A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa. Az általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára igyekszik új terápiás eljárást kidolgozni. A módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van. Az állatkísérletes eredmények emberi gyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Lendület-csoport az egyetem patológiai intézete és neurológiai klinikája néhány munkatársával. Az ötéves interdiszciplináris kutatás világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban pénteken megjelent publikáció ismerteti.
Berényi Antal saját maga kísérleti alanyaFotó: SZTE
A szegedi kutatók által kidolgozott agy-ingerlési eljárás valós időben tudja akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést. Az eddig rendelkezésre álló módszerek csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmánynak év elején - egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében - el is kezdték a prototípus-fejlesztését - közölte Berényi Antal, aki önmagán próbálta ki először a nagyobb intenzitású ingerlést. A készülék első verziója várhatóan 2020-ra készül el.
Az áram az agyi betegségeket is gyógyíthatja
Az áram általi ingerléseket több-kevesebb hatékonysággal használják az idegrendszerrel kapcsolatos betegségek kezelésére: például krónikus fejfájás, migrén, depresszió, stroke betegek rehabilitációja, szorongás, Parkinson-kór esetén. Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőr vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül - a sejtmembrán tulajdonságai miatt - összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek. Az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás kifejtette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő - például depressziós vagy epilepsziás - páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Az epilepsziát jellemző agyi mintázat csak akkor keletkezik, amikor a roham éppen zajlik, a köztes időszakban nincs jelen a kóros agyműködés. A gyógyszer órák múlva és órákon át hat, holott egy epilepsziás roham szinte minden előjel nélkül és aránylag rövid ideig tart. Ezért merült fel alternatívaként a ki- és bekapcsolható elektromos árammal való gyógyítás – mondta Berényi Antal a szegedi egyetem hírportáljának. Az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva - éppen ettől annyira újszerű. Az, hogy az agyi defibrillátor a hullám-mintázat kialakulását észlelve szinte azonnal képes lesz működésbe lépni és leállítani a kóros folyamatot a körülbelül százezer magyarországi epilepsziás beteg közül minden harmadik számára reménykeltő. Ők napi vagy heti rendszerességgel veszítik el az eszméletüket, miközben rángatódzik a testük és képtelenek a kontaktusra.
