Még mindig kevés a bölcsőde

Publikálás dátuma
2018.02.06 06:03
KISCSOPORT - Ha 5 szülő kéri, az önkormányzat köteles megoldást találni a bölcsődei elhelyezésre FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Továbbra is kevés a bölcsődei férőhely, több ezer kisgyerek kiszorul az ellátásból, az ágazati szakszervezet szerint több dolgozóra is szükség lenne.

Idén 10 milliárd forintot fordít a kormány bölcsődei fejlesztésekre, az összeg nagyobb része férőhelybővítésre megy majd – jelentette be nemrég Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Nem véletlen, hogy most hirtelen ennyit fordítanak erre, hazánk nagy lemaradásban van ezen a területen (is). A EU gyermekgondozási szolgáltatásokat összegző, 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzéseinek értelmében 2010-ig a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 33 százaléka számára kellett volna biztosítani bölcsődei elhelyezést, ám ezt Magyarország a mai napig sem tudta teljesíteni. Noha az elmúlt években folyamatosan nyíltak meg új intézmények, a 0-3 éves korosztálynak még mindig csak 16-17 százaléka kaphat bölcsődei elhelyezést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben az ország 2610 településén élő több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Ez az érintett korosztály 26 százaléka, s az arány 2,8 százalékkal romlott is az előző évhez képest. Míg 2016-ban összesen 48 069 férőhely állt készen a bölcsődékben és családi napközikben a gyermekek fogadására, addig 2017-ben – az összes bölcsődei ellátási formában – 46 487. A KSH szerint tavaly férőhely hiányában összesen 2879 gyermek felvételét kellett elutasítani.

Annak ellenére nem javult a helyzet, hogy 2017-től minden olyan településen kötelező önkormányzati feladat a bölcsődei ellátás biztosítása, ahol 40-nél több 3 éven aluli gyermek él, vagy legalább 5 gyermek szülei igénylik az ellátást. Igaz, a kötelezettség teljesítésére a törvény 2018 végéig ad lehetőséget. A bölcsődék 83 százaléka továbbra is a 10 ezer főnél népesebb településeken található, míg például a 499 fő alatti falvakban tavaly csak nyolc bölcsőde működött.

– A férőhelybővítés azért is nagyon fontos, mert az édesanyák csak akkor tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, ha van elérhető, jó minőségű bölcsődei ellátás a lakóhelyükön – nyilatkozta lapunknak Szűcs Viktória. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke szerint a szülők vinnék is a gyerekeket a bölcsődébe, de férőhely hiányában erre nincs lehetőségük, magas az elutasított kérelmek száma.

Szűcs Viktória szerint nemcsak a férőhelyhiány okoz gondot, hanem több bölcsődei alkalmazottra is szükség lenne. – A dolgozók közt sajnos nagy a fluktuáció. Ennek egyik oka, hogy a nevelők közül sokan élnek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásai lehetőségével, másrészt a fiatalok számára nem vonzó a bölcsődei munka bérezése. Sokan mentek át más területre, vagy külföldre az elmúlt időben. A legutóbbi KSH adatok szerint mintegy kétszáz betöltetlen kisgyermeknevelő állás volt az országban. Ez a kétszáz gondozónő 12 fős csoportlétszám mellett 2400 gyermeket tudna ellátni – mondta a BDDSZ elnöke.

A bérezésben ráadásul nagy belső aránytalanságok vannak, ami Szűcs Viktória szerint egyes intézményekben megosztja a dolgozókat. Egy középfokú végzettséggel rendelkező, pályakezdő kisgyermeknevelő, aki a garantált bérminimumot kapja, pótlékokkal együtt bruttó 190-200 ezer forintot kereshet havonta, vagyis nettóban 127-133 ezer forintot vihet haza. A diplomás pályakezdők a pedagógus életpálya alapján jelenleg bruttó 182 700 forintot kapnak, majdnem 20 ezer forinttal kevesebbet, mint alacsonyabb iskolai végzettségű kollégáik.

A kisgyermeknevelői munka így még kevésbé vonzó a fiatalok számára, pedig a BDDSZ elnöke szerint a gyermekeknek nagyon fontos lenne, hogy megszokott arcok gondoskodjanak róluk.

Szerző
2018.02.06 06:03

Szolnoki műtrágyaüzem: Már hozzászoktunk a zaklatáshoz

Publikálás dátuma
2018.11.16 19:01

Fotó: Google Street View/
Zavartalanul üzemel a Bige Holding szolnoki gyára, amit két napra rendőrök hada szállt meg – a társaság szerint indokolatlan erődemonstráció zajlott náluk az elmúlt napokban.
Zavartalanul folyik tovább a termelés a szolnoki műtrágyagyárban - közölte a működtető Bige Holding Kft. pénteken az MTI-vel, miután a rendőrség a héten kétnapos akciót tartott a gyár területén. A cég a közleményben azt írta: „a társaság továbbra is törvényesen működik, a szabályokat, előírásokat maximálisan betartva”. 
A Kft. szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya tartott a cégnél kétnapos intézkedést. A hatóság szerintük "indokolatlan nagyszámú" - 250-300 - emberrel jelent meg a gyárban, hogy ismeretlen tettes ellen eljárást indítson a hulladékgazdálkodás rendjének veszélyes hulladék elhelyezésével elkövetett megsértése gyanúja miatt.
A helyszínen legalább 60-70 rendőrautó, tűzoltóautó, mentőautó és egyéb hatósági jármű vonult fel, területen sátrakat építettek, drónokat bocsátottak fel, szemlebizottságokat állítottak fel.
Mint a Bige Holding megjegyzi, a bizottságok többsége mindkét napon azt látta, hogy az elrendelt vizsgálatokat a szolnoki hatóságok és független akkreditált laborok törvény szerint folyamatosan elvégezték, ellenőrizték a vállalatnál, "tehát a budapesti hatóságok egy telefonhívással minden információhoz kényelmesen hozzájuthattak volna, ha akartak volna".
 A tájékoztatás szerint a gyár munkavállalói és vezetői mindenben együttműködtek a hatósággal, „bár kicsit furcsállták, hogy gazembernek nézik őket”. A cégcsoport dolgozói „már hozzá vannak szokva az alaptalan intézkedésekhez (zaklatáshoz), és immunisak a rendszeres hatósági erődemonstrációra”- írták. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal péntek délután a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a Bige Holding Kft.-vel szemben az elmúlt években környezetvédelmi bírságot nem róttak ki. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtöki tájékoztatása szerint az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
2018.11.16 19:01

A féltucat külföldi fociakadémiát építő Orbán előre szólt: még több pénzt küldenek a határon túlra

Publikálás dátuma
2018.11.16 18:52

Fotó: / Molnár Ádám
2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz – mondta a miniszterelnök a dunaszerdahelyi MOL Akadémia pénteki átadásán. Korábban arról beszélt, tíz éven belül újra kell építeni és be kell népesíteni a Kápát-medencét.
Gyerekekkel barátkozott Orbán Viktor a lemenő nap fényében - az idilli jelenet hátterét a frissen átadott dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia biztosította. A 14 millió euróból (mintegy 4,5 milliárd forintból) épített komplexumot közel 2,4 milliárd forinttal támogatta a Magyar Labdarúgó Szövetség és Bethlen Gábor Alapítvány is – a Mol pedig korábban tulajdonrészt vásárolt az akkor még félkész stadionban; mindez magában is jelzi a magyar gazdaság- és sportpolitika határon túli térfoglalását. Orbán Viktor ünnepi átadó beszédében a gyerekekkel foglalkozott: mint mondta, éppen a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) üléséről érkezett Dunaszerdahelyre, a megbeszélésen pedig úgy döntöttek, hogy 2019 legyen a külhoni magyar gyermekek éve.
„Nemcsak a magyarok, hanem egész Európa közös jövője azon múlik, hogy összefogunk-e annak érdekében, hogy egészséges fiatal nemzedékeket neveljünk” - mondta az MTI szerint Orbán, hozzátéve, hogy a szlovák-magyar együttműködéssel megvalósuló csallóközi akadémia projekt a régió közös sikerének számít. 
A kormányfő hangsúlyozta, hogy jelenleg Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Eszéken és Lendván is komoly akadémiai fejlesztések zajlanak, a Felvidéken pedig Révkomáromban és Rimaszombaton. De más sportakadémiákat is támogatnak, mert ezen intézmények mindegyike egy erőközpont, amely az egész régióra kisugározza jótékony hatását - magyarázta. 
A miniszterelnök dunaszerdahelyi nyilatkozata csak a sportra vonatkozik, ám ha korábbi bejelentéseit is figyelembe vesszük, akkor ezek alapján Orbán jóval kiterjedtebb határon túli fejlesztési tervekben gondolkodik
  • A Máért állandó értekezletén arról is beszélt, hogy a következő évek során a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja , és számításaik szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.
  • Csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén a 2030-ig elérendő célok között említette a népesedési hanyatlás megállítását és növekedési pályára állását; a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését; Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését
Mindebből nem nehéz arra következtetni, hogy a magyar kormány 2019-től az eddigi tízmilliárdoknál is több pénzt pumpál a határon túli fejlesztésekbe, és az sem kizárt, hogy a külhoni magyarok családtámogatását is szeretnék valamilyen formában támogatni.
2018.11.16 18:52