A Fidesz maga hiúsítja meg a Mol-tornyot

Publikálás dátuma
2018.02.08 06:20
LÁTVÁNY - Az UNESCO képviselői is tájékozódnak: befolyásolná-e a torony a világörökség listáján levő Duna-part panorámáját FOTÓ:
Fotó: /
Bár hamarosan érvénybe léphet a 65 méternél magasabb épületek tilalma, kormányoldalon senki se vállalja arccal azt a véleményt, hogy ez romba döntheti a Mol 120 és a HB Reavis 90 méter magas épületre vonatkozó terveit.

A területrendezési törvény nyomán a Mol nem építhet 120 méteres székházat és a HB Reavisnak is vissza kell lépnie 90 méter magas épülettervétől - tette világossá lapunknak egy kormányforrás. A parlament előtt fekvő jogszabálytervezet egyértelmű: „beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen toronyház nem helyezhető el”; toronyház alatt a 65 méternél magasabb épületeket értik. A december elején benyújtott irat elfogadásra vár. Bár a Kopaszi-gátra tervezett Mol-felhőkarcoló és a friss szabály közötti időbeli egybeesés nem tűnik véletlennek, a kapcsolat nyilvánvalóvá tételét a Fidesz-kommunikáció láthatólag tiltja. Igaz, az előterjesztő, Lázár János nyíltan hangoztatta az elképzeléssel szembeni ellenérzéseit.

Városképvédelmi kifogásait a Miniszterelnökség vezetője szakrális szintre helyezte, s azt rótta fel a – negyedrészt állami – olajcégnek, hogy épülettervük a 66 méteres Bazilika fölé nő. Ugyanakkor konkrét tilalmat nem helyezett kilátásba, jelezve: az építési engedélyek kiadása nem kormány-, hanem önkormányzati hatáskör. Mivel a Mol- és a HB Reavis-beruházások előkészítése jogilag nyilván rendezett mederben halad és a törvény a zajló fejlesztések ügyét nem tisztázza, szakértők eddig kétségeiket hangoztatták a tárgyban, hogy a két felhőkarcolóterv a törvény ellenére átcsúszik-e. A bizonytalanságokat kormányforrásunk is visszaigazolta, mondván: siettetik a szabály elfogadását, mert „versenyt futnak az idővel”. Mások szerint az se biztos, hogy a módosítás a választásokig életbe lép. Ha pedig a baloldal győz, az egész probléma okafogyottá válik.

A hivatalos nyilatkozatok a kérdés kapcsán – miszerint a törvény keresztbe tesz-e a két tervnek – jóval távolságtartóbbak. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, ragaszkodva a dodonai sejtetéshez, kedden mindössze annyit közölt lapunkkal: „a területrendezési törvény hamarosan várható elfogadása után senki se építhet 65 méternél magasabb toronyházat, de a parlament előtt fekvő szabálytervezet szerzett jogokat nem vesz el”. A konkrét beruházások véleményezésétől mindazonáltal elzárkózott.

A Mol megkeresésünkre több hónapja ismételgetett nyilatkozatát küldte újra, miszerint „a Kopaszi-gát mellé tervezett Mol-székház területe a hatályos jogszabályok és törvényi előírás szerint megfelel az érvényes fővárosi és kerületi szabályozásnak; a Mol minden esetben, így ezúttal is a szabályok szerint jár el; a Mol tulajdonában álló telken épülő irodaház tervezési és építési munkálatai az eredeti ütemterv szerint haladnak, így az új székház előreláthatólag 2021-re elkészül”. Az olajcég tehát részint neki fel nem rótt kifogásokra reagál, az előrehaladás változatlanságának rendületlen hangsúlyozásával pedig már-már tengelyt akasztani látszik a kormányzattal. Az olajcégnél abban bízhatnak, hogy Orbán Viktor szurkolótársa, Hernádi Zsolt Mol-elnök révén a társaság jóelőre felmentést kapott a tilalom alól. Sajátos szögbe állítja a kérdést, ha tudjuk: Lázár János és Csányi Sándor OTP-vezér-Mol-alelnök korábbi ellenséges viszonya mindmáig csak kormányfői utasításra szelídült kissé.

A tervezett Mol-székházra vonatkozóan építésügyi hatósági engedély "még nem került kiadásra", engedélyezési eljárás nem indult, illetve nincs folyamatban – közölték megkeresésünkre az érintett XI. kerület újbudai önkormányzatnál. Az épület megépítéséhez és használatbavételéhez az építésügyi eljárásokat le kell folytatni, amiben számos szakhatóság közreműködik. A jelenlegi szabályok a területen lehetővé teszik toronyház építését. A törvényjavaslat általános tiltást fogalmaz meg, amit az átmeneti rendelkezések figyelembe vételével kell alkalmazni – üzente az elsőrendű építésügyi hatóságként eljáró újbudai jegyző.

Világosabban fogalmazott lapunk megkeresésére a szlovák hátterű HB Reavis Agora Budapest-tervének helyszínt biztosító, szocialista irányítású XIII. kerület főépítésze, Arató György. Jogi szempontból alapvetőnek tartja, hogy az építési engedélykérelmet a törvény hatályba lépése előtt vagy után nyújtják-e be. Ezt a 90 méteres épület tekintetében a HB Reavis se tette meg. Számos példa alapján ugyanakkor a főépítész úgy tartja: ha az Orbán-kabinet egy beruházást ellenez, több eszköze is van annak megakadályozására. Eladdig, hogy a szóban forgó építkezést náluk éppenséggel a kormányhivatal engedélyezi. Bár a főépítész fontos elvi kérdésnek tartja egy Váci úti irodafolyosó kiépítését, tapasztalatai szerint a beruházók is belátják: kormányakarattal szemben nem lehet építkezni. Most tehát inkább kivárnak és később alkalmazkodnak a kialakuló feltételekhez – véli Arató György.

A HB Reavis megkeresésünkre nem reagált.

2018.02.08 06:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07