Orbánt vitára hívták a diákok

Publikálás dátuma
2018.01.31. 20:33
FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nem reagált az oktatási tárca a Független Diákparlament (FDP) 12 pontban összefoglalt, az oktatási rendszer javítását célzó követeléseire, ezért kénytelenek lesznek "magasabb szintekhez" fordulni - jelentették be a diákszervezet képviselői szerda este. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott sajtótájékoztatón Gyetvai Viktor, az FDP egyik alapítója elmondta: utolsó reményként a "fiatal demokraták" vezetőjéhez, Orbán Viktorhoz fordulnak segítségért.

- Ha Orbán Viktor részt vett a magyar rendszerváltásban, most segítse a fiatalokat az oktatási rendszerváltásban. A minisztériumban nem kíváncsiak a véleményünkre, ezért nyilvános vitára hívjuk a miniszterelnök urat, mint a minisztériumok irányítóját - fogalmazott Gyetvai. Szerinte a társadalmi párbeszéd alapja, hogy az ország vezetője nyilvános vitát vállaljon.

A diákok február 7-ig várják a kormányfő válaszát. Ha addig nem sikerül megállapodni egy előre egyeztetett feltételekkel megrendezett nyilvános vita időpontjában, február 23-án az FDP újabb nagyszabású megmozdulást szervez, amelyre várni fognak mindenkit, aki egyetért velük abban, hogy az országnak egy modernebb, igazságosabb, diákközpontúbb oktatási rendszerre van szüksége.

Megírtuk: Több ezren gyűltek össze január 19-én Budapesten az Alkotmány utcában, hogy tiltakozzanak az elavult oktatási rendszer ellen, és felhívják a kormányzat figyelmét: az elmúlt években bevezetett változtatások semmit sem javítottak a helyzeten. A középiskolások által szervezett demonstráción a diákok mellett tanárok, szülők, nagyszülők is részt vettek.

Az FDP képviselői olyan intézkedéseket várnak a kormánytól, amelyeket egy egyszerű jogszabály változtatással be lehetne vezetni. Követeléseik között egyebek mellett az szerepel, hogy a középiskolákban maximum 30, az általános iskolákban 25 tanóra legyen a heti kötelező óraszám, a tanévet semmilyen körülmények között se hosszabbítsák meg, tegyék lehetővé, hogy egy iskolai tanóra ne kezdődhessen reggel nyolc óránál korábban. Szeretnék elérni, hogy az első diploma megszerzésének költségeit mindenki számára az állam finanszírozza, s nem utolsó sorban követelik azt is, ne tiltsák meg a tanároknak és a diákoknak, hogy nyilatkozhassanak a sajtónak.

Lásd még: Folytatjuk! - Tüntettek a diákok a Kossuth téren (videó)

Szerző

Kiléphetünk az ENSZ tárgyalásokból

Publikálás dátuma
2018.01.31. 20:13
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: utasítást kapott a kormánytól, hogy február 5-én, amikor megjelenik a csomag első tervezete, vizsgálja meg azt, és ha az olyan migrációpárti lesz, mint az alapjául szolgáló deklaráció és ENSZ-főtitkári nyilatkozat, indítsa el az ország kilépését a tárgyalásokból. Hangsúlyozta: a 2016-ban elfogadott deklaráció alapján kellene kormányközi tárgyalássorozatnak kezdődnie februárban, és az év végén kellene elfogadni a csomagot, de még meg sem indult a tárgyalás, a főtitkár máris kihirdette az eredményt.

A miniszter kifejtette: a New York-i deklaráció és a főtitkári nyilatkozat alapállása ellentétes Magyarország álláspontjával és érdekeivel, mert azok a migrációt jó és megállíthatatlan jelenségként írják le. Magyarország szerint viszont a migráció nem pozitív folyamat és nem megállíthatatlan, hanem komoly biztonsági kockázatokat jelent és megállítható. Közölte: a deklaráció és a nyilatkozat a migrációs lehetőségek kiszélesítéséről beszél, azonban ehelyett és a migráció ösztönzése helyett annak megállításáról kellene beszélni.A külügyminiszter úgy vélte, a deklaráció és a nyilatkozat célul tűzi, hogy a migrációban nem érintett országokban is programok induljanak a migránsok befogadására, ami a probléma szűkítése helyett még súlyosabbá teszi a kihívást. Hangoztatta: a deklaráció a határsértések kriminalizálásának visszaszorítását is célként jelöli meg, holott az igenis bűncselekmény, és az államiság egyik legfontosabb szempontja a határ megvédésének képessége, ez a szuverenitás jelentős eleme.

Szijjártó a Soros-tervre vonatkozó kérdésre elmondta: van egy ilyen világos koncepció, és az ENSZ-főtitkárnak a napokban tett nyilatkozatával összevetve látszik a párhuzam. Azt is mondta: nincs döntés, amely korlátozná a tranzitzónákba belépők számát, csak egy dolog szab határt a számuknak, és ez a kapacitás, mert minden kérelmet alaposan meg kell vizsgálni. (A Migration Aid a múlt héten közölte: a kormány úgy döntött, hogy a lehetséges minimumra csökkenti azoknak a háborús övezetekből érkező embereknek a számát, akik beadhatják a menedékkérelmüket a tranzitzónákban. Napi egy fő kopogtathat tehát - a kormányfő megfogalmazásával - türelmesen az ország ajtaján.)

Magyarország csatlakozott a terrorizmus elleni egyezményhez
Magyarország csatlakozott az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez. Kertész Ágnes, Magyarország Európa Tanács mellett működő állandó képviseletének vezetője aláírta az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét, ezzel Magyarország a tanács 40. tagországaként csatlakozott az egyezményhez - közölte az Európa Tanács szerdán.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot tömörítő szervezet terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv célja a terrorizmus megelőzésére irányuló belső és nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések kiegészítése, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi rendelkezések hatékonyságának növelése.

Szerző

TASZ: jogot korlátoz az NVB

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt hét pénteki iránymutatásának kiadásával visszaélt jogszabályi felhatalmazásával. Az NVB iránymutatása alapján ahhoz, hogy a testület ne törölje egy párt országos listáját ezentúl egy, jogszabályban nem szereplő feltételt is teljesíteni kell: egy párt legalább 27 jelöltjének legalább kilenc megyében és a fővárosban kell indulnia a listája megtartásához. A TASZ szerint ezzel az NVB a törvényen túlterjeszkedve, ezért alaptörvény-ellenesen fogja korlátozni azoknak a jelölteknek a választhatóságát, akik listán szerettek volna indulni a tavaszi országgyűlési választásokon.

A TASZ részletes jogi elemzésében rámutat, az NVB-t a választási eljárási törvény azért hatalmazza fel iránymutatások kiadására, hogy ezzel biztosítsa a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezését. A múlt héten kiadott iránymutatás azonban nem ezt a célt szolgálja: egy jogszabály értelmezése helyett egyszerűen újabb jogkorlátozást vezet be. Az iránymutatás a TASZ értékelése szerint azoknak a pártoknak a jogkorlátozása, amelyek egyes egyéni jelöltek visszaléptetésével szeretnék más pártok választási eredményét segíteni, és ezzel saját politikai céljaikat előmozdítani. 

Szerző
Témák
TASZ NVB