Iskolai zaklatás halálos áldozattal - A jéghegy csúcsa

Publikálás dátuma
2018.02.07. 10:00

Az internetes zaklatás nem puszta csínytevés. Kárt okozhat a gyerekek személyiségfejlődésében is. Öngyilkosságot követett el egy 15 éves lány Békásmegyeren, mert osztálytársai folyamatosan zaklatták, majd kiközösítették - ez a legutóbbi, iskolai zaklatással kapcsolatba hozható magyar sajtóban megjelent hír. Az eset január végén történt, de nem kell sokat visszalapoznunk az újságok hasábjain, hogy újabb hasonló híradást találjunk: egy kelet-magyarországi iskolában hónapokig zaklatta a nála kisebbeket egy 12 éves fiú.

Hazai és nemzetközi kutatások is igyekeznek rávilágítani a probléma súlyosságára. Az OECD legutóbbi, 72 ország 540 ezer tizenéves diákjának megkérdezésével készült felmérése szerint a magyar iskolások 20,3 százaléka, tehát minden ötödik diák számolt be arról, hogy már zaklatta iskolatársa. Az UNICEF Magyarország és az Ipsos közös vizsgálatában pedig arra jutott tavaly, hogy hazánkban minden harmadik gyereket érint a cyberbullying, vagyis az interneten történő zaklatás és megszégyenítés.

Sőt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kutatása azt állítja, a magyar 5-8. osztályos gyerekek mintegy 80 százaléka gondolta úgy, hogy a cyberbullying súlyosabb, mint a szemtől szemben elkövetett zaklatás. Ha egy gyereket folyamatosan zaklatnak a társai az interneten (például becsmérlő szövegekkel, képekkel, közösségi oldalakon nyilvános megalázással), azzal súlyosan beavatkoznak az önértékelésébe, kárt okozva a személyiségfejlődésében.

Az iskolai erőszak visszaszorítása érdekében az elmúlt években több program is indult Magyarországon. Az egyik az UNICEF Ébresztő-óra programja, ennek keretében 4-12. osztályos tanulóknak tartanak interaktív foglalkozásokat. A cél, hogy tudatosítsák a gyerekekben, miért baj az, ha egyik társukat bántják vagy kiközösítik, emellett felhívják a figyelmüket a segítségkérés eszközeire is. Több iskolai programja van az Országos Rendőr-főkapitányságnak is. A "Ne tedd, ne tűrd!" program lényege az elkövetővé és áldozattá válás megelőzése, a "Mentsétek meg Gordont!" elnevezésű bűnmegelőzési játék pedig kifejezetten az iskolai és internetes zaklatás témakörére épül.

Szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a programok, médiamegjelenések ellenére az iskolai zaklatás sokszor ma is tabunak számít. A ilyen helyzetek kezelésére a gyerekek mellett a szülők és pedagógusok felkészítésére is nagy szükség lenne.

Szükséges a bizalmi kapcsolat
Sosem fogunk teljesen megszabadulni az iskolai zaklatás problémájától, de azon kell dolgoznunk, hogy minél kevesebb gyerekben okozzon súlyos, maradandó sérüléseket - mondta Dúró Zsuzsa gyermekpszichológus.
- Mennyire lehetnek hatékonyak a rendőrségi programok?
- Nagyon dicséretes, hogy a rendőrségnek is vannak ilyen iskolai prevenciós, felvilágosító programjai, hiszen a gyerekek így első kézből, szakemberektől ismerhetik meg a konfliktuskezelés módszereit, a zaklatással járó következményeket. Fontos, hogy ezeket tudatosítsák magukban, ám sajnos azt kell mondanom, az iskolai zaklatás problémájától sosem fogunk teljesen megszabadulni.
- Mekkora a tanárok szerepe a visszaszorításban?
- Fontos, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akivel bizalmi kapcsolatban állnak a gyerekek, akinek el merik mondani a problémáikat. Csak ezután következnek mondjuk a rendőrségi szakemberek, akik a tanárokat, diákokat is egyenrangú partnerként kezelik.
- Gondolom, a szülőkön is sok múlik.
- Igen, a zaklatásos ügyek gyökerei szinte mindig az iskola kerítésén kívülre nyúlnak. Azok a gyerekek, akik valamilyen formában - verbálisan, interneten, fizikailag - zaklatják osztálytársaikat, súlyos önértékelési zavarral küzdenek, ennek hátterében mindig családi okok állnak. Ők is ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint azok, akik a zaklatás áldozatává válnak. Az ember gyermekkorban is egyensúlyra törekszik, az otthon elszenvedett sérelmeket, például egy domináns szülő elnyomását életük egy másik terében, az iskolában próbálják kompenzálni. Egyetlen ilyen ügyet sem lenne szabad szőnyeg alá söpörni, de sajnos nagy a látencia, sokszor csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk.



Juhász Dániel 

"Csak egy balhé volt"

A most hatodikos fiú hosszú hónapokig zaklatta alsóbb osztályos társait az interneten, trágár megjegyzéseket fűzött profilképükhöz, pocskondiázta külsejüket, becsmérelte értelmi képességeiket. A verbális agresszió a valóságban is testet öltött, a fiú verekedős volt, akadt, akinek karját törte. Az iskola végül sok energiát nem áldozott arra, hogy a diák viselkedésének mozgatórugóit feltárja: kényelmesebb volt rábeszélni a szülőket arra, hogy vigyék el egy másik, a lakóhelyükhöz közelebbi intézménybe, hátha az új környezetben kissé majd megszeppen. Az első hónapokban így is volt, a konfliktusok azonban később újrakezdődtek, csak most már más szenvedő alanyokkal.

Belső fotók: Molnár Ádám

Belső fotók: Molnár Ádám

Hasonló történetek elevenedhettek meg azok előtt az egri nyolcadikosok előtt, akik kedden a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon részt vettek a Szabadítsátok ki Gordont! elnevezésű vetélkedőben. A név egy borzas játékmacit takar, aki magányosan várja, hogy valaki kiszabadítsa a bilincséből. A gyerekek a szabadulószobák működéséhez hasonló feladatsor megoldásával juthattak el a bilincs kulcsához, s miközben újabb és újabb zárat törtek fel, a rejtvények megoldásával szinte észrevétlenül szereztek információkat az internetes adatlopásokról, a kényszerítésről, a személyes adatokkal való visszaélésről vagy épp a szexuális zaklatásról. Holzer Alfréd, a gyerekek osztályfőnöke, matematika-fizika-informatika szakos tanár azt mondja: igyekeznek megvédeni a diákokat az ilyesfajta támadásoktól, ezért minden osztálynak van egy saját zárt csoportja a közösségi hálón, ahol figyelmeztethetik egymást, vagy jelezhetik, ha problémájuk van. Iskolapszichológus nagyon kevés intézményben van, ezért a tanároknak kellene észrevenniük, ha valamelyik tanulót bármilyen jellegű bántalmazás ér. Vannak ennek elsődleges jelei, de nem biztos, hogy minden pedagógus azonnal érzékeli a problémát.

- Nekem a szüleim még tizenegy-tizenkét éves koromban elmondták, mire figyeljek, ha elkezdem használni a közösségi oldalt, s hogy senkit ne jelöljek vissza ismeretlenül. Szerintem a mai gyerekek többségét már nem lehet becsapni, de mindig akadnak olyanok, akiket esetleg mégis - mondja Kovács Kristóf, aki ügyvédnek készül, osztálytársa, Fidler Dávid pedig, aki tervei szerint jól menő gázszerelő lesz, egyetértőn bólogat. Soltész Bálint, a HRFK sajtószóvivője hozzáteszi: az internetes zaklatás ritkán jut el bűncselekményig, általában az iskola és a szülők "lerendezik" a dolgokat. Ettől azonban a probléma még valós, s a mostanihoz hasonló szituációs játékok segítenek felszínre hozni azokat.

A gyerekek egy része nincs tisztában azzal, milyen súlyos sérelem érheti őket akár egy látszólagos iskolai csíny kapcsán. Egy budapesti elit gimnázium tanára mesélte el, hogy az egyik, jó családból származó "menő diák" őszibarackkal dobálta meg vékonyabb és bátortalanabb társát, mindezt videóra vette, majd megosztotta a közösségi oldalán, ahol közel ezer követője volt. Amikor az eset kiderült, s a bántalmazó diákot kicsapták, a tanárok osztályfőnöki órákon akarták megbeszélni a diákokkal a történeteket. Maguk is meglepődtek, amikor a gyerekek egy része "elbagatellizálta" az esetet, s inkább a kicsapott diák mellé állt, mondván: ez csak egy balhé volt, mással is megesik, hogy szívatják, legjobb minél hamarabb túllépni ezen.

Doros Judit

Szerző

Komolytalan Kövér önigazolása

Publikálás dátuma
2018.02.06. 06:00
KÖRZETEK A lakótelepeket a Fidesz mindenhol keverte a jobbos területekkel, hogy semlegesítse a baloldali szavazatokat - Népszava
A szakértő szerint a Fidesz is részt vett a választási körzetek 1989-es megrajzolásában, nem igaz a házelnök hét végén nyilvánosságra került kijelentése, hogy akkor a szocik manipuláltak. Valójában a mostani kormánypárt alakította saját arcára a körzeteket.

1990-ben már fél évszázada nem volt szabad parlamenti választás Magyarországon. Honnan tudták volna az akkori MSZ(M)P-sek, hogy mely városrészeken, kistelepüléseken lehetnek erősebbek vagy gyengébbek? Nemhogy térkép manipulációhoz nem volt elég információjuk, tudásuk, energiájuk, de még az a politikai alapfeltevésük is téves volt, hogy az 1990-es választás az MSZP és az ellenzéki erők között dől majd el; valójában MDF-SZDSZ vetélkedés lett belőle – így reagált a Népszavának László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Kövér László 2017-es gondolataira. A fideszes házelnök a Reflektor blogon szombaton megjelent hangfelvétel szerint a választási rendszer kormánypárti átrajzolásáról úgy vélekedett: “nem mondom, hogy nincsen benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi, mint a 90-es törvényben amit a szocik alkottak meg eredetileg”.

A választási szakértő szerint a 90-es állapotokhoz képest 2010 után 6 választás részletes, szavazóköri szintű eredményei és a legkorszerűbb szoftverek álltak a Fidesz térképrajzolóinak rendelkezésére. - Kövér önigazolása (ami egyébként régóta bevett toposz a kormányoldalon) tehát körülbelül annyira vehető komolyan, mint amikor egy bankrabló azzal próbál védekezni, hogy „de hát a szomszéd is ellopott már egy tyúkot” - vélekedett László Róbert.

Tóth Zoltán választási szakértő, - aki a tavaszi választásokon a DK színeiben indul Budakeszin - ezt azzal egészítette ki, hogy a Nemzeti Kerekasztal nevében őt kérték fel az egyéni választókerületek kialakítására. - 1989 karácsonyának első napján fejeztük be a választókerületek konszenzusos kialakítását, amelyben a Fidesz is benne volt, konkrétan Áder János – mondta a szakértő. Ez jelent meg 1990. január 5-én a Magyar Közlönyben, a korabeli minisztertanács jóváhagyásával, Németh Miklós miniszterelnök aláírásával.

Bár Orbán Viktor 2012 júliusában még azt mondta: "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", az új választási eljárási törvényt 2013 tavaszán, a kampányfinanszírozási javaslatot pedig csak júniusban fogadta el a Ház. A választási szabályok pedig még a voksolás előtti szeptemberben, novemberben és decemberben is módosultak. Minderre 2014 nyarán az EBESZ választási megfigyelői is felhívták a figyelmet, mondván: a Fidesz-KDNP - kétharmados többségét kihasználva, társadalmi vita és az ellenzék bevonása nélkül, a jogalkotási törvény megkerülésével - egyéni képviselői indítványok formájában fogadott el alapvető törvényeket, köztük az új alaptörvényt, és az új választások jogi hátterét, majd számtalanszor módosította ezeket.

A 2014-es választás tapasztalatait összegző EBESZ-jelentés pedig nemcsak az ellenzéki kritikát erősítette meg, hanem nyomatékosan felhívta a figyelmet arra is: az áprilisi voksoláson gondok voltak a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező választókra vonatkozó eltérő szabályozással, és a levélszavazás biztonságával is. A jelentésben szerepelt az is: a 2011-ben elfogadott, majd többször módosított választójogi törvény, illetve a hozzá tartozó, 2013-ben elfogadott - később szintén többször átalakított - választási eljárási törvény az európai normáknak nem felel meg, de a 2014-es választásokkal Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződésének, a demokratikus választások feltételeiről szóló rendelkezéseit is. Így 2014 április 6-án a Fidesz-KDNP pártszövetség a szavazatok 44,87 százalékával szerzett meg 133 mandátumot a 199 fős parlamentben, s így megmaradt a kétharmados többsége. A parlamentbe rajtuk kívül az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM jutott be, utóbbi kettő azonban nem tudott frakciót alakítani.

MSZP: a házelnök elismerte a csalást
Az MSZP választási csalás miatt feljelentést tesz Kövér László házelnök a választókerületek megrajzolásáról szóló nyilatkozata miatt – mondta Bárány Balázs, az ellenzéki párt országos elnökségének tagja. A szocialista politikus szerint a házelnök elismerte: csaltak a 2014-es országgyűlési választáson, a választókerületek átrajzolása pedig egyetlen célt szolgált, hogy a Fidesz jól járjon a módosításokkal. Bárány Balázs szerint az EBESZ 2014-es vizsgálata számos problémát talált a hazai választási rendszerrel kapcsolatban, példaként a sajtó helyzetét, valamint a határon túli szavazatok közötti indokolatlan különbségtételt említette. 

2010-ben - ahogyan azt a Political Capital 2014-es elemzésében írta - a szavazatok 52,7 százaléka és a 176-ból 173 egyéni győzelem kellett a kétharmadhoz, 2014-ben azonban a 44,9 százalékos listás teljesítmény és a 106-ból 96 egyéni mandátum is elégnek bizonyult. Úgy sikerült tehát megőrizni a kétharmadot, hogy a Fidesz határon innen 564 150 szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont 122 588 szavazóval tudta ezt pótolni. A külhoni szavazatokkal kibővült 2 264 730 rájuk leadott voks alatta maradt a Fidesz 2002-es 2,31 milliós és 2006-os 2,27 milliós szavazatszámának is, pedig a magasabb eredmények utóbbi két választáson nemhogy a kétharmadhoz, hanem még a választási győzelemhez is kevésnek bizonyultak. Mindebben a választást követő elemzések mindegyike szerint a legnagyobb szerepe az egyéni körzetek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a "győzteskompenzációnak" volt.

- A Political Capital 2013-ban fejlesztett, majd 2014-ben frissített Mandátumkalkulátora akkor segít a „gerrymandering” (választókerület-manipuláció) feltárásában, ha szoros listás eredményeket táplálunk bele. Ha a Fidesznek és a baloldali pártszövetségnek egyformán 50-50 százalékot adunk, a választókerületeket nem az elvárható 53-53 arányban nyernék meg, hanem a kormánypártnak 58, ellenfelének pedig csak 48 egyéni mandátum jutna – hangsúlyozta lapunknak László Róbert, hozzátéve: természetesen, mint minden modellszámítás, ez sem képes a jövő pontos leképezésére, a Fidesz térképrajzolóinak szándékát azonban leleplezi.

A manipuláció miatt egyetlen kerület sem maradhatott érintetlenül. A szakértő kérésünkre konkrét példákat is említett. - A magát még 2010-ben is tartó XIII. kerületi szocialista bázist feltűnően girbegurba vonal mentén osztották szét, a III. kerületben a békásmegyeri lakótelepet hirtelen megkerüli az addig a Batthyány utcán nyílegyenesen haladó határvonal, de Csepel és Soroksár összevonása is minden bizonnyal azt célozza, hogy a leginkább balra szavazó területek minél kevesebb egyéni mandátumot eredményezzenek – sorolta a Political Capital szakértője. László Róbert szerint az ország számos régiójában szintén tetten érhető, hogy a korábbi választásokon billegőnek számító körzetekbe hagyományosan jobboldali többségű településeket olvasztottak. A mindenkori jobboldalnak kedvez például, hogy a várpalotai körzethez csatolták a Balaton-felvidéket, vagy önmagában az a tény, hogy míg a debreceni választók három, az alig néhány tízezerrel kevesebb lakosú Miskolc szavazói csak két képviselői hely sorsába szólhatnak bele.

Szavazatra kiszámolt körzetek
Rendkívül jól szemlélteti a választókerületek kormánypárti-többségűre igazításának módszerét a somogyi választókerületek átszabása, különösen a megye 2-es választókerületének, vagyis a kaposvári járásnak a felszabdalása és szétosztása. Somogyban az utolsó, nem Fidesz-KDNP győzelemmel zárult 2006-os országgyűlési voksoláson a megyeszékhelyen, valamint a Kaposvár-2-nek nevezett körzetben két korábbi szocialista miniszter nyert, Lamperth Mónika 3,3, míg Kolber István 7,2 százalékkal verte fideszes ellenfelét.
A körzethatárok átalakítása után Kolber korábbi, néhány kaposvári lakótelep mellett 67 települést magába foglaló körzetéből Kaposvárhoz csatoltak 25 újabb települést, melyek közül korábban 12-ben nyert a szocialista jelölt, s 13-ban a fideszes. Itt tehát nagyjából azonos mennyiségű bal-, illetve jobboldali voks érkezett a megyeszékhelyhez. Tizenhárom települést csatoltak az új somogyi 2-es, barcsi székhelyű választókerülethez, közülük négyben nyert korábban Kolber István. A többi fideszes voks jól jött Dél-Somogynak, ahol szintén átírta a körzethatárt a Fidesze, mert ott 2006-ban a Somogyért Egyesület színeiben induló egykori MSZP-s önkormányzati miniszter, Gyenesei István győzött.
Ennél is látványosabb azonban a Kaposvártól keletre-északkeletre fekvő falvak voksainak átirányítása a Balaton-partra. Ezek a települések mindig is a baloldal fellegvárainak számítottak, köszönhetően többek között a taszári repülőtérnek és laktanyának, valamint, hogy Kolber István is az egyik kistelepülésről, Orciból származott. Utóbbi amúgy három kilométer Kaposvár toponári városrészétől, s cseppet sem mellékesen csak a megyeszékhelyről közelíthető meg. Taszár pedig tizenkét kilométer távolságra van a megyeszékhelytől. 2014 óta mindkét falu a 85 kilométerre fekvő Siófokhoz tartozik, ahogyan további 11 település is, melyek mindegyikében Kolber nyert 2006-ban, méghozzá óriási fölénnyel. Ma ezt a komoly baloldali többséget a jobboldali Balaton-part könnyedén kompenzálja. Ugyanúgy, ahogyan az új somogyi 3-as, vagyis marcali körzethez csapott 15 falu baloldali voksait. A korábbi baloldali körzetek feloldódtak a balatoni jobboldali szavazatok közt.
- Somogyban négy arányos körzet jött létre – mondta 2012-ben az új választási tervezet egyik készítője, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila, aki azt is állította: a körzethatárokat földrajzi, szociológiai, társadalmi szempontok alapján húzták meg. Kövér László szerint talán mégsem. VAS ANDRÁS



Szerző

E-sportba is önti a pénzt a kormány

Publikálás dátuma
2018.02.05. 06:02
Virtuális terep, valódi verseny, igazi játékosok, nézők, edzők és nagy összegű jutalmak. FOTÓK: AFP/JEFF PACHOUD
Lehet-e fotelből sportolni? A kabinet szerint igen: az ágazatra – amelyben a virtuális futball is ott van – első lépésben kétmilliárdot szánnak.

Nemcsak focira és stadionokra áldoz az Orbán-kabinet: a Magyar Közlönyben nemrégiben jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a visegrádi együttműködés elmélyítése érdekében Magyarország elektronikus sport (röviden e-sport) bajnokságot és konferenciát rendez a visegrádi négyek részvételével. Ennek szellemében támogatja az e-sport sportként való elismerését, a bajnokság és konferencia megrendezéséhez pedig legfeljebb 1 milliárd 999 500 forintnyi támogatást nyújt az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesületnek.

Az elektronikus sportnak egyes földrészeken komoly kultusza van, világbajnokságokat rendeznek, a legjobb versenyzők pedig dollármilliókat kaszálnak. Az, hogy van átjárás a virtuális világ és a valóság között, Michelisz Norbert autóversenyző példája is igazolja: ő előbb vált ismertté szimulátoros autóversenyzőként, mint a valódi pályákon, igazi autóval. Nálunk az idők szavát felismerve elsőként a diósgyőri DVTK alapított e-sport szakosztályt. (a sportág ifjonti mivoltát az is jól jellemzi, hogy használói egyelőre nem döntötték el, kötőjellel vagy egyben írják-e.) A borsodiak honlapján olvasható leírás szerint az e-sportolók professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak az egyes videojátékokkal, a versenyzőknek pedig – hasonlóan például a sakkhoz –, a komoly szellemi igénybevételen túl fizikálisan is felkészültnek kell lenniük.

– Bár hazánkban egyelőre még viszonylag szűk réteg számára ismert az e-sport, határainkon túl hatalmas tömegek, telt házas stadionokban figyelik a játékosok kattintásait. A mérkőzések élő közvetítései nem ritkán több tízezres közönséget vonzanak, a videó-megosztó portálokon sokmilliós nézettséget érnek el a játékosok által feltöltött videók, egyes országokban pedig már külön sportlétesítményeket építenek ennek a szenvedélynek hódolva. A legjobb versenyzők jelentős pénzdíjakért indulnak, amelyek díjazása akár a wimbledoni tenisz grand slamét is meghaladja, s néhány éve már profi ügynökségek képviselik a kiemelkedő játékosokat – népszerűsítették a sportágat a dvtk.eu-n. Diósgyőrben egyébként elsősorban a futballhoz, a kosárlabdához és a jégkoronghoz kapcsolódó játékokat és játékosokat helyezték egyesületi keretek közé, s hivatkoztak arra is: a nagy nyugat-európai klubok közül már szinte mindegyik elindított e-sport szakosztályt.

Debrecenben egy lépéssel a miskolciak előtt járnak: ott az egyetem támogatásával létrehozták a DEAC Hackers e-sport szakosztályt, szeptembertől pedig az Informatikai Karon e-sport kurzust indítanak a Programtervező Informatikus BSc szakon. Az érdeklődés nagy, várhatóan egy vagy két kurzust hirdetnek, amelyen összességében 32 hallgató vehet majd részt. Ilyen képzés külföldön már régebb óta elérhető: az angliai Staffordshire egyetemen van például egy három éves "Games Studies" szak.

A hazai kurzus ötletgazdája és tárgyfelelőse Bátfai Norbert adjunktus a Népszavának arra a kérdésére, hogy milyen készségeket fejleszt az e-sport, úgy válaszolt: érdemes különbséget tenni az adott játékok típusai alapján, de általánosságban ilyen például a gyors helyzetértékelés, döntéshozás képességének fejlődése, a kommunikációs és az irányítókészség. – Amivel jómagam mélyebben foglalkozom, az a vizuális bemenet felvételi képessége és annak feldolgozása alapján a folyamatos motoros válasz – mondta. – A gyakorlatban már kifejlesztettünk egy mérőprogramot, amely azt vizsgálja, hogy a játékos az egyre bonyolultabb szinteken előre haladva mikor veszti el a kontrollt a karaktere felett, majd csökkenő impulzusok mellett mikor tudja újra visszaszerezni azt. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az e-sportolók jobban teljesítenek ezeken a teszteken, mint más sportolók – mondta. Szavai szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közelmúltbeli kommünikéje alapján – miszerint az e-sportolók felkészülése összevethető a klasszikus atléták felkészülésével – „hivatalból” sportnak tekinthető ez a műfaj. Bár – jegyezte meg – ez nem jelent automatikusan társadalmi elfogadottságot. Hozzátette: hírportálok tanúsága szerint Kína ezen a téren mindenki előtt jár, vannak kínai top esport csapatok, játékosok. Az akkreditált debreceni kurzus egyébként négy fázisból áll majd: játék, szervezés, elemzés és fejlesztés, és – legalábbis az amatőr és profi e-sportolók körében – közismert internetes játékok köré szerveződik.

Százmilliók sportja
Az elektronikus sport résztvevői professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak egyes videójátékokkal. Ahogy a rendes sportban, itt is vannak „sportolók”, akik pár éve már rendes bejelentett munkahelynek tekintik ezt a tevékenységet, és fizetéssel járó bejegyzett munkahely hiányában „gamer" házakban laknak. Ez azt jelenti, hogy egy csapat játékosai összeköltöznek egy házba, ahol a támogatók és saját maguk megépítik a felkészüléshez szükséges helyet. Itt egy normális házról van szó, ami tartalmazza a kellő mennyiségű és teljesítményű számítógépet. 2017-ben az e-sport-közösség összesen mintegy 385 millió embert jelentett világszerte.

Lemarad, aki kimarad

Már lehet regisztrálni a V4 Future Sports Festivalra, a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) közötti első, pénzdíjas e-sportbajnokságra és -konferenciára. A "V4 Future Sports Festival a magyar e-sportot Európa, sőt a világ térképére felhelyező rendezvény" - ezt mondta az MTI tudósítása szerint az esemény sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás. A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szavai szerint Magyarországon rendszeresen egymillió ember játszik videojátékkal, az aktív e-sportolók száma pedig a 250 ezret is meghaladja. Hozzátette: az e-sport az egyik legnagyobb ütemben fejlődő tevékenység a világon, aki kimarad most ebből, az lemarad. A fesztivált két budapesti helyszínen, a BOK Csarnokban és a Körcsarnokban rendezik meg, a konferenciát pedig a Sofitel Budapest Chain Bridge szállodában. Mindkét eseményre ingyenes, de regisztrációhoz kötött a belépés. A fesztivál honlapja, a v4futuresports.eu elérhető, a nemzeti kvalifikációs versenyekre itt lehet jelentkezni. A visegrádi négyek közötti első e-sportbajnokságot és - konferenciát március 23-25-én rendezik meg. A "Jövő sportja - a sport jövője" szlogennel induló nemzetközi sportesemény összdíjazása egymillió euró - 313 millió forint - lesz.

A látszat ellenére sport

"Talán abban az egy értelemben nem sport, hogy nem a testmozgásról szól, viszont ezen kívül szinte minden úgy megy, mint egy profi sportcsapatnál. Nézzünk egy átlag e-sportolót vagy csapatot: van edzőjük, aki rendes edzéstervet dolgoz ki, meghatározza, hogy egy nap mennyit játszanak, étrendet javasol nekik, stb. Szóval mindent, amit egy rendes sportedző is csinálna. Vannak szponzoraik, akiknek a színeiben indulnak a versenyeken. Folyamatosan járnak mentális-, és csapatépítő tréningekre. Szóval elég sok a közös pont.

Lassan az e-sportot nézni is lesz annyira népszerű, mint bármilyen más sportot. Bár Magyarországon még nincs rá TV csatorna, a www.twitch.tv-n és más stream oldalakon iszonyat népszerűségnek örvendenek az élő videojáték-közvetítések, amik közül sokat e-sportolók vagy "kiöregedett" ex-e-sportolók kommentálnak. Ez is remek kiegészítő megélhetés a közvetítőknek, hisz egy adás során rengeteg adományra tesznek szert. Szinte minden live-streamen lehet pénzt küldeni a közvetítőnek, aki ha elég népszerű, szép pénzt beszedhet vele akár egyetlen este alatt. Láttam már olyat, hogy valaki egy összegben 20.000 dollárt kapott valakitől!

Ahogy a magyarok kiválóak a vízi sportokban, a jamaicaiak a futásban, kínaiak a ping-pongban, úgy az e-sportokban rendre a dél-koreaiak lesznek a nyerők. Olyan reflexeik és taktikáik vannak, amikkel teljesen állva szoktak hagyni európai csapatokat." (Harmadéves informatika szakos egyetemista, érdeklődésének középpontjában az internetes stratégiai játékok állnak.)

"Az győz, aki utoljára marad"

"Sport az, ami közben az ember teste valamilyen tevékenységet folytat. A sakkot is sportnak nevezik de az elmejáték, s ilyen a videójáték is. A test nem mozog, csak az ujjaidra vagy hagyatkozva és a saját “skill”-jeidre. A FIFA-ban is el kell sajátítani, mikor kell passzolni, mikor kell rúgni, hogyan kell egy szabadrúgást elvégezni. Amikor a barátaiddal játszol egy játékot, összemérhetitek a tudásotokat, s azt, hogy ki milyen szinten van. A legfelső szint, amikor már elmész versenyekre is, és a legjobbakkal méred össze a tudásodat, a végső nyertes pedig valamilyen jutalomban részesül. Most az egyik legfelkapottabb játék a PUGB, ami egy online multiplayer játék. Gyakorlatilag olyan, mint az Éhezők viadala, csak fegyverekkel, különböző járművekkel játsszák. Az győz aki utoljára marad." (Közgazdasági egyetem első éves hallgatója, FIFA-videójátékos)

Időpocsékolás?
A videojátékok fejlesztik a kognitív és vizuális képességeket, de a hosszas játék magatartásbeli gondokat okozhat. - derült ki két külföldi tanulmányból, amelyet 2015-ben a Librarius.hu szemlézett. A játék nemcsak a vizuális képességeket javítja, de ezek elsajátítását is – állapították meg az amerikai Brown egyetem kutatói. Megjegyezték: sokan időpocsékolásnak tekintik a videojátékokat, holott a kutatások kezdik feltárni a jótékony hatásukat. Ugyanakkor a nagy-britanniai Oxfordi Egyetem kutatása szerint azok a gyerekek, akik naponta három óránál többet játszanak videojátékokat, hajlamosabbak a hiperaktivitásra, a verekedésre vagy az iskolai tanulmányok elhanyagolására.

Szerző