Előfizetés

Kemény üzenetek a Tom Lantos-szoboravatón

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.02.01. 14:09
Fotók: Szalmás Péter
Magyarországon és az Egyesült Államokban is veszélyben vannak azok az értékek, amelyekért Tom Lantos harcolt – hangzott el az „emberi jogok úttörőjének” szobrának avatásán. A kormány nem képviseltette magát.

A csütörtök délelőtt rendezett szoboravatáson, amit Tom Lantos (1928-2008) születésének 90-ik évfordulóján tartottak, több százan vettek részt a XIII. kerületben. Tom Lantos családtagjain kívül nagykövetek is jelen voltak. Yengibarian Mamikon szobrász alkotása a Tom Lantosról elnevezett sétányon kapott helyet, nem messze a Berzsenyi Dániel Gimnáziumtól, ahol annak idején tanult. A szobor felállításához a fővárosi közgyűlés is támogatást nyújtott.

Fel kell lépni az agresszív vezérelvűség ellen – mondta Tóth József, a kerület szocialista polgármestere. Tom Lantos szobra politikai jelentést is hordoz: szellemiségével példát szeretnének mutatni, remélve, hogy hozzájárulnak egy szabad, igazságos, demokratikus Magyarország megteremtéséhez.

Beszédet mondott David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Kennedy elnöktől idézett: „Egy nép nem csak arról ismerszik meg, hogy milyen embereket termel ki magából, hanem arról is, hogy milyen embereket tisztel, milyen emberek emlékét őrzi”.

Tom Lantost igazi úriemberként és államférfiként jellemezte. Emlékeztetett rá: az egyetlen holokauszttúlélő volt, akit beválasztottak az amerikai kongresszusba. David Kostelancik szerint a mostani esemény ezért szervesen kapcsolódik január 27-hez, a holokauszt nemzetközi emléknapjához is.

Az ideiglenes ügyvivő hangsúlyozta, hogy a világ jobb hely volna, ha több olyan vezetővel lennénk megáldva, mint amilyen Tom Lantos volt. Büszke magyar maradt, választott hazáját tekintve amerikaiként mindkét ország javát akarva dolgozott.

Tom Lantos ajándék volt mindnyájunknak – ezt már Joseph R. Biden, az Egyesült Államok volt alelnöke jelentette ki videóüzenetben. Annette Lantos, Tom Lantos özvegye magyarul és angolul is köszönetet mondott a jelenlévőknek.

Nem nélkülözte az aktuálpolitikai utalásokat az unoka, Tomicah Tillemann beszéde: „Ma, Magyarországon csakúgy, mint az Egyesült Államokban, azok az értékek, melyekért nagyapám harcolt, jóformán állandóan veszélyben forognak. A demokrácia és a jogállamiság alapelveit, a pluralizmust és az emberi jogokat támadják azok, akik – miként az elnyomók két generációval korábban – politikai előnyöket látnak a kisebbségek és menekültek támadásában, valamint egyes intézmények működésének saját hasznukra fordításában.”

Tomicah Tillemann szerint most, jobban, mint valaha, vissza kell gondolkodnunk a leckére, amit nagyapja a Szent István parkban és a Duna-parton tanult, és olyan világot kell formálnunk, amely méltó a veszteségekhez és az áldozatokhoz. Elfogultságát vállalva úgy vélte, a „világ hálával tartozik a XIII. kerületnek, amiért adott nekünk egy Tom Lantost”.

Tom Lantos 1947-től az Egyesült Államokban élt, a Demokrata Párt meghatározó politikusa volt. Halála után pár évvel, a fideszes kormány közreműködésével és támogatásával jött létre Budapesten a Tom Lantos Intézet. „Tom Lantosra mindig az emberi jogok úttörőjeként fogunk emlékezni. Életét annak szentelte, hogy támogassa az emberi jogok ügyét, az emberi jogok fontosságára és tiszteletére hívta fel figyelmünket”olvasható a Bíró Anna-Mária által vezetett intézet honlapján.

A kormány nem képviseltette magát a szoboravatáson. A Miniszterelnökség a XIII. kerületi önkormányzatnak jelezte, hogy egy másik, délutáni eseményen fog koszorúzni: a Szent István park 25-nél, ahol emléktábla őrzi Tom Lantos emlékét.

Felével csökkent a menedékkérők száma

Csaknem a felével csökkent a menedékkérők száma tavaly az Európai Unióban a 2016-os adatokhoz képest - idézi az MTI az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) csütörtökön közzétett jelentését.

 A friss adatok szerint tavaly 706 913 menedékkérelmet nyújtottak be az EU huszonnyolc tagországában, valamint Norvégiában és Svájcban; 43 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az EASO rámutatott, hogy ez már a második év volt, amelyben jelentős csökkenést jegyeztek fel a 2015-ös példátlan menekültáradat után, azonban a kérelmezők száma még mindig magasabb a menekülthullám előttinél.

Az újra benyújtott menedékkérelmek aránya 8 százaléka körül volt, a kísérő nélküli kiskorúak pedig a menedékkérők 3,5 százalékát tették ki 2017-ben. A kérelmezők legnagyobb csoportját ezúttal is a szíriai állampolgárok alkották, őket követték az irakiak, az afgánok és a nigériaiak. A szervezet tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált menedékkérelmek mintegy 40 százalékát bírálták el pozitívan. A függő ügyek száma 2017 végén 463 ezer volt.

Lásd még: Kevesebb menedékkérő kopogtat Európában

Magyarázkodik és bocsánatot kér az "akasztós" román ex-kormányfő

Publikálás dátuma
2018.02.01. 13:13
Mihai Tudose. Fotó: STRINGER / AFP

„Ezúton is nyilvánosan bocsánatot kérek” – fogalmazott  hozzátéve, sajnálja, hogy félreérthető volt, mikor a székelyek fellógatásáról beszélt, írja az MTI. Mint fogalmazott, valójában maga is a közösségek közötti kölcsönös tisztelet és párbeszéd híve, elítéli a gyűlöletkeltést, és „ebből a leckéből megtanulta”, nyilvános megszólalásaiban pontosabban kell kifejeznie magát. Valójában csak azt szerette volna hangsúlyozni, fontosnak tartja betartatni az állami jelképekről szóló törvényeket.

Mindezt azután mondta, hogy kedden a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elé idézték szándékos-szándékolatlan akasztásos fenyegetéséért.

Tudose még január 10-én nyilatkozta, ha a székely zászlót látja kitűzve valahol, a felelősök ott fognak lógni mellette. Részben ezért, és részben a pártján belüli hatalmi harcok miatt kellett nem sokkal később lemondania miniszterelnöki posztjáról.