Gyökeres változás jöhet - Elkészült az oktatási minimum

Publikálás dátuma
2018.02.05. 15:01
Fotó: Tóth Gergő
Gyökeres változásokat hozna az oktatási rendszerben az a szakmai minimumprogram, amit kilenc párt képviselője írt alá hétfő délután.

Az egészségügy után az oktatásban is szakmai minimumot dolgoztak ki a demokratikus pártok szakpolitikusai, az oktatási civil szervezetek közreműködésével elkészült dokumentumot hétfő délután írták alá a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Lehet Más a Politika, az Új Kezdet, a Momentum, a Modern Magyarországért Mozgalom Párt, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd képviselői. A Népszava által is megismert program célja olyan közös elvek és elképzelések megfogalmazása, amelyekkel - politikai oldalaktól függetlenül – „minden hazáját és a demokráciát szerető magyar egyetérthet”.

Alapvetések
A dokumentum leszögezi: az oktatás nem függhet pártpolitikai, hatalmi játszmáktól és ideológiáktól, az oktatáspolitikának ciklusokon átívelő, szakmailag megalapozott, társadalmi egyeztetés során létrejött koncepció alapján, kiszámítható szabályozási és finanszírozási feltételeket kell biztosítania. Az oktatás szervezésében, működtetésében, valamint az azt érintő döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdeke kiemelt fontosságú szempont. Az oktatás igénybevétele nem kerülhet szembe a család értékrendjével, nem függhet az anyagi helyzettől, a származástól, a lakóhelytől, az oktatási rendszer "senkit sem hagyhat az út szélén".

Alap- és középfokú oktatás

A dokumentum jól körülhatárolja, az államnak pontosan milyen feladatai vannak az oktatásban: az állami közoktatás teljes körű finanszírozása és fejlesztése, a tankönyvekről és a taneszközökről való gondoskodás, a szakmai és szakszolgáltatások hozzáférhetővé tétele, a mérés és az értékelés országos rendszerének működtetése, az állami vizsgáztatás szervezése, a társadalmi egyeztetés intézményeinek megszervezése, az oktatáspolitika kidolgozása és a kormányzattól független oktatáskutatás feltételeinek megteremtése, valamint a világnézetileg semleges oktatás garantálása az állami iskolákban.

Mindennek érdekében a minimumprogram kidolgozói elkerülhetetlennek tartják egy új közoktatási törvény kidolgozását és elfogadását, továbbá egy önálló oktatási minisztérium létrehozását. Ugyanakkor központosítás helyett egy olyan szervezeti-irányítási modellre térnének át, amely az önkormányzatiságon alapul, visszaállítanák az önkormányzatok intézménylétesítési és fenntartási szabadságát is. Iskolán belül a munkáltatói és gazdasági jogok visszakerülnének az igazgatók kezébe. Az alulfinanszírozottság, szakemberhiány, státuszhiány és dologi eszközhiány mihamarabbi felszámolása érdekében célul tűzték ki, hogy az oktatásra fordított összköltségek fokozatosan érjék el a mindenkori GDP hat százalékát.

Vizsgálnák az iskolaszerkezet megváltoztatásának szükségességét az átjárhatóság érdekében, vagyis hogy legyen lehetőség például iskolatípus-váltásra, a pályaválasztási döntés megváltoztatására. Radikálisan csökkentenék a tananyag mennyiségét, a kötelező tanulói óraszámokat. A jelenlegi heti öt testnevelésóra kötelező voltát is eltörölnék. Az iskoláknak nagyobb mozgásteret biztosítanának nevelési céljaik, pedagógiai programjuk és helyi tanterveik elkészítésében. A pedagógiai szabadság alapvető részévé tennék a szabad tankönyv- és módszerválasztást.

Célként fogalmazták meg a hatékony deszegregációt, ennek érdekében az integrált oktatást végző pedagógusokat, iskolákat pénzügyileg ösztönöznék, a szegregálókat pedig szankcionálnák. Négy éven belül fokozatosan az európai átlagnak megfelelő szintre csökkentenék a korai iskolaelhagyás mértékét, a tankötelezettség visszaállítanák a jelenlegi 16-ról 18 évre; az iskolákat az elmúlt időszakban ennél korábban elhagyó fiatalok számára lehetővé tennék az érettségi bizonyítvány vagy a szakképzettség megszerzését. Az általános iskolákban a délután négyig tartó benntartózkodás kötelező jellegét választhatóvá tennék.

Rendeznék a pedagógusok és segítőik helyzetét: béreiket és illetményeiket azonos elvek alapján állapítanák meg egy értékálló bérrendszer kialakításával, a jelenlegi pedagógus-életpályamodellt pedig - a már elért bérek garantálása mellett - kivezetnék a rendszerből. A szakképzés tekintetében egy olyan szakképzési és felnőttképzési stratégiát dolgoznának ki és foglalnának törvénybe, amely biztosítja az EU országaiban elismert szakképesítések és szaktudások megszerzését. Leszögezték: az oktatás terén minden lényeges változtatást csak kutatásokra alapozva, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés után lehet bevezetni, ehhez létrehoznák a megfelelő egyeztető fórumokat.

Felsőoktatás
A felsőoktatásban tervezett változtatásoknál a dokumentum már rögtön az elején megemlíti, hogy a közvetlen kormányzati beavatkozás érdekében létrehozott kancellári és konzisztóriumi rendszert haladéktalanul fel kell számolni, az állam fenntartói szerepének az egyetemekkel és a társadalmi, gazdasági szereplőkkel egyeztetett stratégiai célok kijelölésére és megvalósításuk támogatására kell korlátozódnia. "Eredményes, sikeres felsőoktatás nem képzelhető el erős intézményi autonómia nélkül, amely magába foglalja a szervezeti, gazdálkodási-pénzügyi, akadémiai és humánpolitikai autonómiát".

A minimumprogram szerzői szerint az egyetemeknek önállóan kell dönteniük a szakindításokról, illetve megszüntetésekről, a felvett hallgatók számáról, a felvehető hallgatók számának központi meghatározását ezért megszüntetnék, ahogy az egyes, kormány számára "kedves egyetemek" (mint például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem) indokolatlan privilégiumait is, továbbá az olyan diszkriminatív szabályozásokat, mint a felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült módosítása. A minőségbiztosítás érdekében visszaállítanák, sőt megerősítenék a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság független státusát.

Célként jelölték meg a felsőoktatásba bekerülők arányának növelését, az ehhez kapcsolódó egyik intézkedés az állami finanszírozás egységes, diszkriminációmentes szabályozása. Felszámolnák azt a gyakorlatot, hogy egyes szakokra - minimális kivétellel - csak önköltségesen lehet bekerülni, illetve visszamenőleg megszüntetnék a röghöz kötés jelenlegi rendszerét. Rendeznék a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzetét, az egyetemek finanszírozására is objektív, "nem részrehajló" rendszert dolgoznának ki. A hallgatók ellátási és ösztöndíjrendszerén ugyancsak változtatnának annak érekében, hogy az egyetemistáknak ne kelljen tanulmányaik helyett további munkavégzésre szorulniuk. A hallgatói önkormányzat jelenlegi rendszerét is felülvizsgálnák. Mindennek megvalósulása érdekében új felsőoktatási törvény kidolgozását is szükségesnek tartják.

Mint írták: az egyetemeknek jelentős társadalmi szerepet kell játszaniuk a konfliktusok és kihívások kezelésére alkalmas, felelős és művelt emberek, európai polgárok képzésében. Csak a "kiművelt emberfők" társadalma képes aktívan és kreatívan szembenézni a kor kihívásaival.

Az oktatási minimumprogram aláírásával a pártok garantálják, hogy kormányra kerülésük esetén megvalósul Magyarországon a kormányzati ciklusokon átívelő, korszerű, gyermekközpontú, autonóm és megfelelően finanszírozott oktatási rendszer.

Megosztottságot okoz a PSZ lépése

Lezárta az utóbbi napok félreértésekkel és kommunikációs zavarokkal terhelt időszakát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - olvasható a szervezet szűkszavú közleményében, amit a hétfői országos vezetőségi értekezletük után adtak ki. Annyit írtak még, hogy a PSZ "a továbbiakban is egységesen kiáll a magyar nevelés és oktatás ügyéért, különös tekintettel a gyermekek és az alkalmazottak érdekeire".
A hétfői ülés középpontjában a szakszervezet országos vezetésének decemberi határozata állt, mely szerint a PSZ csatlakozna a kormány által létrehozott Köznevelés-stratégiai Kerekasztalhoz. A közlemény nem említi, ez a szándék továbbra is fennáll-e.
- A PSZ lépése megosztottságot okoz, nemcsak belső körökben, hanem a társ-szakszervezetek körében is - mondta lapunknak Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke. A PSZ és az MKSSZ korábban öt másik szakszervezettel együtt megállapodást írt alá arról, nem csatlakoznak a kormány kerekasztalához. Tóth sérelmezte, hogy a PSZ most felrúgja ezt a megállapodást. Hasonlóan vélekedett Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is. Mint írta, a PDSZ biztos, hogy a továbbiakban sem vesz részt a "kormányzati látványpékség" munkájában.

 

Szerző
Frissítve: 2018.02.05. 19:20

Megszüntették a Jobbik elleni nyomozást

Nem akadályozta szándékosan a Jobbik az ÁSZ munkáját - állapította meg az ügyészség. Ez nem befolyásolja a számvevők korábbi megállapításait.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkapta a nyomozóhatóság határozatát, amelyben megállapították, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése - közölte az ÁSZ. A nyomozóhatóság határozata nem befolyásolja a január 8-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben tett megállapításokat, és a számvevőszék továbbra is várja a párt intézkedési tervét a jelentésben megfogalmazottakra.

A www.aszhirportal.hu-n megjelent tájékoztatásban felidézték: a számvevőszék tavaly október 3-án fordult az ügyészséghez a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzésével kapcsolatban, mert a párt nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását.

A Fővárosi Főügyészségi akkori tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határidejét legutóbb március 6-áig hosszabbították meg.

A számvevőszék október elején azt közölte, hogy a Jobbik többszöri értesítés, valamint helyszíni adatkérés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének 2015 és 2016-ra, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában, és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását. A Jobbik visszautasította, hogy nem működött együtt a számvevőszékkel.

Az ÁSZ hétfőn tudatta: megkapták a nyomozóhatóság határozatát, amely a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapította meg szándékos bűncselekmény elkövetését. Az ÁSZ a szándékosság megállapítása tekintetében nem él panasszal az ügyészség felé, ugyanakkor emlékeztet, hogy a Jobbik nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását - tették hozzá.

Felidézték: a számvevőszéki törvény közreműködési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek számára, ez pedig magában foglalja, hogy a közreműködésre felhívott szervezetnek az ÁSZ rendelkezésére kell bocsátania a szükséges adatokat és dokumentumokat, illetve meg kell adnia a kapcsolódó tájékoztatást. Mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik nyomozati és szankcionálási jogkörrel, ezért az ellenőrzések során csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást. Ez biztosítja a vitatott ügyek jogállami keretek közötti tisztázását - tették hozzá.

Mint írták, a Jobbik az éves költségvetési törvények adatai alapján 2015-ben és 2016-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint - tehát a két év alatt több mint 950 millió forint - központi költségvetési támogatásban részesült. Ezt azt jelenti, hogy a Jobbik csaknem 1 milliárd forint közpénzzel nem számolt el az adófizetők felé.  Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomozóhatóság határozata nem befolyásolja az idén január 8-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben tett megállapításokat.

Jelezték: mindent megtettek annak érdekében, hogy az ellenőrzés a program szerint lefolytatható legyen. Az adatszolgáltatást csak akkor zárta le, amikor lejárt a törvényben meghatározott határidő. A Jobbik a bekért dokumentumok teljességét és hitelességét bizonyító nyilatkozatot sem adta át a számvevőszéknek, enélkül az ÁSZ az ellenőrzés akadályozása mellett készítette el a jelentését.

Az ÁSZ arra is emlékeztetett, hogy az ellenőrzés időszakában a pártnak lett volna lehetősége bármilyen a gazdálkodását érintő dokumentum hivatalos formában történő átadásra, ám ezt a Jobbik nem tette meg. Az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is várja a Jobbik Magyarországért Mozgalom intézkedési tervét a jelentés kézhezvételétől számított, törvényben meghatározott 30 napos határidőn belül.

Lásd még: Jobbik: kérjen bocsánatot az ÁSZ!

Szerző
Frissítve: 2018.02.05. 16:40

Egyre többen vásárolnak mobiltelefonról

Publikálás dátuma
2018.02.05. 14:31
Fel kell készülniük a webshopoknak a mobilos vásárlókra FOTO: Shutterstock
Tízből hét interneten vásárló rendelt már terméket külföldi kiskereskedőtől, ennek két fő oka a jobb árakban, illetve a speciális  termékben vagy márkában keresendő.

A biztonságos fizetés a legfontosabb szempont a külföldi kereskedő kiválasztásakor a vásárlók számára - derült ki a UPS logisztikai cég friss összeurópai kutatásából. Második helyen áll a megrendelés egyértelműen feltüntetett összköltsége, ideértve a vámokat és egyéb adóterheket is, de fontos a visszárukezelés, a vásárló saját valutájában közölt árak feltüntetése, és a kézbesítés gyorsasága is.

A kutatásából az is kiderült, hogy majdnem minden európai e-vásárló szokott online piactereken vásárolni. A vásárlók 67 százaléka szerint egyik fő ok, amiért a piactereket választják az egyedi kereskedők helyett, hogy így jobb ár érhető el, 43 százalék pedig úgy látja, hogy ily módon valamennyi termékkategóriában szélesebb választékot találnak.

Az európai online vásárlók több mint fele fontosnak tartja a különböző felajánlott szállítási lehetőségeket a termékek keresése és kiválasztása során, 75 százalékuknak fontos az ingyenes visszaküldési lehetőség is. Emellett 63 százalék megfontolásra érdemesnek találja az alternatív kiszállítási pontok választását, amennyiben azok széles időintervallumban elérhetők, és olcsóbb opciót jelentenek, mint az lakóhelyükre történő kiszállítás.

A kutatás rávilágított: a kereskedőknek „mobilabban” kell gondolkodniuk, hiszen az okostelefonon keresztül leadott rendelések száma egyre növekszik: az okostelefon-felhasználók 43 százaléka vásárolt már készülékéről. A vásárlók ezen kívül is számos vásárláshoz kapcsolódó tevékenységhez használják mobileszközeiket. Egyebek mellett 78 százalék az üzletek, vagy az üzletekkel kapcsolatos információk megtalálásához, szintén 78 százalék a rendelések nyomon követéséhez, és 75 százalék az árak összehasonlításához is igénybe veszi a mobilját.

Szerző