Megharcolnak a külügyi tárcáért

Publikálás dátuma
2018.02.03 06:34
Angela Merkel a tárgyalások előrehaladtával is még csak óvatosan, de bizakodóan nyilatkozik FOTÓ: BERND VON JUTRCZENKA / DPA
Fotó: /
Finiséhez érkeztek a német nagykoalíciós tárgyalások. A CDU/CSU-nak és az SPD-nek vasárnapig kellene dűlőre jutniuk a kormányprogramról.

A tervek szerint hétvégén érnek véget a német nagykoalíciós tárgyalások. Az egy hete tartó megbeszélések viszonylag békés mederben haladtak. Tegnap a megbeszélések legkeményebb végső szakasza kezdődött meg, az SPD központjában a tárgyalásra delegált 91 politikus gyűlt össze, hogy végső formába öntsék a kormányprogramot. A 17 munkacsoport több mint a felében ugyan már megállapodásra jutottak, de több megoldandó kérdés maradt.

Az uniópártok s a szociáldemokraták képviselői csütörtökön az oktatáspolitikáról is egyezségre jutottak. Manuela Schwesig, az SPD alelnöke azt közölte, hogy a következő törvénykezési időszakban hatmilliárd euróval támogatják a teljes oktatási szektort, beleértve az óvodákat, az általános- és középiskolákat, valamint a felsőoktatási intézményeket. További 3,5 milliárd eurót szánnak az iskolák digitalizálásának felgyorsítására, hogy az intézmények „megfeleljenek a XXI. század kívánalmainak” – közölte Schwesig, aki a nagykoalíció oktatáspolitikáját világítótoronyhoz hasonlította.

Megegyeztek arról is, hogy nem csökkentik a vállalatvezetők kiemelt jutalmazását. Németországban óriási felháborodást keltett, hogy a Deutsche Bank munkatársainak összesen milliárdos nagyságrendű összegeket fizettek ki, miközben a pénzintézet veszteséget termelt. A Süddeutsche Zeitung úgy tudja, megegyeztek arról is, hogy 2021-től a 61 ezer euró alatt keresőknek nem kell tovább fizetniük a még a 90-es években a keletnémet tartományok felzárkóztatásáért bevezetett szolidaritási adót.

Nem kérdés tehát, hogy megszületik a kormányprogram, arra azonban nem lehet mérget venni, hogy vasárnapig valóban lezárják a megbeszéléseket. A koalíciós egyeztetések, illetve a nagykoalíciós tárgyalások azonban nem feltétlenül tettek jót sem az uniópártok, sem a szociáldemokraták népszerűségének. Az SPD megítélése már az ARD Deutschland trendjében is 18 százalékra süllyedt. Ugyanakkor ismét felfelé ível Sigmar Gabriel volt pártelnök, jelenlegi külügyminiszter csillaga, akinek 57 százalékra emelkedett népszerűségi mutatója. Martin Schulz-cal, az SPD mostani vezetőjével azonban csak minden negyedik megkérdezett elégedett.

Az SPD válsága azonban nem jelenti a CDU megerősödését. A párton belül mind többen fejezik ki elégedetlenségüket Angela Merkel stratégiájával kapcsolatban, s vélik úgy, hiba volt eltérni a konzervatív irányvonaltól és megcélozni a centrumot. Mike Mohring, a kereszténydemokraták türingiai tartományi vezetője a Focus című lapban adott hangot elégedetlenségének. Szerinte a stratégia mellett a mondanivalóval is gondok vannak.

A belső feszültségek miatt ezért nemcsak Schulznak, Merkelnek is eredményeket kell felmutatnia a koalíciós tárgyalások során. A kancellárra komoly nyomás nehezedik nemcsak a konzervatív szárny, hanem a párt női tagjai részéről. Úgy vélik, Merkelnek tartania kell magát ahhoz a tavaly nyári ígéretéhez, amely szerint a CDU miniszteri tisztségeinek felét a gyengébbik nem képviselőinek kell megkapnia. Annette Widmann-Mauz, a nőtagozat vezetője a Südwest Pressének elmondta, Merkel nyilván nem véletlenül tette ezt a kijelentését. Ugyanakkor a kereszténydemokratáknál sokan szívesen látnának új arcokat is az egyes tárcák élén. Nem lesz könnyű minden igénynek megfelelni. Már csak azért sem, mert az uniós testérpárt, a CSU részéről nem is kérdés, hogy Horst Seehofer pártelnököt költöztetik Berlinbe, akiről sem az nem állítható, hogy fiatal lenne, no és a gyengébbik nem tagjának sem nevezhető.

Kérdések sora merül fel azonban az SPD-nél is, ahol minden Martin Schulz szándékaitól függ. Bár megítélése gyászos saját pártján belül, mindenképpen miniszter akar lenni, erősítette meg a Spiegel. Pedig a választási kampány során, majd ezt követően is kizárta ennek lehetőségét, igaz, ekkor még hallani sem akart a nagykoalíció folytatásáról. A legnagyobb gond az, hogy Schulz a külügyi tárcát szemelte ki magának, ám Gabriel is előszeretettel maradna a német diplomácia vezetője, s általános vélekedés szerint remekül végzi a munkát.

2018.02.03 06:34

Tüzet nyitottak az ankarai amerikai nagykövetségre

Publikálás dátuma
2018.08.20 08:25
Az ankarai amerikai nagykövetség épülete
Fotó: AFP/ Adem Altan
Autóból lőttek rá a követség épületére, a támadás tovább élezheti az amúgy is feszült török-amerikai kapcsolatot.
Ismeretlen tettesek rálőttek az ankarai amerikai nagykövetség épületére, a lövések egy őrbódét találtak el, de senki sem sérült meg – idézi a hirado.hu hétfőn a Habertürk és a CNN Türk török hírtelevízió értesülését.   Hasonló jellegű konfliktus legutóbb 2016 decemberében történt, akkor  egy férfi lövöldözött a követségi komplexum előtt, igaz, ő csak a levegőbe engedett egy sorozatot. A mostani támadás csak tovább ronthat Washington és Ankara diplomáciai viszonyán, a két állam kapcsolata különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok egy amerikai lelkipásztor szabadon engedését követelve szankciókkal sújtotta Törökországot. 
 Az amerikai Andrew Brunsont a 2016-os hamvába holt puccskísérlet után vették őrizetbe; kémkedéssel és terrorizmussal vádolják, ami Washington szerint nevetséges. A tiszteletes egy kis protestáns gyülekezetet vezetett Izmirben.
Törökország helyzetét súlyosbítja, hogy a török líra értékének 35 százalékát veszítette el az év eleje óta az amerikai dollárral szemben, és Washington vámokkal is bünteti Törökországot, melyek főként az acél-, és alumíniumipari termékeket sújtják.  Recep Tayyip Erdoğan kormánya erre szintén vámok bevezetésével válaszolt, amerikai autókra, alkoholokra és dohányárura vetettek ki sarcot.
2018.08.20 08:25
Frissítve: 2018.08.20 08:58

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32