Két kölyökkel maradt egyedül a csupaszpofájú tamarin

Publikálás dátuma
2018.02.09 09:09
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Egyedül kénytelen felneveli két kicsinyét egy nőstény csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadasparkban, miután párja még a kölykök születése előtt betegségben elpusztult.

Több állatfaj nősténye is egyedül neveli kicsinyeit, de a karmosmajmoknál jelentős az apai gondoskodás szerepe, az erősebb nem tagjai tevékeny szerepet vállalnak az utódnevelésben. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagyméretű kölykök születnek, ezért az anya egyedül nem tudja ellátni a kicsinyeit. A gondozásba nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek. A Szegedi Vadaspark csupaszpofájú tamarin nősténye még az utódok születése előtt egyedül maradt, miután betegségben elpusztult a párja. A - gondozók aggodalma ellenére - a jelek szerint a tamarin egyedül is megbirkózik két kölykének ellátásával, ugyanis a másfél hónapja született kismajmok szépen fejlődnek - számol be a Szegedi Vadaspark honlapján.

A csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor) a vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben mindössze 183 egyed él, Magyarországon pedig csak Szegeden. Az Amazonas őserdeiben már csak pár ezer egyed él a kritikusan veszélyeztetett fajból, amelyet leginkább az élőhelyének elvesztése fenyeget, illetve az, hogy az emberi tevékenységek okozta változásokhoz jobban alkalmazkodó aranykezű tamarinokkal nem bírják a versengést. A Szegedi Vadaspark 2012 óta vesz részt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjában (EEP). Az érkező két hím – apa és fia – közül az idősebb maradt Szegeden, majd rövidesen érkezett egy nőstény. Az idős egyed azonban nem sokkal később egy betegségben elpusztult.

A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. A csapat többi tagját alárendelt, nem szaporodó nőstények, hímek és utódaik adják. A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz. Hosszú évek tapasztalata alapján elmondható, hogy ez az étek egyértelműen bevált a karmosmajmok és más hasonló étrendű állatok esetében - írja az MTI.

Szerző
2018.02.09 09:09

Szurikáták születtek Szegeden

Publikálás dátuma
2018.08.17 13:52
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Szurikáták (Suricata suricatta) születtek a Szegedi Vadasparkban, a látogatók már meg is figyelhetik a két kölyköt, mert egyre több időt töltenek az üregeken kívül - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
A szurikátakölykök feltehetően féltestvérek, különböző anyától származhatnak. A nevelésükben az egész csapat szerepet vállal, ahogy a szurikáta családokban ez megszokott.
A látogatók által legnépszerűbbnek választott szurikáták Dél-Afrikában élő kisragadozók, amelyek főként rovarokkal, apró gerincesekkel, tojásokkal táplálkoznak, de sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. Egyik kedvelt csemegéjük a skorpió, amit a szegedi állatkertben rovartáplálékkal helyettesítenek.
A 700 gramm körüli testtömegű cibetmacska-félék szorosan együttműködő családokban élnek, amelyek egymással azonban időnként véres harcokat is vívhatnak. Kiterjedt üregrendszereket ásnak, amely védelmet biztosít számukra a ragadozókkal szemben. A csapatban a legmagasabb rangú hím és nőstény párzik. A szurikáták utódjai - tizenegy hetes vemhesség után - október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra.
Hasonlóan a rágcsáló prérikutyákhoz, a szurikáták is őrszemeket állítanak, amelyek felegyenesedve figyelik a veszélyt, és azonnal az üregeikbe menekülnek, ha bármi gyanúsat észlelnek. Bár a vadasparki erdőben több olyan állat él, amely akár veszélyes is lehetne rájuk, a figyelmüknek köszönhetően sosem történt "baleset".
Témák
szurikáta
2018.08.17 13:52

Így pusztítjuk vizeinket - "Szemetes" akvárium nyílt a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:11
Illusztráció: Facebook/Pécsi Állatkert
Fotó: /
Az emberi környezetszennyezés következményeit bemutató akváriumot építettek a pécsi állatkertben.
Felújították az egyik nagy akváriumot, amelybe azonban állatok helyett olyan kiállítást telepítettek, amely bemutatja, milyen mértékben szemeteli tele az ember a tengert. A miniatűr, szennyezett tengerrészletet ábrázoló akváriumban az eldobált üvegek és műanyag palackok mellett elszabadult halászhálók, elhagyott békatalpak és más különböző műanyag hulladékok láthatók - olvasható a Pécsi Zoo honlapján
A világon termelődő műanyagnak csak alig hét százalékát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepekre és a tengerekbe, óceánokba kerül. Egy felmérés szerint évente kilencmillió tonna műanyagszemét jut a vizekbe. Az elszabadult és kilyukadt léggömbök, illetve az eldobált műanyagzacskók a tengeri élőlényekre nagy veszélyt jelentenek, mert például a tengeri teknősök és a halak is könnyen medúzának nézhetik és lenyelhetik, és ez hosszú távon a pusztulásukat okozhatja. 
A szemetes akvárium mellett egy, 12 fiatal füles medúzát tartalmazó akvárium is nyílt a Pécsi Zoo területén. A füles, más néven hold- vagy holdfénymedúza a tengerek és óceánok sekély, partmenti részén él, kedveli a sziklás részeket, de olykor kikötőkben és folyók torkolatában is lehet vele találkozni. A tág tűrőképességének köszönhetően 6-31 Celsius fokos vízben is képes megélni. Gyakran sodródik a tengeráramlatokkal. A kifejlett példányok harangja akár a 25-40 centimétert is elérheti. Állati eredetű, planktonikus élőlényekkel táplálkozik, de a nagyobb méretű egyedek kisebb rákokat és kagylólárvákat is elejthetnek. Csípése az emberre nem veszélyes. Több ragadozó halfaj fontos táplálékállata.
2018.08.17 11:11
Frissítve: 2018.08.17 11:11