Ferihegyi fosztogatók

Publikálás dátuma
2018.02.07 06:15
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Megelégelte a szaktárca, hogy Ferihegyen fosztogatják az utasok poggyászát és nagy razziát jelentett be. Erre valószínűleg Dél-Korea nagykövetségének figyelmeztetése miatt kerülhetett sor.

Január 19-én a budapesti Dél-koreai nagykövetség nyilvános Facebook-posztban hívta fel a figyelmet a Liszt Ferenc repülőtéren elharapódzott poggyászfosztogatásokra. Aznap több magyar utast is megloptak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium emiatt most soron kívüli hatósági ellenőrzést rendelt el a földi kiszolgálóknál, ami kiterjed az alvállalkozókra és az üzembentartó Budapest Airport Zrt.-re is. Vizsgálják például, hogy a munkavállalók repülőtérre történő be- és kilépése során milyen biztonsági intézkedéseket tesz és tett annak érdekében, hogy megakadályozza e bűncselekmények elkövetését. A tavasz elejére várható eredménytől függően a légiközlekedési hatóság korlátozni fogja minden olyan szervezet engedélyét, amely nem képes biztosítani, hogy a Budapestre érkező vagy onnan induló utasok poggyászaikat sértetlenül és bontatlanul, azok tartalmát, értéktárgyaikat hiánytalanul kapják vissza.

A Budapest Airport (BA) közleményben azt hangsúlyozza, hogy minden hiányosságot, mulasztást nagyon komolyan vesz. Az utasok és csomagjaik szállítása a légitársaságok feladata és felelőssége, a jegykezelést és a poggyászfelvételt szerződéses földi kiszolgáló társaságok végzik. A BA hangsúlyozza, tavaly a repülőtéren több mint 3 millió poggyászt kezeltek, ezek 0,002 százaléka lehetett érintett lopási esetekben. Ez - 6000 darab - nyilván a bejelentett esetekre vonatkozik.

Bár a cég szerint jelentősen csökkent a bejelentett lopások száma, közösségi oldalukon az utasok végeláthatatlanul sorolják sérelmeiket és azt, hogyan próbálták meg őket lerázni az illetékesek. Sokan már panaszt sem tesznek, ha nagyobb káruk nem keletkezett.

A helyzettel, már tavaly nyáron foglalkozott a Magyar Ügyvéd blog. Mint írták, odáig minden pórul járt utas eljut, hogy az adott légitársaság reptéri kirendeltségének vagy szerződött földi kiszolgáló partnerének elveszettpoggyász-pultjánál kell jelentkeznie még mielőtt elhagyná a tranzitzónát. Itt óvást kell emelnie, vagyis jegyzőkönyvet felvetetnie. A rutinos utazó telefonjában van néhány fotó a bőröndökről is, mert ez nagyban egyszerűsíti a jegyzőkönyvezést. Ha a csomag sérülten érkezik, az átvételtől számított hét napon belül terjeszthet elő kártérítési igényt a légitársaságnál. Erre általában egy webes felület áll rendelkezésre, de lehet, hogy már a repülőtéren az óvás felvételekor megpróbálják rendezni az ügyet. Követelhető a károk, továbbá a csomagból hiányzó tárgyak árának megtérítése.

Ugyanakkor épeszű ember nem szállít nagy mennyiségű készpénzt, ékszereket, fotófelszerelést a feladott poggyászban, tehát nem érdemes efféle holmi eltűnését a nyerészkedés reményében hozzákölteni a valósághoz. De tény, hogy a biztonsági előírások szigorodása miatt az utasok egyre inkább rákényszerülhetnek arra, hogy nagy értékű elektronikus eszközeiket a feladott poggyászban helyezzék el. Várható, hogy az ezek ellopásából, sérüléséből származó kártérítési igények száma meg fog ugrani – véli a Magyar Ügyvéd blog.

Vádat emelhetnek egy reptéri tolvaj ellen
Az eset még december 15-én történt, a repülő csomagterében nyitott ki egy férfi egy bőröndöt, és abból készpénzt tulajdonított el. A gyanúsítottat a helyszínen elfogták. A férfi kihallgatásán beismerte a bűncselekmény elkövetését. Az ügy nyomozását most fejezték be.
Szerző
2018.02.07 06:15

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04