Hargitai Miklós, Nagy B. György;
OLAF;Tiborc;
2018-02-08 06:00:00
A közvélemény január óta tudhatja, hogy komoly szabálytalanságokat talált a vizsgált időszakban Tiborcz István, a miniszterelnök veje közvetett résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. közvilágítási pályázatainál az EU csalás elleni hivatala (OLAF). A Népszava rendelkezésére álló dokumentumok szerint a kormány és az érintett 35 (jobbára fideszes vezetésű) önkormányzat tavaly október óta ismeri az OLAF elmarasztaló megállapításait, az ügy mégis csak most, a sajtó és az ellenzék tényfeltáró munkája nyomán került nyilvánosságra, és a jelentés ismeretében sokkal súlyosabbnak tűnik, mint amit korábban feltételezni lehetett.
Elsőként a 24.hu szerezte meg az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) vizsgálati jelentését a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios furcsa közvilágítási pályázatairól, az internetes lap tegnap publikálta is értesülései első csomagját. A durva következtetéseket - többek között a szervezett csalás gyanúját – fölvető jelentés egyik példánya időközben a Népszavához is eljutott; a dokumentum azt igazolja, hogy az államigazgatás, illetve az uniós pályázatokat kezelő intézményrendszer számos ponton összehangoltan működött együtt azért, hogy a Tiborcz-céget helyzetbe hozza.
Hosszú hetek óta igyekszik felderíteni az MSZP, mely önkormányzatok szerződtek az OLAF által „elmeszelt” Elios Zrt.-vel a közvilágítás korszerűsítésére. A szóban forgó projektek lényege, hogy a települések uniós támogatást felhasználva kisebb áramfogyasztású LED-lámpákra cserélik a korábbi utcai világítótesteket, ami a megspórolt árammal elért megtakarítás révén megtérül majd. A szocialisták önkormányzati képviselőik segítségével próbáltak kontraktusokat kikérni és betekinteni azokba, csakhogy majdnem minden esetben visszapattantak. Egyedül a fideszes vezetésű Szolnok döntött úgy - magyarázta lapunknak a szerződésfeltárást vezénylő Harangozó Tamás országgyűlési képviselő -, hogy kiadja a kért iratokat.
A hallgatás nem véletlen, ugyanis az önkormányzatokat már októberben felkérte az OLAF, hogy tegyék meg észrevételeiket az Eliosszal kapcsolatos megállapításokról. Harangozó azt ígéri: feljelentik azokat a helyhatóságokat, amelyekről kiderült, hogy vannak szerződéseik, ám azokat eltitkolták vagy egyszerűen csak nem adták ki. (Más forrásaink szerint Szolnok relatív közlékenysége nem feltétlenül írandó a figyelmetlenség számlájára: a Tisza-parti várost egykori Simicska-Nyerges domíniumként tartják számon, őket talán a többieknél kevésbé izgatta, hogy az Orbán-család számára terhelő anyagok kerülnek ki tőlük.)
A 13 milliárd forintnyi uniós támogatás elvesztésével fenyegető ügyben a legnyilvánvalóbb visszaélést a 24.hu nevesítette: az Elios a bevétel maximalizálása érdekében 50-ről 100 ezer órára növelte az általa ajánlott LED-lámpák várható működési tartamát, amivel elérte, hogy drágább vállalási ár esetén is ki lehetett mutatni a pályázat kiírója által elvárt megtérülést. Csakhogy a 100 ezer órányi működést semmi nem igazolta (maga a gyártó is legfeljebb 60-80 ezer órát vállalt). Ennek ellenére az állami kiírók a Népszava birtokában lévő vizsgálati jelentés szerint közvetlenül a beadási határidő lezárulta előtt úgy változtatták meg a kiírást, hogy a 100 ezer órányi működéssel kimutatható vélt előnyök ellensúlyozni tudják a drágább árat. Az OLAF-jelentésben ez így szerepel: „A kedvezményezettek leghamarabb 2013.02.11-én, hétfőn nyújthatták be pályázataikat (…) 2013-02.08-án, pénteken az irányító hatóság módosította az (…) excel táblázatot az ajánlattétel tekintetében. A potenciális kedvezményezetteknek így csak egy hétvégéjük volt ajánlataik módosítására (…) A módosítás lehetővé tette a potenciális kedvezményezetteknek, hogy 100 ezer órányi élettartammal számoljanak. A módosítás előtt csak 50 ezer órányi élettartamot lehetett figyelembe venni”.
Nem látnak zsiványt a pandúrok
A trükközéssel elért Elios-győzelemmel az államot, illetve az indokolatlanul magas árat kifizető önkormányzatokat is jelentős kár érte. Ráadásul ezt a külső műszaki ellenőrök előre jelezték is: időben szóltak, hogy a pénzügyi megtérülés csak abban az esetben realizálódik, ha a gyártó által megadott 60-80 ezer óra után a világítórendszerek egyes elemeit kicserélik. Ezért azt javasolták, hogy minden kedvezményezett önkormányzat kössön 25 évre szóló, rögzített áras karbantartási szerződést a pályázat nyertesével. Ettől azonban az önkormányzatnál eltekintettek, a Tiborcz-cég profitszempontjait a saját érdekeik elé helyezve.
A Tiborcz-cég által elnyert szolnoki projektben további szabálytalanságok is vannak. A piaci árat – amelyhez képest a pályázatokat rangsorolták – három olyan „független indikatív ajánlat” alapján határozták meg, amelyeket ugyanaz a személy, ugyanazzal a módszerrel, mindig ugyanakkora (5 és 7 százalékos) ártöblettel készített el, úgy, hogy az egyes kiadási sorok, illetve a vizsgált lámpatípusok esetében is azonosságok voltak. Az indikatív ajánlatot a szolnoki önkormányzat csak utólag küldte el az irányító hatóságnak, egy olyan fájlban, amelynek a létrehozási dátuma hónapokkal későbbi az aláírás 2013 februári időpontjánál. A 100 ezer órás élettartamot semmivel sem igazolták, pedig a hosszabb működés nélkül (az eredeti 50 ezer, vagy a gyártó által maximumnak tekintett 60-80 ezer órás érték mellett) a beruházások sosem térültek volna meg, vagyis a Tiborcz-cég pályázatait el kellett volna utasítani.