Verseny és egymásrautaltság az űrben

Publikálás dátuma
2018.02.01 06:34
A Deep Space Gatewayt tekintik világszerte a legjelentősebb nemzetközi kozmikus tervnek Fotó: NASA Illustration
Fotó: /

Alig kezdődött el az év, a médiában egymást érik a tudomány világát érintő prognózisok. Számos olyan megvalósítás előtt álló program és elképzelés van, amelyektől idén áttörést remélnek. Oroszországban például abban bíznak, hogy 2018-ban közelebb kerülnek egy egyedülálló kísérleti atomreaktor üzembe helyezéséhez. Nemzetközi tudósok egy másik csoportja pedig azon fáradozik, hogy az év közepére teljesen megfékezzék az Ebola terjedését Nyugat-Afrikában. Bár a történelem legnagyobb Ebola-járványát – amely 2013-2016 között pusztított, s legalább 28 ezer ember halálát okozta – sikerült megfékezni, még 2017-ben is jelentettek új megbetegedéseket Libériában. Bizakodásra ad azonban okot, hogy amerikai tudósok sikerrel próbálták ki a tömegek halálát okozó vírus elleni vakcinát, és az oroszok is tesztelik a saját oltóanyagukat Guineában.

Az űrkutatásban viszonylag pontos elképzelések, sőt menetrendek vannak arra vonatkozóan, hogy mit, és mikorra szeretnének elérni. A kemény verseny egymásrautaltsággal párosul. A legnagyobb érdeklődés szakmai körökben a Deep Space Gateway Hold körül keringő űrállomás formai megtervezését kiséri. Aktuálisan ezt tekintik világszerte a legjelentősebb nemzetközi kozmikus tervnek, amelynek a megvalósításához még hosszú út vezet, de ha igaz, idén már kirajzolódik, hogy miként fog kinézni az állomás. Az Egyesült Államok és Oroszország megegyeztek az együttműködésben és munkacsoportok alakultak azzal a céllal, hogy közelebb kerüljenek a Hold körül keringő lakott állomás megvalósításához. Valószínűleg Kína, India és más országok is csatlakozni fognak a programhoz.

Az oroszok olyan új, nehéz rakétahordozó kidolgozását tervezik, amely felvinné az állomást a Holdhoz, és elemeinek odaszállítását is biztosítaná. Ezen kívül Oroszország az állomás néhány modulját is létrehozza, s kidolgozza a különböző országok űrhajóinak összekapcsolási mechanizmusát.

A Hold körül keringő objektumról készítenék elő a Marsra szállást és a távolabbi űrutazásokat. Oroszország a Holdon tudományos bázist hozna létre, embereket azonban 2031 előtt aligha lenne képes oda küldeni.

Ami viszont idén ősszel várható, az három orosz űrhajós elindítása a Nemzetközi Űrállomásra azzal a céllal, hogy két elődjüknél eredményesebb tudományos kutatómunkát végezzenek. Mindeközben előkészítik a Tudomány (Nauka) elnevezésű laboratórium üzembehelyezését. Ennek a modulnak az építését 1995 óta folyamatosan el kellett halasztani a különböző hibák következtében.

Az év eseménye várhatóan októberben lesz, amikor felbocsátják azt az orosz asztrofizikai csillagvizsgálót, amely egy német röntgen teleszkópot visz majd magával. Hét évre tervezik a munkáját, az első négyben az egész égboltot fogja megfigyelni, három évig pedig azokat az érdekes pontokat, amelyeket menet közben felfedezett.

Novemberben az új, Vosztocsnyij űrrepülőtérről bocsátják fel egy Szojuz-2 rakétahordozóval azt a Meteor-M szputnyikot, amelynek elődje tavaly a fellövés után csődöt mondott és 19 szputnyikkal az óceánba zuhant. A Pleszeck űrbázisról idén lövik fel az Angara-A5 nehéz osztályba sorolt új rakétahordozót, amelynek a korábbi típusokat kellene felváltania. Fejlesztik az űrrepülőtereket is, Vosztocsnyijben például új starthely építéséhez kezdenek 40 milliárd rubelből az Angara rakétahordozó számára.

S ekkor még nem szóltunk Kínáról. Pekingben az a hír járja, hogy az idei esztendő kulcsfontosságú lesz a kínai űrkutatás számára. Összesen mintegy 35 fellövést terveznek, ami rekordnak számít Kínában. Kilövik többek között azt a Hold-eszközt, amelynek először kellene a Hold túlsó feléről könnyű leszállást biztosítania. A meteorológiai szputnyikokon kívül a Mars-felszín intenzív tanulmányozásának előkészítése is folyamatban van. Erre 2020-2025-ben kerülhet sor.

2018.02.01 06:34

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42