Vidnyánszky egyedül indul

Publikálás dátuma
2018.02.02. 06:47
Forrás: Facebook

Úgy tudni, hogy egyetlen pályázat érkezett be a Nemzeti Színház élére kiírt igazgatói pályázatra. Kérdésünkre a Nemzeti Színházban megerősítették, hogy a jelenlegi direktor, Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke újraindul a pozícióért. Nem nagy meglepetés, hogy nem lesz ellenfele, hiszen Vidnyánszky továbbra is élvezi a kormányzati bizalmat. Bár többször felvetődött, hogy a Nemzeti egyes előadásai nem vonzanak telt házakat, a szakma és a közönség is elfogadta az Alföldi Róbertet váltó Vidnyánszky által évente 200 millióból gründolt nemzetközi színházi fesztivált, a MITEM-et és kormányzati forrásból ebben az évben két milliárd áll majd a rendelkezésére a színház felújítására.

A sajtóhírek szerint 100 oldalas pályázatát Vidnyászky csak a döntés után hozza nyilvánosságra. A pályázatot február 8-án szakmai bizottság bírálja el, amelynek az MTI értesülései szerint tagjai: Tardy Anna, az EMMI politikai tanácsadója, Császár Angela színésznő, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Horváth Lajos Ottó színművész, Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, Mádi Zoltán, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének főosztályvezetője, Kiss János, a Győri Balett igazgatója, Hegedűs D. Géza színész-rendező és Éliás János szakszervezeti képviselő. Egyértelműnek látszik, hogy ki vezetheti majd 2018. július 1-től újabb öt éven át a Nemzeti Színházat.

Szerző

A vaksors sodrásában

Publikálás dátuma
2018.02.02. 06:46
FOTÓ: SIMON ERIKA
Fiatalos, bizonyos fokig formabontó, szabad, olykor szárnyaló Leonce és Lénával vendégeskedett a székesfehérvári teátrum a Jurányiban.

Az álom jelenettel indul a Kovács D. Dániel által rendezett Leonce és Léna a Székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában. A produkció a Jurányi Házba magával hozta a Horváth Jenny által tervezett labirintusszerű díszletet. A színészek ebben sodródnak, bolyonganak már az előadás megkezdése előtt. És ebben a labirintusban játszódik az álom jelenet is. Az elején még fel sem ocsúdunk és már a szereplőkkel együtt álmodunk. Bíró Bence dramaturg és Kovács D. Dániel nem véletlenül teszi ezt előre. A lényegről beszél ugyanis. Arról, hogy az álmainkban szabadok lehetünk, nem kell megfelelnünk, adhatjuk önmagunkat is és igen, szerethetünk is. A hangsúly kicsit rímel Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének álomjelenetére. De aztán hamar visszacsöppennünk a valóságba. Az már - ahogy Büchner is megírta - sokkal unalmasabb. Izgalmas, hogy miért veszik elő egyre gyakrabban a darabot, amely egy egyszerű szerelmi történet, igaz tud nagyon költői is lenni. Talán ez a költőiség izgatta annak idején Eszenyi Enikőt, amikor a Budapesti Kamaraszínházban színre vitte a drámát, de láttam a művet például egy egészen elemelt látványában és mondanivalójában is magával ragadó előadásban Grazban. Nemrég a Szkéné Színház is műsorára tűzte Rába Roland színrevitelében. Rábát talán nem is annyira a szerelem izgatta a darabban, hanem a hatalom természetrajza.

Kovács D. Dániel viszont megmarad a szerelemnél, igaz a dolog azért ennél jóval összetettebb. Felveti például, hogy érdemes-e lázadni, hiszen a sors végül úgy is megoldja a dolgokat. És közben semmi sem fekete-fehér. Lehetne így, vagy úgy is, sokszor csak hajszálakon múlik, merre is billen az életünk. A fehérvári előadás ezeket a kérdéseket finoman, de nagyon érzékletesen kedves humorral teszi fel. A szerelmesek is Leonce (Andrássy Máté) és Léna (Kiss Diána Magdolna) nagyon szerethetők, valamitől bennük van az ártatlanság is. A környezet persze abszolút nem ártatlan, szerepel ügynök, vagy elnök is az előadásban. Valeriót, Leonce barátját Pálya Pompónia játssza, fel is vetődik, hogy ki is Valerio, egy barát, vagy egy mindenes lány. Mindegy is, nem kell mindent eldönteni. Mint ahogy azzal is jó eljátszani, hogy mi következik akkor, amikor a vaksors összehozza a korábban egymást elkerülni akaró szerelmeseket. Bíró Bencéék adaptációja ezt meg is teszi. Játszik azzal is, hogy akkor mit tehetünk a hatalommal. Nyilván nyúlhatunk rendhagyó megoldásokhoz. „És most látod, Léna, hogy duzzad a zsebünk, teli bábuval és játékszerrel? Mihez fogjunk velük? - kérdezi Leonce. Pingáljunk bajuszt az orruk alá, és kössünk kardot a derekukra? Vagy bújtassuk frakkba őket, hagyjuk, hogy véglény-politikát és diplomáciát űzzenek? Vagy kintornát akarsz, melyen tejfehér esztétikai cickányok hussannak? Építsünk színházat?” Hát igen, vannak lehetőségek, félő azonban, hogy a hatalomban lévők előbb-utóbb mégis a bevált módszereket választják.

Infó:

Büchner: Leonce és Léna

Székesfehérvári Vörösmarty Színház

Rendező: Kovács D. Dániel

Vendégjáték a Jurányiban 2018. január 30.

Szerző

Rosszul jártak, és összefogtak a függetlenek

Publikálás dátuma
2018.02.02. 06:45

Könyvvásárt szerveznek március 10-ére a független könyvesek. A Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetsége (MKÉSZ) az Alexandra-csőd után jött létre.

- Az Alexandra bukása indította el a folyamatokat. A kisebb kiadók ellehetetlenülése miatt hoztuk létre a független kiadók érdekeit képviselő szövetséget - mondta lapunknak Galambos Ádám, a sportkönyvek és -folyóiratok kiadásával foglalkozó G-ADAM Kiadó vezetője. Ő az elnöke az egy évvel ezelőtt létrejött Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ), amelynek jelenleg harminc tagja van, köztük olyan kiadók, mint az Ab Ovo Kiadó, az Álomgyár Kiadó és a Minerva Kiadó. Galambos hozzátette, céljuk egy olyan szervezet kialakítása volt, amely elsősorban a kis- és közepes, független kiadók érdekeit védi és a gyakorlatban is segíti őket, de nem a Magyar Könyvkiadók és Könyterjesztők Egyesülése (MKKE) ellenében jöttek létre.

Az MKKE-vel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy egy vegyes tagságú szervezetről van szó: képviseli a kis és nagy kiadókat, illetve a könyvterjesztőket is. Így egyszerre az olyan nagy hálózatokat, mint a Libri és a legkisebb szakkönyvkiadókat, amelyeknek sok esetben a "nagyoktól" különböznek az érdekeik. A független könyveseknek kedvezhet egyébként az MKKE tisztújításának eredménye is, Kocsis András Sándor ellenében ugyanis Gál Katalint választották elnökké, aki a művészeti kiadványokról ismert független Vince Kiadó vezetője.

A Matyi Dezső tulajdonában lévő Alexandra csődje után a könyvszakma szereplői méretüktől függően különböző helyzetekkel szembesültek: van, aki a napi megélhetésért küzd, más jól jött ki a válságból. A könyvpiacról kiesett egy bizonytalan szereplő, a hálózat boltjait pedig főleg a Libri, a Líra és a Bookangel Kft. vették át, ennek az lett az eredménye, hogy a nagyobb szereplők infrastruktúrája még nagyobb lett, a kisebbek viszont rosszul jártak, számukra ugyanis komoly érvágást jelent az az összeg, amit az Alexandra bukásával elvesztettek. Van olyan kis kiadó, ahol pár milliós, vagy pár tízmilliós tételről van szó.

Galambos Ádám elmondta, az első nehézséget a kis kiadók számára az okozta, hogy az Alexandránál beragadt könyveket el kellett szállítaniuk a raktárból, Pécsről. Ez indította a kis kiadókat arra, hogy együtt lépjenek fel, de az azonnali problémák megoldásán kívül vannak más rövidebb és hosszabb távú céljaik is. Lapunk nemrég készített interjút Kocsis András Sándorral, az MKKE volt elnökével, aki szerint kizárt, hogy az Alexandra csődje miatti hárommilliárd forintos veszteségből bármennyit is visszakapjanak a kárvallottak. Az MKÉSZ tagjai azonban még nem mondtak le teljesen a pénzről. - A 2016-os árbevétel teljesen eltűnt. Feljelentést tettünk az ügyben, ez most megy a maga útján. A pertársaságon kívül az is célja a szövetségnek, hogy védjük az érdekeinket a nagy könyvkereskedőkkel szemben és jobb kapcsolatot építsünk ki velük. Sokszor előfordul, hogy a kis kiadók könyvei nincsenek szem előtt a boltokban. Ráadásul a nagykereskedők átlagosan 50-55 százalékos árréssel viszik be a könyveinket, így egy kis kiadó kis példányszámmal nagyon nehezen termeli ki a profitot - mondta és hozzátette: - Ezen kívül az is tervünk, hogy közösen raktározzunk, a MKÉSZ tagjai kedvezményt kapjanak a nyomdáknál és futárszolgálatoknál - mondta. Az MKÉSZ-nek mindemellett távolabbi célja egy alternatív eladási felületet, egy webáruház létrehozása és egy alapítványé is, amely támogatja az olyan könyvek kiadását, amelyek ugyan kulturális értékkel bírnak, de piaci alapon nem éri meg a megjelentetésük. Galambos szerint alapvetően kevés a könyvekre kiírt pályázat, a könyvszakma a sporthoz képest elenyésző állami támogatást kap.

Márciusra közös eseményt, könyvvásárt is szerveznek. Az I. MKÉSZ Családi Könyves Napot és Könyvvásárt az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (Kult13) tartják 500 négyzetméteren. Ez sem ellenkönyvvásár, az MKÉSZ szeretne majd egy standot az MKKE rendezvényein is (hagyományosan az MKKE szervezi a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált és az Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapokat). A rendezvényeken kezdeményeznének egy kerekasztal-beszélgetést is a könyvszakma helyzetéről, ahol nemcsak a könyves érdekvédelmi szervezeteket, a nagyobb hálózatokat és kiadókat, hanem Matyi Dezsőt is egy asztalhoz ültetnék.

Szerző