Jó híreket rendel a kormány

Publikálás dátuma
2018.02.03 06:00
ÖNTIK MAJD A REMEK HÍREKET - Kellemetlen helyzetben az igazgatók FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Központi utasításra heti két pozitív kicsengésű médiamegjelenést kell prezentálniuk kórházukról az igazgatóknak – értesült a Népszava.

Az egészségügy hírének gyógyítását is a kórházaktól várja a kormányzat – csak így magyarázható, hogy új feladatot kaptak a gyógyító intézmények vezetői. Hetente két róluk szóló, a médiában megjelent pozitív hírt kell küldeniük a "központba". Ha ezt esetleg elmulasztják, figyelmeztetik őket kórházfenntartó hivatalból. Információink szerint a feladat szellemi atyját nem a szakállamtitkárság vezetői között kell keresni: ott még azt sem tudják, hogy a kormánypropaganda gépezete pontosan mire, hogyan kívánja felhasználni az intézményvezetők által gyűjtött médiamegjelenéseket. A kórházakat már így is sikerült izgalomba hozni, erre utal legalábbis az: már van olyan intézmény, ahol sajtófigyelést is megrendeltek, hogy teljesíteni tudják ezt az újabb fenntartói kérést. Lapunk úgy tudja, hogy van ahol a kormányközeli médiafigyelő céget, a Nézőpont csoporthoz tartozó Médianézőt bízta meg a kórházáról szóló hírek gyűjtésével.

A Népszava által felhívott intézményvezetők elismerték, hogy van ilyen feladat, de nyilatkozni egyikük sem akart. Érzékeltették, hogy nincsenek nagyon meglepve, "van gyakorlatuk az elhallgatásban", és a "hülye feladatok" teljesítésében. Mint emlékezetes, hat évvel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Költségvetési Főosztálya elrendelte a lovak megszámlálását a kórházakban. Akkor a kórházi vezetők egy hetet kaptak lovaik megszámolására, a tenyészkancák, a mének, a csikók számbavételére, az eredmény jelentésére.

Az emlékezetes lószámlálás után néhány héttel a kórházaknak a lábtörlőket, majd azt kellett ripsz-ropsz fölmérniük, hogy hol és milyen állapotban vannak a kegyeleti szobák a kórházakban. Tavaly nyár óta pedig táblázatban kell gyűjteniük, és minden nap reggel nyolcig továbbítaniuk a fenntartónak a „rendkívüli” napi eseményeket.

Most annyi könnyebbségük azért van – mondta az egyik lapunknak nyilatkozó kórházigazgató –, hogy a kampány időszakban szinte naponta fordul meg fideszes képviselő, vagy jelölt valamelyik kórházban, hogy átvágjon egy nemzeti színű szalagot vagy ígérjen valami nagyot.

Cikkünk megjelenése után az ÁEEK az MTI-nek tagadta, hogy lenne ilyen utasítás. Számunkra már csak az a kérdés, hogy akkor miért is gyűjtik s küldik az általunk megkérdezett kórházigazgatók a pozitív villanásokat.

A most rendelt jó hírekkel van is mit ellensúlyoznia az apparátusnak. A napokban derült ki például az, hogy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es jelentése szerint – amit a Napi.hu idéz részletesen – Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik az európai országok egészségügyét rangsoroló legújabb listán. 35 országból alig van a magyarnál rosszabbra értékelt rendszer. A szlovákok, a szlovének és a csehek már felzárkóztak az éllovas országokhoz, a listavezető változatlanul Hollandia és Svájc. Ebben a jelentésben például a betegellátás eredményességét 9 indikátor jellemzi, többek között a szívinfarktus és a stroke 30 napos halálozási rátája, a csecsemőhalandóság, a rákbetegség túlélése, a potenciálisan elvesztett életévek, a kórházi fertőzések és az abortuszok száma. Ezekből négy magyar mutató is "hibalistás": a szívhalál és a rákbetegség túlélése, a kórházi fertőzések és az abortuszok száma miatt kaptunk rossz pontot.

A legtöbb problémát a szervezetlenség, az orvos és nővérhiány okozza. Így például hiába költöttek az utóbbi években a Merényi Kórház pszichiátriájának felújítására 69 millió forintot, mert az intézmény szakemberhiány miatt hónapok óta szüneteltetni kénytelen az aktív betegek ellátását szolgáló ágyainak felét. Emiatt már októbertől kérték az ellátási területük jelentős csökkentését. Így két nagy fővárosi kerület pszichiátriai betegeit az ÁNTSZ – úgy tudjuk, májusig érvényes – határozata szerint a főváros másik nyolc intézményében látják el. Mindez azért is érdekes, mert a kormányzat most 700 milliárdot készül arra költeni, hogy újabb nagy kórház centrumokat építsen, egyet éppen oda, Dél-pesti Centrum néven, ahol már most sincs szakember a pszichiátriai betegek ellátására.

Szerző
2018.02.03 06:00

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33