Szükségállapot a paradicsomban

Publikálás dátuma
2018.02.06. 12:44
AFP PHOTO / MIHAARU
A turistaszezon közepén tört ki súlyos politikai konfliktus a Maldív-szigeteken, helyi idő szerint hétfőn szükségállapotot vezettek be a magyarok körében is egyre népszerűbb üdülőparadicsomban.

A  magyar kormány is figyelmezteti a kint üdülő vagy a Maldív-szigetekre tartó magyar turistákat a belpolitikai helyzet miatt.

„Felhívjuk a figyelmet, hogy a Maldív-szigetek fővárosa, Malé, a II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek kategóriába tartozik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium továbbra is javasol elkerülni minden nem halaszthatatlan vagy nélkülözhetetlen utazást/tartózkodást az ország fővárosába, Maléba, figyelemmel a belpolitikai helyzetre, valamint az erőszakosságba torkolló tömegrendezvények bekövetkezésének veszélyére” – olvasható jelenleg a konzuli szolgálat weboldalán.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és India szintén figyelmeztetést adott ki, ám egyúttal hangsúlyozták, hogy a fővárossal ellentétben a szigetek továbbra is biztonságosak. A válság egyelőre a fővárost érinti, ahol a BBC tájékoztatása szerint néhány órával a hétfői szükségállapot kihirdetése után a rendőrség őrizetbe vette az ország vezető bíráit.

A krízis akkor kezdődött, amikor a legfelsőbb bíróság utasítása ellenére az elnök nem hagyta jóvá több ellenzéki politikai fogoly szabadon engedését. Az államfő, Abdulla Jamín Gajúmot azóta a hadsereg védi, mert attól tartanak, hogy esetleg puccsal akarják elmozdítani a helyéről. Emberi jogi aktivisták figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi helyzetben visszaélések történhetnek, hiszen a biztonsági erők bárkit letartóztathatnak és betilthatják a demonstrációkat.

A jelenlegi hatalommal szemben álló politikusok és aktivisták szerint az, amit a Gajúm vezette kormány csinál, „közönséges tisztogatás”. Mióta 2013-ban elfoglalta az elnöki széket, az ország nem csupán lélegzetelállító tájai kapcsán került be a hírekbe: sokan panaszkodtak arra, hogy korlátozzák a szólásszabadságot, az igazságszolgáltatás független működését, az ellenzékieket pedig gyakran bebörtönzik.

Ellenzéki vezetők most arra kérték az Egyesült Államokat, hogy pénzügyi szankciókkal gyakoroljon nyomást a kormányra. A washingtoni külügy csupán annyit reagált, hogy az amerikai vezetés „csalódott, és értetlenül áll” a történtek előtt.

Amennyiben elhúzódik a belpolitikai válság, a turizmusra is negatív hatással lehet, ami súlyos gazdasági csapás, hiszen a külföldi üdülők jelentik a fő bevételi forrást. A gyönyörű tengerpartjairól ismert indiai-óceáni állam 1192 különálló szigetből áll.

Szerző

Szexuális visszaélések a patinás egyetemen

Publikálás dátuma
2018.02.06. 11:34
ANDREW MICHAEL / ROBERT HARDING HERITAGE / ROBERTHARDING
A Cambridge-i Egyetem elismerte, hogy súlyos problémák vannak az intézményben a szexuális visszaélések terén.

A világ egyik legnívósabb egyetemének számító felsőoktatási intézmény azután volt kénytelen elismerni a problémát, hogy az elmúlt kilenc hónapban 173 panasz érkezett. A diákok és tanárok egy tavaly óta működő – vagyis a #metoo mozgalom előtt indított –, anonim rendszeren keresztül jelezhetik a visszaéléseket. A weboldalon nem csupán az áldozat, hanem a gyanúsított neve is rejtve marad, valamint a panaszosok azonnal kaphatnak információt arra vonatkozóan, hogy miként is tehetnek hivatalos feljelentést.

A The Guardian beszámolójából kiderül, hogy a legtöbb esetben – 119-szer – diákok tettek panaszt más diákokra. Hét alkalommal oktatók zaklattak más oktatókat, két esetben pedig tanár élt vissza a pozíciójával egy diákkal szemben. A többi esetben sem oktató, sem diák nem volt érintve.

Az aggasztó eredmények ellenére az egyetem sikerként könyveli el, hogy működik a rendszer, amelyet a „Megtörni a csendet” nevű kampány részeként hoztak létre. Graham Virgo, az intézmény egyik tanulmányi vezetője azt mondta a brit napilapnak, hogy korábban csupán egy-két esetet jelentettek, így az egyetem vezetése nem tudta, hogy miként lehetne a rendszerszintű problémákkal szembenézni. Azt várják, hogy ez mostantól másképp lesz.

„Az anonim rendszer eredményeképp számos cambridge-i hallatta a hangját… most az a legfontosabb, hogy az érintettek megkapják a megfelelő támogatást és útmutatást” – nyilatkozta Virgo, aki hozzátette: a kritikák ellenére sokan ideálisnak találják az anonim rendszert, mert anélkül számolhatnak be a sokkoló történésekről, hogy kitudódna a személyazonosságuk vagy szembe kellene nézniük az áldozathibáztatás gyakori jelenségével. „Akiknek ez nem elég, további lépéseket is tehetnek” – hangsúlyozta Virgo a jogi útra utalva.

Bár a Cambridge-i Egyetem az első, amely elismerte, hogy komoly a probléma, és nyilvánosságra is hozta a számokat, egyre több angliai felsőoktatási intézményekben működik hasonló rendszer.

Szerző

Hét évnyi magyar GDP veszett oda

Publikálás dátuma
2018.02.06. 11:24
FOTÓ: BRYAN R. SMITH / AFP
Szárnyal a félelemindex, és eltűnt 1000 milliárd dollár – az európai jegybankok mégsem igyekszenek, egyelőre természetes piaci korrekciót látnak.

Brutálisan zuhan az amerikai tőzsde – egyetlen nap alatt több mint ezer milliárd dollár tűnt el a tengeren túli parkettról. (Forintban ez mintegy 250 ezer milliárd – összehasonlításképpen: a hazai GDP körülbelül 36 ezer milliárd forint, azaz majdnem hét évnyi magyar össznemzeti jövedelem ugrott ki a börzeablakon). Ez azt jelenti, hogy az amerikai tőzsdeindex (a Dow) soha nem látott mélységekbe zuhant. Nem csoda, hogy az úgynevezett félelemindex a duplájára ugrott. (A hivatalos nevén VIX-index azt mutatja, miképp reagálnak váratlan helyzetekre a tőzsdei szereplők – például átgondolatlan eladásokat bonyolítanak és így tovább.)

A Dow persze nem zuhant egyedül, megrántotta az európai tőzsdéket is – de úgy tűnik, a vén kontinensen sokkal kisebb a baj. Ugyan a DAX (német tőzsdeindex) 3 százalékot bukott nyitás után, de kezdi mérsékelni a veszteségeit, és már csak 2,5 százalékos mínuszban van. Persze a magyar tőzsde is gyengül, a blue chipek (értsd: nagyrészvények – például Telecom, MOL, OTP, stb.) körülbelül 1-3 százalékos veszteséget szenvedtek el. A kicsiket jobban megviselte a drámai helyzet: esetükben a zuhanás 5-7 százalékos volt.

A kérdés az, hogy az amerikai tőzsde megrogyása egy válság előjele-e (ahogy 2008-ban az volt). A közgazdászok egyelőre nem idegesek (ezt hitelesíti, hogy a jegybankok egyelőre nem érzik szükségét semmilyen korrekciónak), mondván: Amerikában egyfajta természetes visszarendeződésre került sor, ugyanis a részvények ott túlárazottak voltak. És tényleg: a legnagyobb esést (5 százalék) az amerikai pénzügyi szektor szenvedte el, a közszolgáltatói és az ingatlanszektor viszont viszonylag mérsékelt eséssel megúszta az ügyet.

Szerző