Gettóspekulánsok a Hős utcában

Publikálás dátuma
2018.02.03 06:05
Fotók: Molnár Ádám
Fotó: /
Alighanem az állami kártalanításra utazva "befektetők" bukkantak fel a kőbányai szegregátumban, miután a kormány bejelentette, hogy elbontja a házakat.

Továbbra sem tudják a fővárosi Hős utcai családok, hogy mi lesz a sorsuk azután, hogy a X. kerületi önkormányzat lebontja a gettószerű körülmények között lévő 15 A és B épületeket. A dózerolás híre már évek óta kering a környéken, ám igazán akkor bolydult fel a mintegy 600 fős lakóközösség, amikor a kormány december végén bejelentette: 2,1 milliárd forinttal támogatja a szanálást.

A lakók elmondása szerint a bizonytalanság beindította a spekulánsok fantáziáját, és néhány családnak már ajánlatot is tettek a lakásukra. Ezt alátámasztja, hogy a földhivatali papírok szerint van, aki a szörnyű körülmények és a bontásról szóló hírek ellenére még tavaly decemberben is vett egy lakást a házban. Sőt, lapunk olyan tulajdonost is talált, aki az elmúlt években sorra vette a lakásokat, így a nevén – a január végi állapotok szerint – már öt ingatlan is van.

Azt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mennyit érhet egy dózerolás előtt lévő lakás, de a lakók elmondása szerint a korábbi években 2-5 millió forintos ajánlatokat kaptak az önkormányzattól. A 2,1 milliárd forintból ennél több, akár 7-8 millió forint is juthat egy lakásra, de a helyiek szerint sokkal valószínűbb, hogy ennek csak a töredékét ajánlják majd fel nekik. Ebből a pénzből viszont nem tudnak másik lakást venni, legfeljebb néhány évig albérletet fizetni, így sokakra hajléktalanság várhat. A földhivatali lapokból ráadásul az is kiderült, hogy a lakók közül többen is 8-10 milliós devizahitelt vettek fel a lakásra. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy valaki úgy válik hajléktalanná, hogy a bank felé még további 4-5 milliós tartozása lesz.

Az is kérdés, hogy az önkormányzat – amikor külön-külön vételi ajánlatot tesz a mintegy 150 tulajdonosnak –, hogyan számolja be a tetemes tartozásokat. A két háznak összesen 210 millió forintos adóssága keletkezett, azt viszont mindenki csak találgatja, hogyan hagyhatták a hatóságok, hogy évekig nem fizet valaki. A legnagyobb tartozások ugyanis egy szűkebb körhöz köthetők, a körülmények ellenére pedig sokan továbbra is rendesen fizettek. A családok mindenesetre olyannyira menekülnének, hogy néhányan már abba is beleegyeznének, ha saját ingatlanukért cserébe kapnának egy megfelelő önkormányzati bérlakást.

Vannak azonban, akik még reménykednek, hogy végül jobban járnak, abban pedig szinte mindenki egyetért, hogy el kell bontani a két épületet.

– Gyűlölöm az egészet, ha az állam nem bontja le, akkor én robbantom fel a palackommal – mondta egy házban élő idős asszony, aki betegsége miatt oxigénpalackot használ. Elmondása szerint a két épületben mindenki azt szeretné, ha végre elbontanák a házakat, a kialakult állapotok ugyanis elviselhetetlenek.

– Mindenhol patkányok vannak, a csótányok és a poloskák jönnek fel a vezetékeken, az irtás teljesen hatástalan. Sokan használnak valamilyen szert, az unokáimat nem merik idehozni a gyerekeim, mert félnek. Este hét óra után nem lehet kijönni a lakásból, mert nincs villany, ráadásul egy ideje takarítás sincs – sorolta a problémákat. Azt is sérelmezte, hogy 25-30 ezer forintot fizetnek a lakhatásért, miközben a legtöbb lakás rossz állapotban van és mindössze 30-35 négyzetméteres. Nyugdíjasként egyébként ő számít az egyik legidősebbnek a két házban, a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az ott élők 38 százaléka – bőven az országos átlag felett – gyerek.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élő mintegy 50 családnak egyébként csak abban az esetben jár cserelakás-ajánlat, ha nincs tartozásuk, valamint ha határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek. Néhány tucatnyian már elköltöztek onnan, ám a kapott lakások gyakran ugyanúgy szegregátumban vannak, mint a Hős utcai épületek. Gyakori célpont például a Tárna utca és a Szállás utca, sőt lapunk információi szerint a szintén lebontás előtt álló Bihari utcai bérházba is költöztettek át embereket. Sokkal jobb körülmények közé került viszont az a hét család, amelyik a Pongrác telepre került. Nekik az előítéletekkel kell megküzdeniük, a fogadó helyek ugyanis attól tartanak, hogy tömegesen telepítik majd át a Hős utcaiakat.

Áthelyezett nyomor
Azzal, hogy ledózerolják ezt a két tömböt, nem szűnnek meg a problémák, csak áthelyeződnek térben máshová – jelentette ki a Kontúr Közhasznú Egyesület rendezvényén Jelinek Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa. Álláspontja szerint 1989 óta nincs olyan egységes lakáspolitikai koncepció, amely figyelembe venné a társadalmi egyenlőtlenségeket, így a lakáspolitikai intézkedések a felső középosztályt, a középosztályt, valamint a magántulajdon szerzését segítették.
Azt is megjegyezte, hogy nem szokott az állam akkora összeget telepfelszámolásra adni, mint a Hős utca esetében. – Ezt el lehetne költeni jól is, de fennáll a veszélye annak, hogy csak szimbolikusan kiemelnek egy témát. Amikor VIII.-IX. kerületben sétálunk és azt látjuk, milyen szépen felújították a házakat, akkor jusson eszünkbe: sokan kiszorultak onnan a renoválás miatt, egy részük pedig a Hős utcában kötött ki. Abban a programban például sokan nagyon kevés pénzt kaptak a lakásukért, ezért vagy eladósodtak vagy olyan helyre kerültek ami sokkal rosszabb – fogalmazott.

Szerző
2018.02.03 06:05

Főként lányanyák teljesítik Orbán Viktor álmát

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:42
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Nőtt a gyermekvállalási kedv, de talán nem ott, ahol az Orbán-kormány szerette volna: egyre több a kamasz szülő – a nyolc általánost végzett nők száma csökken, de gyermekvállalási kedvük fokozódott az elmúlt öt évben.
Az elmúlt néhány évben növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, ám az élveszületések száma nem nagyon változott ugyanebben az időben. Ez azzal magyarázható, hogy gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma – állapítja meg a nemrég megjelent Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányában, melyet a G7 is szemlézett. Az elemzésből az is kiderül, hogy nem minden korosztályban és iskolázottsági szinten erősödött ugyanúgy a gyermekvállalási kedv. A legnagyobb arányban (25 százalék felett) a 15-19 évesek és a 35 évnél idősebb korcsoportokban nőtt a gyermekvállalási kedv 2011 és 2016 között. Abszolút értékben viszont a 31-33 évesek körében volt tapasztalható a legtöbb gyermekvállalás, de a 29-38 évesek és a 18-19 évesek körében is jelentős volt a növekedés. A 29-38 évesek körében látható növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy a korábban elhalasztott gyermekvállalások megvalósultak, másrészt a leggyakoribb gyermekvállalási életkor (módusz) is egy évvel később volt 2016-ban, mint öt évvel korábban. Tehát továbbra is megfigyelhető a gyermekvállalás halasztása. Ezzel szemben a 20-as éveik második felében járók körében a termékenység csak kisebb arányban nőtt. Azzal, hogy a tizenévesek körében is jelentősen nőtt a gyermekvállalási kedv, kialakult a 30-31 éves korban megfigyelhető csúcspont mellett egy újabb, alacsonyabb értékű pólus (19 éves kornál). A demográfus szerzők szerint a nemzetközi szakirodalomban ismert ez a jelenség: 
jellemzően olyan országokban figyelhető meg, ahol nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és/vagy valamilyen okból kifolyólag egy korai és egy kései gyermekvállalási mintával jellemezhető rezsim él párhuzamosan egymás mellett.
Ha az iskolai végzettség szerint nézzük a gyermekvállalás alakulását, kiderül, hogy a diplomás nők ugyan 4 százalékkal több gyermeket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben, a csoport létszáma jelentősen nőtt ebben az öt évben. Vagyis a felsőfokú végzettségű nők gyermekvállalási kedve összességében még csökkent is ez alatt az öt év alatt. Az érettségizett anyák létszáma valamelyest csökkent az adott időszakban, miközben az általuk szült gyermekek száma 9 százalékkal nőtt. Elsősorban a harmincas éveikben járók körében nőtt a gyermekvállalási kedv ebben az iskolázottsági rétegben.
Ám az igazi radikális baby-boom a nyolc osztályt, vagy azt sem végzett nők gyermekvállalási kedvét jellemezte 2011-2016 között.
Ennek a társadalmi rétegnek a létszáma nagyon gyorsan, 23 százalékkal csökkent a szóban forgó öt év alatt. Szám szerint a 15-44 éves, maximum a nyolc általánost kijáró nők száma 473 ezer főről 363 ezer főre esett vissza. A jelentős létszámcsökkenés ellenére a legalacsonyabb iskolázottságú nők által vállalt gyermekek száma mintegy tizedével nőtt. Ebben a rétegben nem korlátozódott egyes korcsoportokra a gyermekvállalási kedv növekedése, de sokkal hangsúlyosabban nőtt a fiatal felnőttek között. Az alacsony iskolázottságúak körében tehát a gyermekvállalás teljesen eltérő mintát mutat, mint a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál. Akik legfeljebb az általános nyolc osztályát járták ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 év - írja a portál.
2018.11.19 18:42

LMP-Fidesz nászra számít az LMP-szavazók jó része is

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:55

Fotó: AFP/
Még Lehet Más a Politika támogatói is érzik a kormánypárthoz való közeledést, több mint harmaduk válaszolt így egy közvélemény-kutatás során.
Meglepő eredményeket hozott az Idea Intézet felmérése, amiben azt vizsgálták, hogy a szavazók érzékelése szerint mennyiben nyitott az LMP a Fidesz irányába az április választások óta eltelt hónapokban.
Mint közvélemény-kutatásból kiderül, a jelenlegi LMP-sek 38 százaléka is (inkább) egyetért azzal az állítással, az LMP közeledik a Fideszhez – írja a 24.hu.
Az összes megkérdezettnek csak 33 százaléka, a bizonytalanoknak pedig 48 százaléka ért ezzel az állítással. Az LMP-t a baloldali-liberális politikusok kommunikációjában és ellenzéki politikai diskurzusokban gyakran „vádolják” a Fideszhez való közeledéssel, továbbá azzal, hogy nem elsődleges célja az Orbán-kormány leváltása. Ezt az elméletet erősítette Ungár Péternek, az LMP parlamenti képviselőjének egy nyár végi írása is, amiben kifejtette, hogy nem szégyen a Fidesszel egyetérteni migrációügyben, és amiben az ellenzéki pártok választási kudarcának okait sorolta fel. Ennél erősebb érv lehet, hogy Ungárék családi cégében, a BIF Zrt-ben- Schmidt Mária Mellett – most már Mészáros Lőrinc érdekeltsége is helyet kapott, az LMP-s képviselő viszont nem nagyon tiltakozik a NER-oligarcha közelsége miatt. 
2018.11.19 17:55