Brüsszel;civilek;NGO;

2018-02-09 06:01:00

Brüsszel beáll a civilek mögé

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.