Vegyük kézbe!

Elismerésre és támogatásra méltó a diákok, pedagógusok és a szülők küzdelme a magyar oktatás jobbá tétele érdekében. Az eredménytelenség azonban borítékolható. Magyarországon nincsen oktatási kormányzat, az oktatást és egészségügyet az Orbán Viktor által szervezett és működtetett Magyar Modell Bt. üzemelteti az emberi erőforrások megnevezésű melléküzemágban. A bt. védelmére Orbán kiválogatott és megszervezett egy 106 fős zsoldoscsapatot.

Javasolom választói társaimnak, hogy vegyük kézbe az oktatás megreformálását olyan formában, hogy mind a 106 választói kerületben követeljük a zsoldosoktól személyesen: az iskolákat adják vissza az önkormányzatoknak, és létesítsenek oktatási minisztériumot. Ezt még a választások előtt megtehetik, hiszen gyorsan tudnak törvényt alkotni.

Témák
Oktatás
2018.02.09 07:27

Csúszhat az új NAT, félkész terv alapján készülnek a tankönyvek

Publikálás dátuma
2018.08.10 06:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nagyjából a felénél tart az új NAT fejlesztése, a jövő szeptemberi bevezetés nem tartható – tudta meg lapunk. A tankönyvek terén, a kormány elképzelései szerint alapvetően kétféle, állami és egyházi, keresztény szemléletű kiadvány közül kell majd választani.
Még távolról sincs kész az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amit hétfőn kapott kézhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – értesült lapunk több szakembertől, akik részt vesznek a NAT-fejlesztés munkálataiban. Mint mondták, ez egy kétéves projekt, ami csak tavaly ősszel indult. Ezért sem értik, a kormány miért kommunikálta, hogy 2019 szeptemberétől már az új alaptanterv szerint taníthatnak az iskolákban. Igaz, Palkovics László innovációs miniszter - még oktatási államtitkárként – egyszer úgy nyilatkozott: 2019 szeptembere csak egy nem hivatalos céldátum. Nem csak ez aggasztja a NAT-on dolgozó szakértőket. Mint mondták, a kormány eddig ugyan nem szólt bele a munkájukba, de azt már az elején leszögezték számukra, hogy az új alaptanterv legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú. Ám hogy ehhez pontosan milyen szempontokat kellene figyelembe venniük, már nem részletezték számukra. Szerintük a NAT fejlesztésével megbízott miniszteri biztos, Csépe Valéria „mindenre bólogat”, amit a kormány kér, de az elvárásokat már nem továbbítja a szakmai csoportok felé, hagyja, hogy a szakemberek önállóan dolgozzanak. Ebből pedig előbb-utóbb konfliktus lehet:
a szakértők szerint a kormánynak eljuttatott NAT-koncepció nem igazán tükrözi a „nemzeti-munkaalapú-családközpontú” hármas elvárást, sőt volt, aki úgy vélekedett, a kormány ízlésének „túl liberálisnak” is tűnhet.
Ezért aztán várható, hogy miután a minisztérium véleményezte a koncepciót, számos változtatást javasol majd – amit a szakemberek vagy elfogadnak, vagy nem. Ez újabb vitákat generálhat, így a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak még jó ideig várnia kell majd, mire megismerheti a koncepció tartalmát.  

Kétféle tankönyv lesz

A lapunknak nyilatkozó szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az új NAT-nak megfelelő tankönyvek sem állnak még rendelkezésre, azokat a közeljövőben kezdik el kidolgozni – a félkész koncepció alapján. Noha a NAT nem szabályozza a tankönyveket, az abban megfogalmazottak irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek. Forrásaink úgy tudják, a kormány elképzelésében kétféle tankönyv szerepel: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű, ezekből lehet majd „válogatni”. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megismerni az Emmi álláspontját. Kérdéseinkre küldött válaszukban nem cáfolták értesüléseinket, csak annyit közöltek: vegyük figyelembe hétfői közleményüket. Ebben mindössze arról adtak tájékoztatást, a koncepcióról a minisztériumi véleményezést követően indul széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés, majd annak lezárultát követően kerül a kormány elé a tervezet. „A tárca célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban” - írták. Megkeresésünkre még annyit közöltek: a társadalmi egyeztetés indulásáról tájékoztatni fogják lapunkat.

Klebelsberg Központ: nincs tanárhiány

Nincs országos tanárhiány – jelentette ki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) új elnöke, Hajnal Gabriella egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Ezt azokra a sajtóhírekre reagálva mondta, melyek szerint tanévkezdés előtt is több mint kétezer tanári állás van meghirdetve különböző álláskereső portálokon. - Tavaly még 5-6 ezer pedagógusról beszéltek, most 2400-ról. Minden ilyen szám felelőtlen dobálózás – fogalmazott. Szerinte nyáron azért nő meg a meghirdetett tanári állások száma, mert ilyenkor nagyobb arányban változtatnak álláshelyet a pedagógusok, például költözés miatt. Azt ugyanakkor elismerte, lehetnek olyan térségek, ahol gondot jelenthet a munkaerőhiány, de a tankerületek megoldják, ahogy eddig is. A Népszava azon kérdésére, a KK vezetőjeként – és egykori iskolaigazgatóként - mit szól ahhoz, hogy ezúttal Debrecenben újból a diák és szülői közösség, valamint a nevelőtestület véleményét figyelmen kívül hagyva neveztek ki egy fideszes kötődésű iskolaigazgatót, úgy válaszolt: tudomása szerint szakmai döntés született, a korábbi intézményvezetés nem mindenben a jogszabályoknak megfelelően irányította az iskolát. - Bódis államtitkár úr ötszáz igazgatót nevezett ki, ezek közül idén csak egy keltett felháborodást. Ne felejtkezzünk meg a többi 499-ről sem – tette hozzá. 

2018.08.10 06:00
Frissítve: 2018.08.10 06:00

Száz javaslattal ment a minisztériumhoz a Független Diákparlament

Publikálás dátuma
2018.08.01 14:28

Fotó: Népszava/
A diákok mindenekelőtt a terhek csökkentését szeretnék elérni, hogy az oktatási rendszer a mennyiség helyett a minőségre helyezze a hangsúlyt.
Az idei tanév szakmai érdekképviseleti munkájának eredményeként száz pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki a Független Diákparlament (FDP), amelyet szerda délelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) is eljuttattak. A pontok között több korábbi, illetve újabb javaslatok is megtalálhatóak. A minisztérium Szalay utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón Kormos Krisztián, az FDP szóvivője elmondta: remélik, hogy az új oktatásirányítástól – a korábbival ellentétben – kapnak válaszokat a javaslataikra, és érdemi, sajtónyilvános egyeztetéseken vitathatják meg azokat. Minden egyes javaslathoz indoklást, magyarázatot is csatoltak. Kormos Krisztián a legfontosabb pontok között említette a diákok óraszámának csökkentését, amit az FDP középiskolában heti 30 órában, általános iskolában heti 25 órában maximalizálna. A diákszervezet szerint egy középiskolásnak jelenleg több mint 40 órája is lehet hetente, ami az egyéb iskolán kívüli foglalkozásokkal, valamint az otthoni tanulással együttvéve jelentősen meghaladja egy átlagos felnőtt jogszabályban meghatározott 40 órás munkahetét. „A mennyiség helyett a minőségre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a tananyag csökkentésével és átstrukturálásával” - írták. Kormos reagált az oktatási államtitkár legutóbbi nyilatkozatára is. Bódis József nemrég úgy vélekedett, a diákok túlterheltsége egy „nem alátámasztható sztereotípia”, az egyik legnagyobb kihívást pedig abban látja, hogy az oktatás minden szereplőjével párbeszédet folytassanak. – Mi úgy látjuk, a legnagyobb kihívást nem a párbeszéd jelenti, hanem a kormány hozzáállása a párbeszédhez. Az elmúlt években tudatosan elzárkóztak minden párbeszédtől, tudatosan kerülték az olyan szituációkat, ahol bármiféle ellenvélemény jelenhetett volna meg – mondta az FDP szóvivője, aki szerint a diákok túlterheltségét sztereotípiának nevezni szándékos elbagatellizálása annak a problémának, amivel nap mint nap szembesülnek a diákok. 
2018.08.01 14:28
Frissítve: 2018.08.01 17:28