Harminc szatyor egy bálnában

Publikálás dátuma
2018.02.06. 06:17
Cetcápa - A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepel Fotó: Shutterstock

A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik az öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport.

A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a mikroszemcsék hatását az azokra az állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont - olvasható a BBC híroldalán. A legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani.

A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése - mondta Elitza Germanov, az ausztrál Murdoch Egyetem és az amerikai Tengeri Megafauna Alapítvány kutatója.

Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki olyan mérgeket, amelyek a műanyagokból származhatnak. A tudósok elmondták, hogy egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak. Egy Ausztráliában megdöglött bálnából 30 teljes műanyagszatyrot és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.

Számos cápa-, rája- és bálnafaj a kihalás határán áll, a cetcápa a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.

Szerző

Elkészült a Kárpát-medence első téli "sastérképe"

Publikálás dátuma
2018.02.01. 14:27
Forrás: MME Monitoring Központ
Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg  a januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye alapján.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizenötödik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most először készült el a Kárpát-medence közös téli „sastérképe”.

Forrás: MME Monitoring Központ

Forrás: MME Monitoring Központ

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le.
Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg. A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is. A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették. 

Szerző

Kamikatsu, az újrahasznosítás csodája (videó)

Publikálás dátuma
2018.01.31. 17:52
A kép illusztráció. Fotó: YOSHIKAZU TSUNO / AFP
Egy japán település megmutatta, mire képes a szelektív hulladékgyűjtés: a szemét 80 százalékát újrahasznosítják. Terveik szerint  két év múlva már egyáltalán nem lesz a kis faluban hulladék.

Legújabb katalógusuk már 45 tételről szól: ennyi felé válogatják a szemetet a japán Kamikatsuban. 2003-ban kezdtek bele a szemét mennyiségét visszaszorító projektbe, írja a The Independent. Egészen addig elégették a hulladékot, de olyan mennyiségű mérgező anyag és üvegházhatású gáz szabadult fel eközben, hogy úgy döntöttek, ez nem mehet tovább.

Légszennyezésért perelné Magyarországot az EU
A légszennyezés itthon is komoly problémát okoz: Magyarország és másik nyolc európai uniós tagállam a jövő hét végéig kapott haladékot az Európai Bizottságtól arra, hogy pontos terveket nyújtsanak be a levegőszennyezésük korlátozására.
A szennyezés jelentős részét az okozza, hogy a nehezen elérhető és drága fa helyett nagyon sok háztartásban szeméttel is tüzelnek télen.
Lásd még: Uniós per elé néz Magyarország

Időbe telt, míg a városban élők megszokták, mindent külön kell válogatni, és tisztán vinni a hulladékgyűjtő központba, de ez ma már rutin. A beérkező szemetet a központ alkalmazottai aztán tovább válogatják, míg végül a szemét 80 százalékát újrahasznosítják vagy komposztálják. A céljuk pedig, hogy 2020-ra elérjék a 100%-os újrahasznosítást. Mindez ráadásul jóval olcsóbb, mint a korábbi égetés: a költségek harmadát spórolják meg így.

Nem Kamikatsu az egyetlen település, ami hasonlóval próbálkozik. 2015-ben például a japán településnél ezerszer nagyobb San Diego is bejelentette, 25 éven belül elérné a teljes hulladék-újrahasznosítást, és ugyan ilyen ambíciói vannak New Yorknak is. Az ilyen terveket különösen aktuálissá teszi, hogy a Világbank jelentése szerint csak 2012-ben 1,3 milliárd tonna szemetet termelt az emberiség, és ez, a jelen trendek mellett 2025-re 2,2 milliárd tonnára emelkedhet.

Szerző