Elkészült a Kárpát-medence első téli "sastérképe"

Publikálás dátuma
2018.02.01 14:27
Forrás: MME Monitoring Központ
Fotó: /
Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg  a januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye alapján.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizenötödik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most először készült el a Kárpát-medence közös téli „sastérképe”.

Forrás: MME Monitoring Központ

Forrás: MME Monitoring Központ

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le.
Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg. A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is. A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették. 

Szerző
2018.02.01 14:27

Félig víz alatti múzeum nyílt a Maldív-szigeteken

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:12
Illusztráció: Facebook/The Coralarium Maldives
Fotó: /
A világ első félig víz alatti múzeuma nyílt meg a Maldív-szigeteken, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi korallzátonyok megőrzésének fontosságára.
Az Északi-Miladummadulu-atollnál kialakított víz alatti szoborpark és tengeri védett övezet, amelyet Coralariumként emlegetnek, a brit művész és természetvédő aktivista, Jason deCaires Taylor, valamint egy helyi luxusüdülő együttműködéséből született meg - számolt be az Érdekes Világ.
“A Coralarium a megőrzésről, a fenntartásról és az oktatásról szól”
- mondta az alkotó.
Hozzátette, a szálloda vezetésével együtt remélik, hogy a kezdeményezés révén sikerül még inkább tudatosítani az emberekben a Maldív-szigeteki korallzátonyok megóvásának fontosságát. 
A csaknem harminc szobrot felvonultató, félig víz alatti múzeum egy lagúnában fekszik, nagyjából 50 méterre a szálloda strandjától. A hatalmas kockaszerű építményhez víz alatti nyárfaszobrok alkotta folyó és rozsdamentes acélból készült lépcsősor vezet. A szobrok, amelyek mindegyikét élő emberekről mintázták, három szinten helyezkednek el. Sok alak lába helyén gyökerek futnak, a szigeteken őshonos gomba- és növényfajokat megidézve. Az árapály miatt a kocka és a szobrok egy része a vízből kiemelkedve tölti a nap egy részét, lehetőséget adva a járókelőknek, hogy a strandról is megcsodálják az építményt. A vendégek a szálloda tengerbiológusa kíséretében látogathatnak el az installációhoz.
Az építmény anyaga lehetővé teszi, hogy a múzeum otthonként szolgáljon a tengeri teremtmények számára. A tervek szerint idővel alga fogja borítani a szobrokat. A szálloda vezetése a galéria szomszédságában korallregeneráló projektbe is kezdett, hogy még gazdagabbá és sokszínűbbé tegye a helyi élővilágot.
2018.08.20 12:12
Frissítve: 2018.08.20 12:12

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19 13:29

Fotó: /
Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak
2018.08.19 13:29