodott, hogy csak szakmai kérdésekről egyeztetnek, nem keverik bele a fejlesztési ügyekbe a pártpolitikát. Czunyiné Bertalan Judit nem is kerüli el Oroszlányt, legutóbb 70 tabletet hozott a város egyik iskolájába.

Lazók Zoltán polgármester nem tartja ördögtől valónak a sokat szidott kincstári elszámolási rendszert, az ASP-t sem. – Folyamatirányítási szakmérnökként elfogadom, hogy sok mindent érdemes központosítani – érvel, hozzátéve azt is, hogy az önkormányzatok gazdálkodása eddig is átlátható volt, nem érti, miért baj az, ha az állam belelát a település pénzügyeibe. Mivel azonban a rendszer bevezetése sok munkával jár, szerinte a tiltakozásokból kiolvasható a köztisztviselők félelme, hogy hosszú távon megmarad a magasabb terhelés.

A 1980-as évek második felében kezdődött a szénbányászat leépítése, akkor kevesen gondolták, hogy valaha még lehet virágzó település az egykori nehézipari központból. Az újrakezdés alapjait az ipari park kialakításának terve rakta le 1993-ban, Oroszlány az elsők között, 1997-ben szerezte meg a hivatalos ipari parki címet, 2016 decemberétől pedig jogosult a legjobbaknak járó "Tudományos és Technológiai Park” megnevezés viselésére is.

Ma már 24 vállalkozástól 2,7 milliárd forint iparűzési adóhoz jut a város, ehhez jön 350 milliónyi ingatlanadó, de a lakosságtól nem szednek semmilyen címen adót. A legnagyobb befizető az amerikai autóipari beszállító, a BorgWarner. A bevételt a polgármester is tisztességesnek tartja, de hozzáteszi azt is, hogy ebből 360 milliót azonnal elvisz az állam szolidaritási adóként és mindössze 650 milliót ad fejkvótaként a város működtetésére.

Lazók Zoltán büszke rá, hogy érezhetően fejlődik Oroszlány, ebben a ciklusban tao-pénzekből világszínvonalú kosárcsarnokot építettek, ahová az intézmény vezetője szerint veszíteni is örömmel jönnek az ellenfelek. Amikor a feladatokról faggatom, a járdák és utak javítását hozza fel elsőként, de azonnal hozzáteszi, hogy ez lassan fog menni, mert az állam nem ad hozzá támogatást. Kis nosztalgiával említi, hogy a szocialista iparvárosban a 80-as években háromezer gyerek járt az iskolákba, ma alig 1300. Rohamosan nő viszont az ellátást igénylő idősek száma itt is. – Most az otthonukban próbálunk nekik segíteni és van egy átmeneti ellátó szállásunk, de nagy szükség lenne állandó szociális otthonra. A Fidesz-kormány azonban ilyen célokra ki sem írt ki pályázatokat – vázolja a gondokat. Keresik a megoldást, találtak is egy alkalmasnak látszó épületet, tárgyalnak a megvásárlásáról.

Nincs szabad albérlet
Az oroszlányi képviselőtestület döntései 80 százalékban teljes egyetértéssel születnek, de régóta tart a vita a helyi munkásszálló sorsáról. A bányászat és az erőmű leépülése miatt kihasználatlanná vált önkormányzati tulajdonban lévő épületet hitelből akarták felújítani, de itt nem segített a kormány, így végül el kellett adniuk és szegedi vállalkozók hasznosítják. Egyre nagyobb szükség lenne rá, mert megteltek az oroszlányi panziók, kiadható lakások, az ipari park üzemei mellett már konténerszálló is épült.

A fiatalok megtartása is fontos feladata az önkormányzatnak, de itt ismét előkerül az Orbán-kormány torz támogatási politikája, amelybe nem fér bele a bérlakások létrehozásának támogatása. Oroszlány ezért azt az utat választotta, hogy felújít többlakásos épületeket, majd bérbe adja a lakásokat piaci alapon. A kispénzű családokat pedig nem rossz minőségű szociális bérlakásokba kényszeríti, hanem arra biztatja őket, keressenek maguknak megfelelő otthont és az önkormányzat lakbértámogatással segíti őket. Kifizetik a bérleti díj akár 60 százalékát, a rendőség munkatársainak külön keretet nyitottak havi 20 ezer forintos támogatásra. Az oroszlányi családok akár egymillió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak, ha önálló ingatlanba akarnak költözni vagy építkezni kezdenek és ez érvényes azokra is, akik már fél éve a városban dolgoznak és le akarnak itt telepedni.

A szociális szolgáltatásokat kiegészítik az oroszlányi középiskolákban tanuló diákok ösztöndíjai, utazási támogatásai, és most készíti elő az önkormányzat az egyetemi ösztöndíjak bevezetését. Nem kellene, de minden évben egyhavi fizetésnek megfelelő jutalmat adnak a városban dolgozó pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak. Külön szerződést kellett kötniük erről a Klebelsberg Központtal. Oroszlány átfogó betegségmegelőzési programot dolgozott ki, amiben egészségügyi szűrések mellett a pedagógusok ingyenes védőoltással való ellátása is szerepel.

Lazók Zoltán nem szeret egy helyben ülni, bennünket is végigvitt a városán, mutatott és magyarázott: itt már nincs sár, térkővel raktuk ki a bérházak közti tereket, amott épp most csinálják, az uszoda bejáratát újra festeni kell, itt a két középiskola, mellettük a kollégium, arra is ráférne egy kis felújítás. Egy régi iskolaépületbe már beköltözött a járási hivatal egy része, még a fideszes vezetés át akarta vinni a polgármesteri hivatalt is, de a baloldali vezető szerint ez több százmillióba kerülne, ami nincs meg a kasszában, úgyhogy egyelőre maradnak a régi szocreál hivatalban. Amerre megyünk, mindenhol integet és neki is visszaintenek az emberek, a folyosókon csak azt hallani: szervusz polgármester úr. Azt mondja, itt mindenki tegeződik. Egyetlen embert küldött el a hivatalból a választás után, aki nem akart neki segíteni, de a többiek politikai irányvonala nem érdekli, amíg tisztességesen elvégzik a munkájukat. Kiváló csapat áll mellettem! A lelkes kijelentés tucatszor került elő a beszélgetésünk alatt. Persze, hogy 2019-ben újra indulni akar.

A számok Karácsonnyal vannak

Publikálás dátuma
2018.02.01. 06:04
Karácsony Gergely az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az Országos Nyugdíjas Parlament második ülésén január 25-én. MT

A legnépszerűbb, a legkevésbé elutasított, valamint a legintegratívabb ellenzéki politikus Karácsony Gergely gyakorlatilag az összes ezt vizsgáló közvélemény-kutató cég szerint. A legfrissebb januári, Medián-felmérésben egy kérdés arra vonatkozott, szívesen látná-e fontos politikusi szerepben az adott politikust. Az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjét ismerők 46 százaléka látná szívesen pozícióban, amivel beérte Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János köztársasági elnök után holtversenyben a második-harmadikok. Szél Bernadettet az LMP, valamint Vona Gábort a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét 40 százaléknyian ültetnék fontos pozícióba. Egy másik kérdéssel a Medián arra kereste a választ, hogy Orbánnal szembeállítva hány százalék választaná az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket. Karácsony 27, Szél 22, Vona 21, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pedig 19 százalékot kapna – legalábbis a Medián szerint.

A Tárki január 29-én publikált kutatásában a választók legnagyobb arányban, a válaszadók fele (50 százalék) Orbán Viktort tartja a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra, míg Vona Gábor és Karácsony Gergely egyaránt 9-9 százalékkal osztozik a második helyen, őket pedig a 4 százalékos Szél Bernadett követi.

Figyelemre méltó a kormányközeli Nézőpont Intézet friss felmérése is, ahol Orbán Viktor 54, illetve Karácsony Gergely 43 százalékkal a két leginkább népszerű kormányfő-jelölt. Szél Bernadett 40, Vona Gábor 30, Gyurcsány Ferenc pedig 20 százalékot kapna a Nézőpont szerint.

A Publicus Intézet január közepén a Vasárnapi Hírek megbízásából készült közvélemény-kutatásában szintén Karácsony a legnépszerűbb vizsgált politikus, őt Szél Bernadett és a miniszterelnök követi. A Fidesz-közeli Századvég legfrissebb kutatását december végén hozta nyilvánosságra, eszerint is Zugló polgármestere a legnépszerűbb ellenzéki, jócskán lemaradva Orbán Viktortól.

A Jobbikhoz közel álló Iránytű Intézet október végén vizsgálta utoljára a politikusok népszerűségét, akkor 57 pontos szimpátiaindexszel a legkedveltebb ellenzéki náluk is Karácsony volt.

A sorból egyedül a Závecz Research lóg ki, amely az LMP megbízásából készítette el friss kutatását. A Magyar Nemzet szerint feltették azt a hipotetikus kérdést is, hogy az emberek kire szavaznának, ha közvetlenül lehetne kormányfőt választani. A legtöbben, 41 százaléknyian Orbán Viktorra voksolnának, az ellenzéki oldalon pedig Szél Bernadett a legkedveltebb. Az LMP miniszterelnök-jelöltjét 13 százalék, míg Karácsonyt 11 százalék választaná. Fontos megemlíteni, hogy az utolsó adatfelvételek idején Zugló polgármestere még csak pár hete kezdte el az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként a kampányát.

Szerző

Mentők béremelése - Valóság vagy kampányfogás?

Publikálás dátuma
2018.02.01. 06:00
A szolnoki mentőállomás, ahol 2015 márciusában a megyei jogú vidéki városok közül utolsóként átadták az Országos Mentőszolgálat
A mentők kétkedve fogadták a nyolcszázalékos béremelést. A kormányzati ígéretek eddig többnyire ígéretek maradtak.

Új járművek, fizetésemelés – a hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint folyamatosak a fejlesztések a mentőknél. Ezzel szemben a dolgozók egyre nehezebb munkafeltételekről és megalázó bérről beszélnek. A múlt szerdán bejelentett nyolc százalékos béremelést is felemásan, reménykedve-tamáskodva fogadták.

– Lehúzom a 24 órás szolgálatot, s szerencsés esetben ezután van néhány szünnapom, ám ahelyett, hogy pihennék, egy villanyszerelő mellett dolgozom a szabadidőmben, különben nem tudnám kifizetni a csekkeket, nem tudnék enni adni a két gyerekemnek – jegyezte meg a nagy csinnadrattával kommunikált béremelésekről egy somogyi mentős. – Ne higgye, hogy egyedül én vállalok másodállást, az ápolók, a sofőrök nagy része a hivatalos munkaidő után kénytelen még valamit dolgozni, mert amit az államtól kap, nagyjából nevetséges. Vagyis inkább sértő.

Nem véletlen, hogy a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), valamint a kórházi dolgozókat képviselő Független Egészségügyi Szakszervezet levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy rendezzék a béreket az ágazatban, méghozzá az elvégzett munka nehézségével és kockázataival arányosan. A mentők jellemzően ugyanis az adható minimumbér környékén keresnek, s cseppet sem mellékesen a nagy többségnek a korábbi fizetésemeléssel sem változott érdemben a jövedelme.

Úgy tűnik, a fenyegetés hatott, hiszen Balog Zoltán humánminiszter bejelentette: előre hozzák az egészségügyi szakdolgozók 2018 novemberére tervezett nyolc százalékos béremelését.

– Csak nehogy úgy jártunk, mint tavaly novemberben, vagy a két esztendővel ezelőtti béremelésnél! – mondta egy másik mentőápoló. – Korábban bérkiegészítést adott a mentőszolgálat, ám amikor hivatalosan megemelték a fizetéseket, ezt elvették, így valójában nem nőtt a pénzünk. Novemberben is hasonló történt: adtak ugyan valamekkora emelést, ám januártól jelentősen nőtt a minimálbér, azaz mindenképpen emelkedett volna valamennyit a pénzünk. Tulajdonképpen csak annyi történt, hogy két hónappal korábban kaptuk meg, amit mindenki más az új évtől.

A régóta, akár 15-20 éve mentősként dolgozók felháborodására megszűnt a kompenzáció is, így az a paradox helyzet állt elő, hogy egy frissen belépő új dolgozó ugyanannyit kap, mint egy régi szakember. A kevéske fizetésből ráadásul egy komolyabb összeget éppen a munkájukra kell fordítaniuk a mentősöknek, az Országos Mentőszolgálat ugyanis a legalapvetőbb feltételeket sem finanszírozza.

– A kaposvári telephelyre bejelentetteket a szerződésük szerint három mentőállomásra is átirányíthatják a megyében, ha a munkabeosztás úgy kívánja meg – magyarázta egy rutinos mentős. – Vagyis mondhatják, hogy menjen például Tabra, Igalba, Nagyatádra, Böhönyére vagy éppen a Balaton-partra. S ha elvezénylik, akkor a kilenc forintos kilométerdíjon kívül semmit sem kap. Nincs távolléti díj, étkezési hozzájárulás, szállást is csak a mentőállomáson kaphat, ahol, ugye, a többiek dolgoznak közben. Ősztől tavaszig szerencsére ritkábban kell menni, de nyáron gyakori, hogy valakit hónapokra elküldenek a Balatonhoz. És akkor oldja meg az életét, ahogy tudja…

– Mindezek mellett gazdálkodja ki a munkaruháját – tette hozzá egy szintén sokéves tapasztalattal bíró kollégája. – Az előírás szerint két póló, és egy hosszú ujjú pulóver járna, de időtlen idők óta még ezt sem kapjuk meg. Pedig előfordul, hogy egy műszak alatt kétszer-háromszor váltani kell: összevérzi az ember, vagy lehányja a beteg. Akad olyan a megyében, aki egy éve jött a szolgálathoz dolgozni, de még nem kapott semmilyen ruhát. Hogy dolgozni tudjon, maga vette meg a felszerelését. Egy póló három-, egy nadrág nyolc-, egy pulóver három és félezer forint. És mindegyikből több kell. A honvédségnél vagy a katasztrófavédelemnél tetőtől talpig felöltöztetik az embert, ha belép.

S nemhogy a felruházást, de még a mosatást is a dolgozóknak kell megoldaniuk: a munkaruhát mindenki otthon tisztítja, ami egyfelől költség, másrészt veszélyes szennyező anyagokat kell betenni abba a mosógépbe, ahová például a gyerekek ruhája is kerül.

– A mindenhol hangoztatott korszerű mentőállomások és új kocsik is sok helyütt csak elméletben léteznek – panaszolta egy kisvárosban dolgozó mentős. – Ahol új állomás épült, ott relatíve tényleg normálisak a körülmények, de ahol csak felújították, mint például a kaposvárit, még visszaköszön a nyolcvanas évek érzése.

Kaposvárra a bútorok egy részét – fotelokat, heverőt, hogy le tudjanak ülni, vagy pihenni tudjanak – a mentősök vitték be otthonról, s egy alapítvány fizette a konyhabútort. Az új mentőautók közül – információink szerint – Somogyba csak mutatóba került néhány az elmúlt években, hiszen elsősorban a fővárosi és a régióközponti állomásoknak jutottak a modern járművek. A kisebb, vidéki helyeken viszont a műszakilag hivatalosan még megfelelő állapotú, a valóságban azonban cserére érett, teljesen leharcolt kocsik futnak. Ahogy az egyik mentőápoló fogalmazott: sajnálja a beteget, akit ebben kell szállítani…

– Ilyen körülmények között az a csoda, hogy még nem állt le a rendszer – jegyezte meg egy Balaton-parti mentős. – A nevetséges és megalázó fizetés mellé mindössze ötezer forint étkezési hozzájárulást kapunk, cafetéria nincs, ahogyan SZÉP-kártya vagy egészségkártya sem.

Hogy akkor mi tartja az embereket a mentőknél? Az idősebbek a mentősszívre hivatkoznak, hogy számukra még tényleg hivatás a mentőzés. Az új belépőket pedig a bejelentett munkahely vonzza, s a hosszú napi szolgálatok után járó szabadidő, hiszen így könnyebb másodállást vállalni. Mert a dolgozók szerint az állomány 90 százaléka az OMSZ mellett valahol még dolgozik: betegszállítóként, a kórházak sürgősségi osztályán, vagy kétkezi munkásként az építőiparban, esetleg sofőrként. És elmondásuk alapján nem is látnak más jövőképet.

– Mivel életmentésről van szó, nem állhatunk le, azaz a sztrájknak nem sok értelme lenne, s ezt a vezetők is pontosan tudják – legyintett az egyik mentős. – Mint ahogyan azt is, sokan nem is mernek lázadozni, féltik az állásukat. És nem ok nélkül: aki annak idején belépett a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségébe, jó ideig még jutalmat sem kapott… Ezért is meglepő, hogy most meghátráltak, valószínűleg a választások miatt döntöttek úgy, hogy előrehozzák az őszre beütemezett béremelést. Ami remélhetőleg most már tényleg jelent valamiféle növekedést, hiszen nem nagyon maradt olyan kompenzáció, kiegészítés vagy pótlék, amit még el lehetne venni. Persze nem kell nagy összegre gondolni, egy átlagos, több mint tíz éve dolgozó mentőápolónak ez bruttó 10-12 ezer forintot jelenthet. Ami nem nagy összeg, de sokunknak tényleg minden forint számít. Főleg, ha tényleg megkapjuk.

Szerző