Könnyen előfordulhat, hogy mire elkészül az UNESCO végleges jelentése a budapesti világörökségi helyszínekről, illetve az ezeket körülvevő úgynevezett védőzónákról, már állni fognak a városvédők által kifogásolt épületek – állították a Népszavának nyilatkozó civil szervezetek képviselői. Az UNESCO tanácsadó testületének (ICOMOS) delegációja ugyanis az elmúlt napokban Budapesten vizsgálta a világörökség szempontjából fontos területeket, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlesztési terveket, hivatalos álláspontjuk megismerésére viszont még hónapokat kell várni.
Csütörtökön a civil szervezetek mondhatták el álláspontjukat, ám a lapunknak nyilatkozók szerint igen különös körülményeket teremtett a szervező Miniszterelnökség. Többen is kifogásolták például, hogy a helyszínt az utolsó pillanatban – szerda este fél nyolckor kiküldött e-mailben – változtatták a Parlamentről a Közszolgálati Egyetemre, ráadásul a szervezeteknek végül mindössze öt percük volt véleményük kifejtésére.
– A 13 meghívott között hat kevésbé meghatározó egyesület is jelen volt, ezek támogatták a kormány fejlesztési terveit – mondta lapunknak Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. Elmondása szerint kritikusabb hangot ütött meg viszont a pesti zsidónegyed védelméért küzdő Óvás Egyesület, a Ráday Mihály vezette Budapest Városvédő Egyesület, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport, valamint a Budapest Világörökségéért Alapítvány is.
A civilek szerint például a tervezett toronyházak megbontanák Budapest építészeti egységét, a 120 méteresre tervezett Mol-székház ráadásul nem csak magasságával rontana a városképen, hanem a tetején lévő fényreklámmal is. Ezt a beruházást – mint arról korábban beszámoltunk – keresztülhúzhatja ugyanakkor az a parlament előtt lévő tervezet, amely előírná, hogy legfeljebb 65 méteres lehet egy budapesti épület.
A csütörtöki egyeztetésen többen szóvá tették a budai várban tervezett átalakítást is, amelynek következtében a korábbi Pénzügyminisztérium épületét visszaépítenék a korábbi magasságra, így viszont a közelben lévő Mátyás-templom „eltörpülne” mellette. A civilek szót emeltek a Liget beépítése, valamint az Andrássy úton jellemző „ráépítési” divat ellen is. Perczel Anna, az Óvás Egyesület vezetője szerint ugyanis annyi házra építettek rá az elmúlt években, hogy már „város épül a városon”.
Az ICOMOS mostani vizsgálatának előzménye, hogy a Világörökségi Bizottság már a nyáron aggodalmát fejezte ki a budapesti világörökséget – a Várat, a Városligetet, a Dunapartokat – veszélyeztető beruházások miatt. Az UNESCO az ICOMOS jelentése alapján alakítja ki álláspontját, ha pedig javaslatait nem fogadja meg a magyar vezetés, akkor a dunai panoráma vagy az Andrássy út akár le is kerülhet a világörökségi helyszínek listájáról. Bécsben például már a veszélyeztetett, vörös listára került a város történelmi negyede a Heumarktra tervezett toronyház miatt. Még szigorúbb döntés született Drezdában, ahol egy autópályahíd felépítése miatt elvették a világörökségi címet a barokk belvárostól.