Bírósági káoszt hoz az új perrendtartás

A védőkre több, a bíróságokra kevesebb teher hárul, de nagy zavart okoz a lapunk által megkérdezett ügyvédek szerint a január 1-től bevezetett új polgári kódex.

A szokásosnál is nehezebb feladat elé állítják a peres feleket és jogi képviselőiket, de a bíróságokat is a 2018. január 1-jétől bevezetett új eljárásjogi szabályok. Év elején – több mint fél évszázad után – új polgári perrendtartási kódex lépett életbe, és ekkortól hatályos a közigazgatási perrendtartás is, júliustól pedig az új büntetőeljárási kódex is életbe lép. Talán a legnehezebb feladat az új polgári eljárási szabályok alkalmazása, itt történtek a legnagyobb változások. A lapunk által megkérdezett ügyvédek szerint mára kaotikussá vált a helyzet a bíróságokon.

– Magánszemély mostantól csak egy formanyomtatványon terjesztheti elő a kérelmét – magyarázta lapunknak egy kaposvári ügyvéd. – Mivel egy több mint húsz oldalas dokumentumról van szó, nem egyszerű úgy kitölteni, hogy a bíróság ne találjon benne hibát. Aki bakizik, újra kell kezdenie a procedúrát. Akkor sem egyszerűbb a perindítás, ha valaki jogi képviselővel veselkedik neki, hiszen az eddiginél sokkal részletesebb formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni, részletesebben kell például megindokolni az eljárás megindítását. Az indokok elbírálása a perfelvételi szakaszban történik, ahogyan az ellenérdekű felek is ekkor fejthetik ki álláspontjukat. A tárgyalást csak akkor tűzi ki a bíróság, ha minden irat, indoklás, beadvány megvan és megfelelő.

Az új polgári kódex egyik újdonságának számít ugyanis a kétosztatú perszerkezet bevezetése, ami azt jelenti, hogy az új pereknél az elsőfokú eljárás két részből áll: egy perfelvételi és egy érdemi tárgyalási szakból. A perfelvételi szakban kell mindkét peres félnek ismertetnie jogi álláspontját, rögzíteni a tényállításokat és megjelölnie a bizonyítékokat. Az érdemi tárgyalási szakban folytatja le a bíróság a bizonyítást. Ekkor már csak kivételesen lehet a keresetet vagy a védekezést módosítani, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni.

Az ügyfeleket és védőiket a legnagyobb kihívás elé az állítja, hogy az új polgári kódex részletesen szabályozza a keresetlevéllel szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat. Ugyanez igaz az alperesre: a védekezést nem szóban, az első tárgyaláson kell előadnia, hanem előzetesen és ugyancsak írásban, még a perfelvételi szakban - s erre az alperesnek csak 45 napja lesz. Az első fokon törvényszéki hatáskörbe tartozó pereknél minden ügyben kötelező lesz a jogi képviselet, vagyis az ügyvéd alkalmazása, a járásbírósági és munkaügyi perekben ez továbbra sem kötelező.

A kaposvári ügyvéd szerint az új rendszer bizonyosan tehermentesíti majd a bíróságokat, hiszen egyfelől a nem megfelelően előkészített ügyek el sem jutnak a tárgyalóteremig, másrészt nem a tárgyalásokon megy az idő a különféle álláspont-egyeztetésekkel, beadványokkal. Megnőtt viszont az ügyvédek felelőssége – jelentette ki a kaposvári jogász. - Az első hónapokban komoly káosz várható, hiszen létezik ugyan útmutató, mit, hogyan kell előkészíteni, de senki sem tudja, élesben hogyan reagálnak a bíróságok. Hozzátette: a védők szempontjából ráadásul anyagi vonzata is lesz a visszadobott ügyeknek, hiszen az eljárási illeték egy részét mindenképpen be kell fizetni. A számlát ugyan az ügyfél kapja, ám ha a védő hibázott, neki illik kifizetni az összeget.

Egy közismert egri ügyvéd odáig ment, hogy kijelentette: pár hónapig biztosan nem vállal polgári pereket. A változások ugyanis szerinte is azzal járnak, hogy az eddiginél jóval nagyobb teher és felelősség hárul az ügyvédekre, s a korábbinál nagyobb mozgásteret biztosít a bíróknak, hogy visszadobjanak egy-egy keresetet, új eljárásra, s újbóli illetékfizetésre kötelezve az ügyfeleket. Mint a Népszavának fogalmazott: a régi és az új polgári perrendtartás között akkora a különbség, mintha valaki egyik napról a másikra a kínai nyelv tanulása helyett a svédre váltana. Ráadásul ahhoz képest, hogy kétéves előkészítő munka előzte meg életbe lépését, számos részlete tisztázatlan. Példaként említette, hogy szűkítették azon ügyek körét, amelyekben ügyvéd nélkül, önmagát képviselheti az ügyfél, de egyelőre sehol nem találni azokat a formanyomtatványokat, amelyeket ilyen ügyben be kell majd nyújtani.

Az egri védő szerint az ügyvédeket az új perrendtartás arra kényszeríti, hogy már a per előkészítési szakaszában tisztában legyenek olyan körülményekkel s részletekkel, amelyek rendszerint a tárgyalás során kristályosodnak ki. - Az a bizarr helyzet állt elő, hogy még azelőtt meg kellene tudnom mondani, milyen szakértőket szeretnék meghallgatni, mielőtt tisztában lennék a másik fél védekezésével, érveivel. A keresetlevelet is csak az előkészítő szakaszban lehet módosítani, így ha később szerzünk tudomást fontos, az ítéletet esetleg befolyásoló tényről és módosítanánk, a bíró az egész ügyet ad acta helyezheti - tette hozzá. Az egri ügyvéd is megemlítette, hogy ha az ügyfeleknek fizetni kell, az ügyvédre lesznek dühösek, amiért nem jól készítette elő a pert. Hozzátette: ez egyelőre a polgári peres ügyekre vonatkozik, de nyártól a büntetőeljárási kódex is változik, amitől már előre tartanak.

A lapunk által megkérdezett bíró szerint a bíróságok leterheltségét lényegesen csökkenti az új polgári kódex, ugyanakkor elismerte, hogy az e-bíráskodás - a beadványok elektronikus formában jelennek meg - bevezetése kihívás elé állítja a bíróságokat is.

Egy másik somogyi ügyvéd szerint az új eljárásrenddel teljesen gépiesítik a szakmát, s a kreativitás lehetőségét veszik el a szakemberektől, akik ráadásul valójában fel sem tudtak készülni a változtatásokra, hiszen nem egy esetben a hivatalos dokumentumok csak december utolsó napjaiban készültek el. Az ügyvédek a szervezett oktatásokon így semmiféle szemléltető-anyagot nem kaptak, s persze használatukat sem próbálhatták ki a gyakorlatban. Az ügyvéd úgy véli, rettentően meghosszabbodik egy-egy ügy, hiszen miután a felperes elkészítette a beadványt, az ellenérdekű félnek 45 napja van azt átnézni, s reagálni rá, s csak ezután kerül a perelőkészítő szakba az eset s akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a bíróság befogadja az anyagot.

Szintén az új ügymenet velejárója lehet, hogy az idősebb, 65 év körüli vagy feletti védők nagy része – miután már nem akarja megtanulni a változtatásokat – felhagy a polgári ügyekkel.

Sérülhet a tisztességes eljáráshoz való jog

Egyelőre kevés tapasztalata van az új polgári perrendtartásról Igyártó Gyöngyi ügyvédnek, de úgy véli, nem lett könnyebb a munkájuk. Hozzá hasonlóan az új eljárásrendtől tartva sok ügyvéd tavaly év végén igyekezett beadni kereseteit a bíróságnak.

- Mennyire nehezítette meg az új polgári perrendtartás bevezetése az ügyvédek dolgát?

- Saját tapasztalatom még nincs, idén még nem adtam be keresetet, ismerkedem az új kódex-szel. Amiről pletykaszinten hallottam, illetve az ügyvédek 1800 fős Facebook-csoportja tagjaként megtudtam: januárban alig érkeztek beadványok a bíróságokra, s azok közül is csak néhányat fogadtak be. Az egyik nagy központi régióban lévő bíróság állítólag csak egyetlen egyet. Hozzám hasonlóan, épp az új eljárásrend bevezetésétől tartva minden ügyvéd igyekezett tavaly év végén beadni az ügyeit. Égtek a vonalaink karácsonykor is.

- Más ügyvédek a kétosztatú perszerkezetet említették, s hogy a perfelvételi szakaszban már tisztában kell lenniük minden fontos körülménnyel.

- Ez valóban megnehezíti a munkát, ráadásul ha az ügyfél részéről utólag, a tárgyalási szakban merül fel fontos körülmény, a bíró nem biztos, hogy azt figyelembe veszi, vagyis jogvesztéssel járó következményei lehetnek az ügyfélre nézve az új eljárásrendnek. Ezzel sérülhet az ügyfelek bírósághoz való joga, illetve az alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jog is.

- Gondolom a kötelező elektronikus ügyintézés bevezetése sem könnyített a munkájukon.

- Az ügyfelek továbbra is beadhatják papíron a keresetet, de az ügyvédek valóban csak az úgynevezett cégkapun keresztül intézhetik ügyeiket. Az új törvény a járásbírósági szint felett ügyvédkényszert ír elő, így tényleg nem lett könnyebb a munkánk.