Nem mindegy, mitől fáj

Publikálás dátuma
2018.02.07 18:00
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Az olyan mozgásszervi panaszok nagy része, amelyekkel orvoshoz fordulunk, nagyrészt az ízületeken kívüli részek, szalagok, inak, izmok megterheléséből erednek, nem mindig valódi, ízületet érintő károsodásról van szó – írja Dr. Szamosi Szilva reumatológus szakorvos a WEBBetegen.

Ezt azért fontos tudni, mert sokszor meg lehet spórolni a drága vizsgálatokat, ha a reumatológus megállapítja, mi áll az egyébként egészséges ember fájdalmainak hátterében. Ilyen lehet például a lúdtalp, ami banális problémának tűnik, és a közhiedelemmel ellentétben nem is csak kozmetikai probléma. A lábboltozat süllyedése ugyanis hosszútávon jelentős szövődményekhez, fájdalmakhoz, sőt akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. Oka nemcsak testsúly növekedése, hanem csecsemőkorban történt korai talpra állás, túlerőltetés, illetve magas sarkú, keskeny orrú lábbelik viselése is lehet. 

Az orvoshoz fordulás ötödik leggyakoribb oka a derék- és hátfájás. A fiatalabb korban jelentkező gerincpanaszok általában gerincferdülés, hanyagtartás vagy ritkább esetben fejlődési rendellenesség következményei. Hirtelen jelentkező fájdalmat okozhat törés, daganat, gyulladás, vagy komolyabb ideggyógyászati eltérés is, de ekkor általában egyéb kísérő tünetek is vannak, mint például láz, fogyás, valamint laboratóriumi eltérések.

A porckorongsérv nyomhatja a gerincvelőből kilépő ideggyököket, és szinte tűrhetetlen fájdalmat okoz. Állapota rosszabbodhat, de összezsugorodva vissza is fejlődhet. Gyulladáscsökkentővel általában kezelhető, de hosszadalmas a gyógyulás: három héttől három hónapig is eltarthat, és akár ki is újulhat. Műtétre azonban csak ritkán van szükség.

Szerző
2018.02.07 18:00

Az extrém hideg és meleg is hozzájárul az egészséges életmódhoz

Publikálás dátuma
2018.08.18 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szaunázás és a hideg fürdő, a jégkamra is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz, az egészség fenntartásához.

Miért jó a meleg?

A  szaunázás nem csak a pihenés és relaxálás eszköze - derült ki a Mayo Klinika tanulmányából. A rendszeresen szaunázóknál ugyanis alacsonyabb a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek előfordulása, valamint kisebb arányban küzdenek tüdőbetegségekkel, kognitív- és mentális zavarokkal. Korábbi tanulmányok azt is bizonyították, hogy csökken a gyulladások előfordulása és az immunrendszer is megerősödik az extrém meleg hatására, japán szakemberek enyhe depresszió kezelésében is használják a szaunát. 
A kutatók szerint a pozitív hatások egyik fő oka, hogy ha rendszeresen - hetente egyszer - 5-20 percig 80-100 Celsius fok közti hőmérsékleten tartózkodunk, a szívverés felgyorsul, akár a percenkénti 120-150 ütést is elérheti, ami egy edzéshez hasonló, miközben izmok nem aktiválódnak. Ugyanakkor érdemes mértékletesnek lenni: akik jelentősen túllépik a heti egyszeri alkalmat, egyes tanulmányok szerint megnövelik a magas vérnyomás és a szívinfarktus rizikóját. Érbetegeknek, szívbetegeknek pedig ajánlott kezelőorvosukkal konzultálniuk a szaunázásról - mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Miért jó a hideg?

A hidegterápia – amely jelenthet hideg zuhanyt, merülő medencét, jeges vízbe mártózást, úszást vagy akár úgynevezett krioterápiát – szintén számos előnnyel kecsegtet. Serkenti az immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő és ráadásként a fogyást is elősegítheti. Egy, a Nature magazinban publikált tanulmány szerint az extrém hideg hatására a szervezet a zsírt egészségesebb típusúra képes alakítani, így a fagy közvetve megkönnyíti a testsúly csökkentését. Más tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében is szerepe lehet a hideg terápiának
„Az extrém meleggel és a hideggel való megküzdés a fitnesz ismert módszere, környezeti kondicionálásnak is hívhatjuk. Ezzel növelhető a test rezilienciája, vagyis az a rugalmas ellenállási képessége, amellyel akár egy sokkszerű külső hatáshoz is képes sikeresen alkalmazkodni. Ezért ezt az elemet érdemes beépíteni az alapok, vagyis a mozgás és a táplálkozás mellé.”
- fogalmazott Dvorák Márton.
2018.08.18 14:14
Frissítve: 2018.08.18 14:14

Szívbetegen sem tilos utazni

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Elővigyázatosan ugyan, de az is utazhat, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át.
„Többféle betegséget takarhat a szívbetegség gyűjtőfogalma, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél”
– mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Gyógyszeridőzítés

Vannak gyógyszerek, például a véralvadásgátlók, amelyeket, a hatásidejük függvényében pontosan 12, vagy 24 óránként kell bevenni, és ezen az időeltolódás sem változtat. Vannak olyan szerek, például a vízhajtók, amelyek adagján – az orvossal konzultálva - lehet egy kicsit változtatni, de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni.
A legfontosabb, hogy az otthontól távol töltött napokon is rendelkezésre álljanak a szükséges felszerelések. Legyenek nálunk a gyógyszerek, sokaknak fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Van, hogy az is elég, ha a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél. 
Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk. Fokozhatja a biztonságot például, ha olyan biztosítást kötünk, ami a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol vagy az adott ország nyelvén. 

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül kell kerülniük a nagyobb magasságokat sem. De ilyen körülmények között fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) és a folyadék bevitelére. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet. 
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen oltásokra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Lehet, hogy egy afrikai szafari helyett biztonságosabb egy nagyobb város meglátogatását választani - ajánlotta a KardioKözpont szakorvosa.

Repülés

A hosszú repülőutak egészséges embereknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, de szívbetegeknél, különösen perifériás érbetegség vagy szívelégtelenség esetén ez gyakrabban fordul elő. A megfelelő gyógyszeres felkészülésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, és akár a kompressziós harisnya viselése. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyekben a repülés nem ajánlott.
„Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat"
– foglalta össze dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
2018.08.17 14:14
Frissítve: 2018.08.17 14:14