Veszélyben Budapest arculata

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:05
120 MÉTER - A civilek szerint rontana a városképen a Mol-székház

Könnyen előfordulhat, hogy mire elkészül az UNESCO végleges jelentése a budapesti világörökségi helyszínekről, illetve az ezeket körülvevő úgynevezett védőzónákról, már állni fognak a városvédők által kifogásolt épületek – állították a Népszavának nyilatkozó civil szervezetek képviselői. Az UNESCO tanácsadó testületének (ICOMOS) delegációja ugyanis az elmúlt napokban Budapesten vizsgálta a világörökség szempontjából fontos területeket, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlesztési terveket, hivatalos álláspontjuk megismerésére viszont még hónapokat kell várni.

Csütörtökön a civil szervezetek mondhatták el álláspontjukat, ám a lapunknak nyilatkozók szerint igen különös körülményeket teremtett a szervező Miniszterelnökség. Többen is kifogásolták például, hogy a helyszínt az utolsó pillanatban – szerda este fél nyolckor kiküldött e-mailben – változtatták a Parlamentről a Közszolgálati Egyetemre, ráadásul a szervezeteknek végül mindössze öt percük volt véleményük kifejtésére.

– A 13 meghívott között hat kevésbé meghatározó egyesület is jelen volt, ezek támogatták a kormány fejlesztési terveit – mondta lapunknak Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. Elmondása szerint kritikusabb hangot ütött meg viszont a pesti zsidónegyed védelméért küzdő Óvás Egyesület, a Ráday Mihály vezette Budapest Városvédő Egyesület, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport, valamint a Budapest Világörökségéért Alapítvány is.

A civilek szerint például a tervezett toronyházak megbontanák Budapest építészeti egységét, a 120 méteresre tervezett Mol-székház  ráadásul nem csak magasságával rontana a városképen, hanem a tetején lévő fényreklámmal is. Ezt a beruházást – mint arról korábban beszámoltunk – keresztülhúzhatja ugyanakkor az a parlament előtt lévő tervezet, amely előírná, hogy legfeljebb 65 méteres lehet egy budapesti épület.

A csütörtöki egyeztetésen többen szóvá tették a budai várban tervezett átalakítást is, amelynek következtében a korábbi Pénzügyminisztérium épületét visszaépítenék a korábbi magasságra, így viszont a közelben lévő Mátyás-templom „eltörpülne” mellette. A civilek szót emeltek a Liget beépítése, valamint az Andrássy úton jellemző „ráépítési” divat ellen is. Perczel Anna, az Óvás Egyesület vezetője szerint ugyanis annyi házra építettek rá az elmúlt években, hogy már „város épül a városon”.

Az ICOMOS mostani vizsgálatának előzménye, hogy a Világörökségi Bizottság már a nyáron aggodalmát fejezte ki a budapesti világörökséget – a Várat, a Városligetet, a Dunapartokat – veszélyeztető beruházások miatt. Az UNESCO az ICOMOS jelentése alapján alakítja ki álláspontját, ha pedig javaslatait nem fogadja meg a magyar vezetés, akkor a dunai panoráma vagy az Andrássy út akár le is kerülhet a világörökségi helyszínek listájáról. Bécsben például már a veszélyeztetett, vörös listára került a város történelmi negyede a Heumarktra tervezett toronyház miatt. Még szigorúbb döntés született Drezdában, ahol egy autópályahíd felépítése miatt elvették a világörökségi címet a barokk belvárostól.

Szerző

Házelnöki kettős mérce

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:03
MENEKÜLÉS - A kormánypárti tagok valójában azért maradtak távol, mert kínos ügyben kellett volna szavazniuk FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLT
Legutóbb otthagyták, most már el sem mentek a nemzetbiztonsági ülésre a fideszes tagok. Az ellenzékkel oly szigorú Kövér László most elnéző.

Válaszolt Kövér László házelnök Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő levelére, aki szerint szembemegy a jogállamisággal, hogy a fideszes tagok rendre ellehetetlenítik a nemzetbiztonsági bizottság ülését. A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a két héttel ezelőttihez hasonlóan a csütörtöki rendkívüli ülés is határozatképtelen lett, így most sem tudott tanácskozni a testület. A bizottság tagjai és a meghívottak negyedórát vártak a kormánypárti képviselőkre, majd elhagyták a termet.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke két hete fordult Kövér Lászlóhoz. A házelnök válaszában – amellett hogy fontosnak nevezte a testület határozatképességét – a bizottsági elnök figyelmébe ajánlotta a fideszes alelnökkel való egyeztetés szükségességét.

– Abban egyetértek, hogy fontos a nemzetbiztonsági bizottság működőképessége, de az elfogadhatatlan, hogy csak a fideszes alelnök által jóváhagyott pontok kerülhessenek napirendre – fogalmazott lapunknak Molnár Zsolt. Azt is megjegyezte, hogy nem a Fidesznek való megfelelés a feladatuk, hanem a szolgálatok ellenőrzése és a korrekt tájékoztatás.

Németh Szilárd vezetésével egyébként arra hivatkozva maradtak távol a kormánypárti politikusok, hogy Szél Bernadett, az LMP társelnöke „bizottsági tagságával visszaélve” bizalmas információkat akart kikérni az Alkotmányvédelmi Hivataltól a kabinet által Soros-tervnek nevezett koncepcióról. A fideszes alelnök szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Szél Bernadett "Soros zsebében van". Azt is jelezte: amíg az LMP-s politikus a "Soros-tervről titkosszolgálati információkat akar kiszivárogtatni”, addig nem járulnak hozzá ahhoz, hogy részt vegyen az ülésen.

Molnár Zsolt szerint a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem kaptak választ olyan a "magyar közéletet feszítő" kérdésekre, mint az 1300 menekült befogadása. Botrányosnak nevezte azt is, hogy továbbra sem látni tisztán a honosítási eljárással kapcsolatban, valamint azt sem tudni, miért lett a nemzetbiztonsági kabinet tagja Rogán Antal propagandaminiszter. A politikusnak kérdései lettek volna a budapesti repülőtéren történt fosztogatásokkal kapcsolatban is. Azt mondta: továbbra is minden két hétben megkísérli a testület összehívását, erről egyeztetni fog a testület fideszes alelnökével, Németh Szilárddal is.

Szél Bernadett a meghiúsult ülés után azt hangsúlyozta, hogy a testület minden tagja – köztük ő is – átesett a szükséges átvilágításon. Az LMP-s politikus cáfolta, hogy a szolgálatok visszautasították volna azt a kérelmét, hogy betekinthessen a testület tavaly decemberi "Soros-tervvel" kapcsolatos ülésének "nyílt információkat" tartalmazó anyagába. Azt a választ kapta, hogy az anyagot csak a testület jogosult megnézni. Amíg viszont a négy kormánypárti és három ellenzéki képviselőből álló testület nem lesz határozatképes, addig ezt nem tudják megszavazni – fejtette ki Szél Bernadett. Erre válaszolva Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója szóban is megerősítette: ha a testület határozatképes lesz, megadják a tájékoztatást.

Szerző

Brüsszel beáll a civilek mögé

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:01
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.