Új arcok és kegyvesztettek a Jobbikban

Publikálás dátuma
2018.02.03 06:09
Népszava fotó
Fotó: /
Egyéni jelöltjei közel felét leváltotta a Jobbik. Juhász Attila politológus szerint a mérséklődés ellenére a párt változatlanul teret ad a szélsőségeseknek.

Összehasonlítottuk a négy évvel ezelőtti és a mostani jelöltek listáját: a 106 egyéni választókerületből 51-ben új indulóval vág neki a választásnak a Jobbik. A „régiek” közül kilencen másik körzetben próbálkoznak. A személycserék mellett a folytonosságot hivatott szolgálni, hogy a jelenlegi 24 fős parlamenti frakcióból majdnem mindenki egyéni jelölt lesz. Egyedül Kulcsár Gergely nem kapott ismétlési lehetőséget. Hiányával nem okoz súlyos veszteséget a magyar közéletnek, legnagyobb feltűnést keltő cselekedete az volt ugyanis, hogy beleköpött a vészkorszak áldozatainak emléket állító Duna-parti cipők egyikébe. Vona Gábor pártelnök közbenjárására aztán bocsánatot kért, és virágot vitt az emlékhelyre.

Vannak megyék, ahol – ahogyan arra a hvg.hu is felhívta a figyelmet – a párt teljes sorcserét hajtott végre. Tegyük hozzá: ahhoz képest, hogy a főváros a Jobbik kifejezetten gyenge pontjának számít, Budapesten kisebb a mozgás. A jelöltek kétharmadával már az előző választáson is találkozhattunk. (Igaz, a „zsidólistázós” beszédéről elhíresült Gyöngyösi Mártonnal nem Budapest 3., hanem Bács-Kiskun megye 1. választókerületében.)

A jelöltállítás a Jobbikban sem volt mentes a feszültségektől. Egyik informátorunk szerint Veszprémben a jobbikosok egy része kifogásolta a Simicska emberének tartott Varga-Damm Andrea indítását, mások szerint azonban kizárt, hogy Simicska kedvéért Vona Gábor bárkit is engedne a Jobbik képviselőjelöltjévé válni.

A párt 2016 tavaszán tartotta azt a viharos tisztújító kongresszusát, amely előtt Vona felszólította Apáti Istvánt, Szávay Istvánt, Hegedűs Lorántnét és Novák Elődöt: ne pályázzanak az alelnöki posztra, mert hatáskörével élve úgyis vétót emel ellenük. Novák ennek ellenére nem lépett vissza, erre nem csupán az elnökségből, a parlamenti frakcióból is eltávolították. Apáti, Szávay és Hegedűsné viszont most is képviselőjelölt.

Juhász Attila politológus, a Political Capital szakmai vezetője a Népszavának nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy 2010-ről 2014-re is nagyon jelentős mértékben átalakult a Jobbik egyéni jelöltjeinek névsora. Ennek – és az elmúlt egy-két évben még inkább felgyorsított „néppártosodásnak” – a fényében szerinte nem olyan meglepő, hogy 2014-hez képest a választókerületek csaknem felében új arcokat indít a párt.

A fő cél – hangsúlyozta Juhász Attila –, hogy a Jobbik komoly, kompetens pártnak mutassa magát, mert állandó a vád, hogy nem kormányképesek. A párt ezért igyekszik magasan képzett, tekintélyes és akár ismert embereket indítani, például Kovács Tamás vívót.

Sok választókerületben ugyanakkor kifejezetten szélsőséges politikusok a Jobbik egyéni jelöltjei. Juhász Attila név szerint Hegedűs Lorántnét említette. A párt tehát – az elsősorban Vona Gábor által megjelenített mérséklődés ellenére – továbbra is teret ad a szélsőségeseknek. Másrészt az úgynevezett radikálisok vagy szélsőségesek változatlanul elfogadják Vona stratégiáját és vezető szerepét.

A Jobbik vélhetően mintegy 40 választókerületre koncentrál kiemelten, hogy melyek ezek, a belső mérések alapján pontosan csak a pártban tudják, de a korábbi eredmények alapján többségük Észak- és Kelet-Magyarországon lehet, néhány a Dunántúlon. Biztosan ilyen a tapolcai kerület, amely – jegyezte meg Juhász Attila – a 2015 áprilisában tartott időközi választáson Rig Lajos révén az eddigi egyetlen egyéni győzelmét hozta a Jobbiknak.

2018.02.03 06:09

Augusztusig nem politizál Nagy Blanka

Publikálás dátuma
2019.02.16 18:49

Fotó: / Tóth Gergő
Levonul a színpadról, és az érettségire készül a diáktüntető, aki az Európai Bizottság alelnökével is találkozott.
Néhány percet beszélgetett Nagy Blanka diáktüntetővel Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Szocialisták listavezetője az MSZP kongresszusán elmondott beszéde után. Nagy a találkozó után a hvg.hu-nak azt mondta, nem arról beszéltek, hogy őt milyen támadások érték, a fiatalok jövője volt a téma. Timmermans Nagynak is hangsúlyozta: kellenek olyan emberek, akik utat törnek, és a többiek csatlakoznak hozzájuk. A holland politikus a kongresszus előtt is arról beszélt, támogatni kell a fiatalokat, úgy kell kiállni mellettük, mint ahog azt az MSZP Nagy Blankával tette.
A portál megkérdezte, Nagy lesz-e az EP-kampány arca, bármilyen formában részt vesz-e a programban, mire azt mondta, most már az érettségire és a felvételire koncentrál - azt a politikai szerepvállalás miatt nem akarja kockáztatni -, így augusztusig kivonja magát a közszereplésből. 
2019.02.16 18:49

Mérce: két héten belül eldőlhet az MTA sorsa

Publikálás dátuma
2019.02.16 17:58

Fotó: / Kállai Márton
Az Akadémia hét napot kapott, hogy megfogalmazza saját álláspontját Palkovics László terveivel szemben
Egy hét – ennyi időt kapott az MTA a Mérce információi szerint Palkovics László innovációs minisztertől,  hogy kidolgozza saját álláspontját státuszáról és az állami források kezeléséről. A miniszter február végéig két héten belül le akarja zárni a vitát.  Február 26-án újabb rendkívüli ülést tart az MTA elnöksége; ekkor eldőlhet, hogy az Akadémia produktív, önálló büdzsével és kutatási hálózattal rendelkező szellemi központ, vagy egy névleges köztestület marad.
Lapunk pénteken írta meg, úgymond „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között,  Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki egyeztetése után. Palkovics és Lovász azt követően találkozott, hogy az MTA Elnöksége korábban úgy döntött, az akadémiai kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az ITM által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében. 
Közben egykori igazságügyi miniszterek figyelmeztették Palkovicsot: törvényt sérthet és a költségvetési csalás gyanúját is felveti, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását, és a forrásokat a tervezettől eltérően használja fel.
2019.02.16 17:58
Frissítve: 2019.02.16 18:16