Még sem megerősítve, sem cáfolva nincs az a hír, hogy bizony újabb, az eddigi legnagyobb falat kerülhet a Mészáros Lőrinc szerzeményeit bemutató tálcára. Nagyon nem lepődött meg senki, hogy hirtelen összefüggést találtak a portfóliótisztításba és racionalizálásba kezdő, norvég többségi tulajdonú Telenor mobilszolgáltató kelet-közép-európai leányainak eladása és a felcsúti polgármester egyre bővülő birodalma között. Azon már, tetszik-nem tetszik, túltette magát mindenki, hogy miből telik a miniszterelnök barátjaként látványosan gazdagodó oligarchának mindent összevásárolni. Egyre többeket az foglalkoztat, mi célból. A honnan jön a pénz kérdésre választ adnak a sorozatosan nyert, vélelmezhetően nem is kicsit túlárazott közbeszerzések.
Csak idő kérdése volt, hogy mikor kezdi elkölteni a számolatlanul érkező pénzt Orbán Viktor kedvenc gázszerelője. Már eddig is vett földet, fél Balatont szállodástól, kempingestől, bankot, Mátrai Erőművet napelemestől, és nem kevés állami támogatással zöldmezős beruházásokba is kezdett. Mindezek között azonban kimagaslik - ha összejön - a résztulajdonában álló cégével, a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-vel kapcsolatba hozott Telenor-vétel. Nemcsak azért, mert összegében - több mint 600 milliárd forint - meghaladja az eddigi szerzeményeinek értékét, hanem azért is, mert egyértelművé válhat: állami szándék húzódik meg a tranzakció mögött, és Mészáros strómanként kaphat megbízást.
Mint amikor a filmbéli mondás szerint elhangzik: "egyszer majd kérni fogunk magától valamit". Előbb magas szinten kimondják, mégis meg kellene csinálni azt a 2012 óta tervezett állami mobilszolgáltatót, aztán a Telenor kényszeredetten bejelenti: kötelezettség nélküli vételi ajánlat érkezett a régiós leányokra, s a versenyhivatal is éppen ebben az időben vizsgálódik a cégnél. A módszer ismerős.