Brüsszel beáll a civilek mögé

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:01
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.

2018.02.09 06:01

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42