Atomfelhő - Gyanúban a Roszatom

Publikálás dátuma
2018.02.05. 19:02
AFP fotó

Kiégett fűtőelemből származik a tavaly ősszel Európa fölött megjelent ruténium106 izotóp – erre a következtetésre jutott az a nemzetközi kutatócsoport, amelyet az év végén állítottak föl a tisztázatlan eredetű radioaktív felhő forrásának azonosítására. Az eredmények egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy a sugárzó anyag a Roszatom (a tervezett paksi bővítés kivitelezője) majaki nukleárishulladék-feldolgozójából szabadult ki.

Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a 2017 szeptemberében észlelt atomfelhőt elsőként a nyugat-európai intézetek mérték, de már akkor arról szóltak a hírek, hogy a megnövekedett izotópkoncentráció mögött valamilyen oroszországi kibocsátó forrás áll. Ehhez a nézethez csatlakozott az orosz meteorológiai szolgálat is, megállapítva, hogy a határérték fölötti szintet először Oroszországban, az Ural déli részénél, Majak közelében észlelték. Ennek ellenére a Roszatom és az orosz nukleáris hatóság cáfolni igyekezett az érintettséget – és ebben a magyar Országos Atomenergia Hivatal is partnernek bizonyult. Először a szennyezés tényét vitatták, majd az orosz kapcsolatot, végül pedig azzal álltak elő, hogy egészségügyi eredetű lehet, vagy esetleg egy Oroszország fölött megsemmisült műhold okozhatta a megnövekedett sugárzást. Ezt a „magyarázatot” azonban haladéktalanul cáfolta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), így az orosz illetékesek egy független, nemzetközi vizsgálóbizottságra bízták, hogy tisztázza a sugárzás eredetét.

A testület Franciaország, Finnország, Svédország, Németország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország nukleáris hatóságainak szakértőit tömöríti. Úgy tudjuk, a bizottság első tanácskozására a múlt héten került sor, és az addig összegyűjtött információk alapján megtörtént az első következtetések levonása is. Azt a lehetőséget, hogy a sugárzó anyag gyógyászati eredetű lenne, kategorikusan kizárták (hogy műhold-maradványról lenne szó, azt a NAÜ vetette el, többek között arra hivatkozva, hogy a kérdéses időszakban egyetlen űreszköz sem érte el a légteret Oroszország fölött). Az adatok arra utalnak, hogy kiégett fűtőelemekből került az izotóp a környezetbe, ami a hely meghatározásával együtt (Majak közelében tapasztalták először a megnövekedett sugárszintet) a Roszatom feldolgozóüzemére irányítja a gyanút.

A bizottság következő találkozóját április közepén Moszkvában rendezik.

Szerző

Újra járnak a vonatok a Nyugati és Rákosrendező között

Újra járnak a vonatok a Nyugati pályaudvar és Rákosrendező között, ahol hétfő reggel óta felsővezeték-szakadás miatt szünetelt a közlekedés - tájékoztatta a Mávinform hétfő délután az MTI-t. A közlemény szerint a Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Veresegyház-Vác, valamint a Budapest-Esztergom vonalon kedd hajnalig fokozatosan áll helyre a menetrendszerű vonatközlekedés. A MÁV arra kéri az utazókat, hogy indulás előtt tájékozódjanak az aktuális forgalomról.

Szerző

Egészségügy - Ingyenes kórházi lapokba kellettek volna a "jó hírek"

Publikálás dátuma
2018.02.05. 17:51
Illusztráció - Fotó: Vajda József, Népszava
Mint a minap írtuk - és amit a kórházfenntartó később közleményben tagadott - az intézményeknek hetente két jó hírt kell küldeniük,  voltak olyanok, akik ehhez már sajtófigyelést is igénybe vettek. Bár a kórházi főigazgatókat nem tájékoztatták arról, hogy mi a jóhír gyűjtés célja - a Városkurír informátora azt állítja, tudja, „miért kellett bevonni a kórházak vezetőit a hangulatjelentések gányolásába.” Mint írták: giga-példányszámú egészségügyi propagandaújságba szánták azokat.

Az eredeti elképzelések szerint központilag gondoskodtak volna az egészségügyi „jóhír gyártásról”. Néhány hónapja még azt tervezte a kormány, hogy több százezer példányban ingyenes újságokat juttatnak el az állami fenntartású kórházakba. A koncepció szerint – helyet kaptak volna az amúgy fáradt, alulfizetett dolgozók lelkesítését célzó, afféle „jóhangulatjelentésként” szolgáló interjúk és riportok is. Ahogy akkoriban fogalmaztak: a lap első sorban a „betegedukációt” szolgálta volna, vagyis azt, hogy felvilágosítsa az olvasókat arról, hogy az éppen gyógyulni vágyók (és a hozzátartozók) mit tehetnek az egészségük megőrzéséért, avagy visszanyeréséért.

Természetesen “nem titkolták volna” azt sem, hogy a kormányzat éppen milyen intézkedéssel segíti az ágazat fejlődését.

Az ötletgazdák mertek nagyot álmodni. A nyomtatásban megjelenő újságon túl, azzal párhuzamban központilag szervezett egészségügyi hírügynökséget is létre akartak hozni, amely az MTI-től függetlenül, saját anyagokat gyártott volna. Ennek „bázisa” az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) szánták, a szerkesztőség pedig vagy ott, vagy a bezárt Népszabadságnak egykor helyet adó Bécsi úti székházban működött volna, ahol jelenleg a Mészáros Lőrinc nevéhez köthető MédiaWorks szerkesztőségei találhatók. A kijelölt főnökök szinte kivétel nélkül egykor az MTVA-nál vezető funkcióban dolgozók voltak. Ők egyébként tavaly tavasszal kezdték a munkatársak diszkrét toborzását. A hírügynökség, valamint az újság előállítási és működési költségeinek fedezetét a kiszivárgott információk szerint részben uniós pályázatokból garantálták volna. A tervek füstbe menetele néhány hete derült ki. A projektgazdát menesztették, és igyekeztek „sóval behinteni” a próbálkozás nyomait. A hirtelen „hátraarc” oka a vészesen közelgő országgyűlési választás lehet, amely miatt az illetékesek nem merték „bevállalni” a politikailag nagy kockázattal járó ötlet megvalósítását. Jobb híján a terepen harcolóktól kérik be a „győzelmi jelentéseket” - írja a Városi Kurír.

Szerző