Nyűg a telefonfülkék fenntartása

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:15
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Bár a szolgáltatóknak már alig éri meg a köztéri állomások fenntartása, egyelőre senki nem veszi a bátorságot, hogy a megszüntetésükről határozzon. Szinte csak a segélyhívások miatt tartjuk fent az utcai fülkéket.

Mára a lakosság olyannyira átszokott a mobilok használatára, hogy egy átlagos fülkéből egy hónapban mindössze egy órát, azaz néhány ezer forint értékben telefonálnak, ez pedig nem, vagy csak alig fedezi az üzemeltetési költségeket. A nagyobb városokban még szívesen használják a készülékeket, a kisebb településeken viszont többnyire már csak segélykérő funkciót töltenek be. Ma már csak rövidebb hívásokra, illetve visszahívásra használják - ez derül ki a Népszava körkérdésére adott válaszokból.

A még meglévő mintegy tízezer készüléket azonban nem lehet leszerelni, a törvényi szabályozás szerint ugyanis a lakossági távközlési cégeknek – a Telekomnak, az Invitelnek, valamint a UPC-nek - településenként, valamint háromezer lakosonként legalább egy fülkét üzemeltetniük kell.

Az Invitel tájékoztatása szerint 15-20 év alatt megszüntették a készülékek 60 százalékát, de a csökkenés nem állt meg: évente további 25-30 százalékkal zuhan a köztéri fülkék száma. A Magyar Telekom is hasonló adatokról számolt be, szolgáltatási területükön ugyanis ma már kevesebb mint 6000 fülke található. A vállalat közlése szerint a nyilvános telefonok használata az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején volt a csúcsponton, ekkor ugyanis egy készülékről havonta több mint 10 órát telefonáltak. Mára náluk is egy óra alá csökkent ez a szám.

Svájc felszámolta
A Swisscom távközlési társaság 2018-tól már nem köteles üzemeltetni az egykor alapvető fontosságúnak tartott fülkéket. Aki akar, hozzávetőleg háromezer euróért megvásárolhat egy-egy fülkét. Nagy légtérben működő cégek már éltek ezzel a lehetőséggel, hogy így biztosítsanak lehetőséget dolgozóiknak a zavartalan telefonálásra.

A kis forgalom mellett komoly gondot jelent a karbantartás is, az Invitelnél például a fülkék bevételének 10 százalékát arra fordítják, hogy helyrehozzák a megrongált telefonkagylókat, a betört üvegeket, valamint lemossák a graffitiket. A kihasználatlanság, valamint a magas üzemeltetési költségek miatt az Invitelnél összességében veszteséget termel a nyilvános telefonállomás üzletág.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elvben kezdeményezhetné, hogy változzanak a szolgáltatók kötelezettségei, de egyelőre ez nincs napirenden. A szabályokat várhatóan csak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex elfogadása után módosítják, ebben ugyanis egyebek mellett megváltoztatnák a szolgáltatók feladatait is. Az NMHH ugyanakkor leszögezte: ha módosítanák a szabályozást, akkor is biztosítani kellene, hogy egy mobilhálózati kimaradás esetén legyen elegendő telefonállomás a segélyhívásokra.

Segélyhívó oszlopok
A már csak segélyhívásra használt fülkéket több helyen felváltották a segélyhívó oszlopok. Budapesten például azt tervezték, hogy 2018-ig 186 olyan állomást hoz létre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely közvetlen összeköttetésben van a rendőrséggel. Tarlós István polgármester 2015-ben ráadásul arról is beszélt, hogy ezeken az oszlopokon keresztül az egész városban ingyenes wifi-hálózat jönne létre. A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatának közlése szerint viszont Budapesten összesen 133 segélyhívó, azaz ígértnél ötvennel kevesebb oszlop működik. A már üzemben lévő oszlopok telepítése 3,5 millió forintba (összesen tehát 465 millió forintba), működtetésük pedig havi 12 ezer forintba került. További segélyhívó állomások telepítését egyelőre nem tervezik.

2018.02.09 06:15

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22