A területrendezési törvény nyomán a Mol nem építhet 120 méteres székházat és a HB Reavisnak is vissza kell lépnie 90 méter magas épülettervétől - tette világossá lapunknak egy kormányforrás. A parlament előtt fekvő jogszabálytervezet egyértelmű: „beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen toronyház nem helyezhető el”; toronyház alatt a 65 méternél magasabb épületeket értik. A december elején benyújtott irat elfogadásra vár. Bár a Kopaszi-gátra tervezett Mol-felhőkarcoló és a friss szabály közötti időbeli egybeesés nem tűnik véletlennek, a kapcsolat nyilvánvalóvá tételét a Fidesz-kommunikáció láthatólag tiltja. Igaz, az előterjesztő, Lázár János nyíltan hangoztatta az elképzeléssel szembeni ellenérzéseit.
Városképvédelmi kifogásait a Miniszterelnökség vezetője szakrális szintre helyezte, s azt rótta fel a – negyedrészt állami – olajcégnek, hogy épülettervük a 66 méteres Bazilika fölé nő. Ugyanakkor konkrét tilalmat nem helyezett kilátásba, jelezve: az építési engedélyek kiadása nem kormány-, hanem önkormányzati hatáskör. Mivel a Mol- és a HB Reavis-beruházások előkészítése jogilag nyilván rendezett mederben halad és a törvény a zajló fejlesztések ügyét nem tisztázza, szakértők eddig kétségeiket hangoztatták a tárgyban, hogy a két felhőkarcolóterv a törvény ellenére átcsúszik-e. A bizonytalanságokat kormányforrásunk is visszaigazolta, mondván: siettetik a szabály elfogadását, mert „versenyt futnak az idővel”. Mások szerint az se biztos, hogy a módosítás a választásokig életbe lép. Ha pedig a baloldal győz, az egész probléma okafogyottá válik.
A hivatalos nyilatkozatok a kérdés kapcsán – miszerint a törvény keresztbe tesz-e a két tervnek – jóval távolságtartóbbak. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, ragaszkodva a dodonai sejtetéshez, kedden mindössze annyit közölt lapunkkal: „a területrendezési törvény hamarosan várható elfogadása után senki se építhet 65 méternél magasabb toronyházat, de a parlament előtt fekvő szabálytervezet szerzett jogokat nem vesz el”. A konkrét beruházások véleményezésétől mindazonáltal elzárkózott.
A Mol megkeresésünkre több hónapja ismételgetett nyilatkozatát küldte újra, miszerint „a Kopaszi-gát mellé tervezett Mol-székház területe a hatályos jogszabályok és törvényi előírás szerint megfelel az érvényes fővárosi és kerületi szabályozásnak; a Mol minden esetben, így ezúttal is a szabályok szerint jár el; a Mol tulajdonában álló telken épülő irodaház tervezési és építési munkálatai az eredeti ütemterv szerint haladnak, így az új székház előreláthatólag 2021-re elkészül”. Az olajcég tehát részint neki fel nem rótt kifogásokra reagál, az előrehaladás változatlanságának rendületlen hangsúlyozásával pedig már-már tengelyt akasztani látszik a kormányzattal. Az olajcégnél abban bízhatnak, hogy Orbán Viktor szurkolótársa, Hernádi Zsolt Mol-elnök révén a társaság jóelőre felmentést kapott a tilalom alól. Sajátos szögbe állítja a kérdést, ha tudjuk: Lázár János és Csányi Sándor OTP-vezér-Mol-alelnök korábbi ellenséges viszonya mindmáig csak kormányfői utasításra szelídült kissé.
A tervezett Mol-székházra vonatkozóan építésügyi hatósági engedély "még nem került kiadásra", engedélyezési eljárás nem indult, illetve nincs folyamatban – közölték megkeresésünkre az érintett XI. kerület újbudai önkormányzatnál. Az épület megépítéséhez és használatbavételéhez az építésügyi eljárásokat le kell folytatni, amiben számos szakhatóság közreműködik. A jelenlegi szabályok a területen lehetővé teszik toronyház építését. A törvényjavaslat általános tiltást fogalmaz meg, amit az átmeneti rendelkezések figyelembe vételével kell alkalmazni – üzente az elsőrendű építésügyi hatóságként eljáró újbudai jegyző.
Világosabban fogalmazott lapunk megkeresésére a szlovák hátterű HB Reavis Agora Budapest-tervének helyszínt biztosító, szocialista irányítású XIII. kerület főépítésze, Arató György. Jogi szempontból alapvetőnek tartja, hogy az építési engedélykérelmet a törvény hatályba lépése előtt vagy után nyújtják-e be. Ezt a 90 méteres épület tekintetében a HB Reavis se tette meg. Számos példa alapján ugyanakkor a főépítész úgy tartja: ha az Orbán-kabinet egy beruházást ellenez, több eszköze is van annak megakadályozására. Eladdig, hogy a szóban forgó építkezést náluk éppenséggel a kormányhivatal engedélyezi. Bár a főépítész fontos elvi kérdésnek tartja egy Váci úti irodafolyosó kiépítését, tapasztalatai szerint a beruházók is belátják: kormányakarattal szemben nem lehet építkezni. Most tehát inkább kivárnak és később alkalmazkodnak a kialakuló feltételekhez – véli Arató György.
A HB Reavis megkeresésünkre nem reagált.