"A füleden ülsz, gyerek?" - Mobilfüggő nemzedék

Az Apple két nagy befektetője nyílt levelet írt a cégnek, amelyben arra szólítják fel, olyan készülékeket hozzon forgalomba, amelyek nem befolyásolják negatívan a gyerekek egészségét.

Az Apple két nagy részvénytulajdonosa, a JANA Partners befektetéskezelő cég és a Kalifornia Állam Tanárainak Nyugdíjintézete pszichológusok, média szakértők, gyermekegészségüggyel foglalkozók által felhozott bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az Apple - amely élenjáróként vett részt az oktatás minőségének fejlesztésében és a környezetvédelemben – saját érdekében is első kell legyen abban, hogy a szülők számára több választási lehetőséget és segítséget biztosítson annak érdekében, hogy gyermekeik ne válhassanak telefonfüggőkké, megfelelő módon használják termékeiket, megóvják a következő generációt.

Több mint tíz évvel az iPhone megjelenése után közhelynek tűnik rámutatni arra, mennyire mindennapos, hogy a gyerekek és a tinédzserek ilyen eszközökkel a kezükben láthatók, és ezeket használva milyen nagy számban látogatják a közösségi oldalakat. Kevésbé ismert tény, hogy ez milyen negatív hatásokkal jár: egy kutatásban 2300 tanár véleményét vizsgálták, 67 százalékuk mondta, hogy a digitális eszközök száma növekszik az osztályokban és ez - 75 százalékuk szerint - csökkenti a gyerekek képességeit a tanulási feladatokra való koncentrálásban. A tanárok 90 százaléka szerint egyre nehezebben birkóznak meg az érzelmi kihívásokkal, és 86 százalékuk állítja, a társasági beilleszkedésük is nehezebben megy.

Jean M. Twenge professzor, a San Diegói Állami Egyetem pszichológusának kutatásai rámutattak, hogy azoknak a gyerekeknek, akik napi három órát töltenek eszközeikkel 35 százalékkal, azoknak, akik öt óránál többet, 71 százalékkal nagyobb az öngyilkossági kockázati tényezőjük, mint azoknak, akik csak egy órát használják telefonjaikat. Azok a 14-15 évesek, akik túlzott közösségi média felhasználóknak mondhatók, 27 százalékkal nagyobb kockázattal lesznek depressziósok, mint azok, akik sporttal, személyes barátkozással töltik idejüket. Az öt óránál többet elektronikus eszközeik mellett töltők 51 százalékkal nagyobb eséllyel alszanak kevesebbet, mint napi hét óra, az ajánlott kilenc helyett.

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik öt napig meg voltak fosztva telefonjaiktól sokkal jobb eredményeket mutattak az empátia teszten, mint a kontroll csoport. Az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése kimutatta, 3500 szülő 58 százaléka aggódik amiatt, hogy a szociális média rossz hatással van gyermekeik pszichikai és mentális fejődésére, 48 százalék állandó harcban van velük azért, hogyan használják fel szabadidejüket, 58 százalékuk szerint gyermekeik hozzá vannak nőve készülékeikhez.

Az átlag amerikai tinédzser tízéves korában kapja meg első telefonját és a beszélgetéseket, SMS-ezéseket leszámítva 4,5 órát tölt vele. A tízenévesek fele függőnek vallja magát. Hiába való lenne tagadni, hogy ez nincs hatással a fejlődő agyra, és az is kijelenthető, a készülékek gyártói segíthetnek abban, hogy a gyerekek megfelelően használják ezeket. Az sem titok, hogy azok a szociális média oldalak, ahová az iPhone és az iPad elsődleges belépési lehetőségeket biztosít, olyan időrablók és függőségre nevelők, amilyenek csak lehetnek: ezt kitalálóik nyilvánosan beismerték.

A pszichológiai társaság felmérése szerint a szülők majd mindegyike megkísérelte, hogy úrrá legyen gyermeke szenvedélyén, de az iparág segítsége nélkül egyedül kudarcra vannak ítélve.

A levél írói nem támogatják a mindent vagy semmit sem engedni politikáját, sokkal hasznosabb annyit engedni, amennyi nem áll útjában a gyermekek optimális fejlődésének, hiszen a telefon hasznos tanulási segédeszköz is lehet, és a napi egy órát eszközeikkel töltő fiatalok között többen voltak a kiváló mentális egészséget mutatók, mint az egyáltalán nem telefonhasználók között. Tízezer szülő megkérdezése szerint azokkal a gyerekekkel több gond van, akik tiltva vannak a telefontól, mint akik aktív szülői felügyelet mellett használhatják azokat.

Az Apple termékei egyelőre korlátozott lehetőségeket biztosítanak a szülőknek a szabályozásra, de egyre növekszik az egyetértés a világban és a Szilikon-völgy emberei között, hogy a szabályozási lehetőségeket az első lépések közé kell beépíteni, nem pedig az alkalmazásfejlesztőkre hagyni.

A levél írói megoldási javaslatokkal is előálltak: szakértői tanács felállítását javasolják, aminek tagjai közé gyermekfejlődési szakértőket is delegálnának, az Apple hatalmas adatbankjait megnyitnák a kutatók előtt, és úgy fejlesztenék a mobileszközök szoftvereit, hogy azok révén a szülőknek több lehetőségük lenne gyermekeik egészségét megvédeni.

Az Apple a levélre a következőket válaszolta: „Az iPhone szoftvere 2008 óta lehetővé teszi, hogy szabályozni lehessen, milyen alkalmazásokhoz, filmekhez, játékokhoz férhetnek hozzá a gyerekek. Mélyen elgondolkodunk azon, hogyan használhatók termékeink és milyen hatással vannak a vásárlóinkra és a körülöttünk lévő emberekre. Nagyon komolyan vesszük ezt a felelősséget, és elkötelezettek vagyunk, hogy megfeleljünk fogyasztóink elvárásainak, különösen, ha a gyerekek érdekeinek védelméről van szó.”

Hogy ez az elkötelezettség a jövő gyakorlatára nézve mit jelent, még nem tudni.

Facebook-függő magyarok

A magyar fiatalok 30 százaléka naponta átlagosan 1,8 órát tölt az internetes felületeken – áll a Vodafone és az NRC közös kutatásában, amely a közösségi média-használati és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a 16–37 évesek körében. A felmérés közösségi média-függőségről beszél, bár semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy használatának hatása például a drogokéhoz lenne hasonló. Az Európai Unió Digitális Gazdaság és Társadalom Indexének (DESI) 2017-es adatai alapján abszolút első helyen állunk az EU-ban közösségi média-használatban.

A felmérés az alábbi főbb megállapításokra jutott:

- A felhasználók hetente átlagosan 22 órát interneteznek. Egy nap átlagosan 3,1 órát, közülük a legtöbbet (3,4 órát) a legfiatalabb korcsoport, a 16–21 évesek.

- Leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek. Az internetezők 96 százaléka legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien, 91 százalékuk böngészik internetes oldalakat – nem híroldalakat – és használnak írásbeli csevegőprogramokat (90 százalék).

- A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook (93 százalékuk látogatja legalább hetente), a Facebook Messenger (89 százalék), a Youtube (89 százalék, a legfiatalabbak körében 95 százalék), az Instagram (44 százalék, a legfiatalabbaknál 74 százalék).

- A netezők 89 százalékának van saját okostelefonja, a 16–21 évesek 95 százalékának. Saját laptopja vagy asztali számítógépe ezzel szemben csak ötből négynek van.

- A válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál.