Hódmezővásárhelyen indult a Tiborcz-üzlet

Már Tiborcz István első közvilágítási tenderén is számos szabálytalanság történt a 24.hu által megszerzett OLAF-jelentés szerint.

Lázár János városából, Hódmezővásárhelyről indult el Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios tendergyőzelmeinek története. A 2010-es hódmezővásárhelyi „siker” azért volt nagy jelentőségű az Elios – pontosabban az akkor még ES Holding-nak nevezett cég – számára, mert ott szerezhetett akkora megrendelésállományt, amit később referenciaként fel tudott mutatni a többi, magyarországi közvilágítási tenderen.

Mint arról már írtunk, a 24.hu megszerezte a kormány által titkolt, az Elios gyanús ügyeit feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentését, amely megerősítette a korábbi híreket: súlyos eljárási szabálytalanságok és összeférhetetlenségek jellemezhették Orbán vejének uniós finanszírozású tendereit.

A hódmezővásárhelyi, 940 millió forintos közvilágítási megrendelés sem volt hibátlan a hírportál által ismertetett OLAF-jelentés szerint: a pályázatokat kiíró, az akkor még Lázár János vezette város szabálytalanságok és összeférhetetlenségek egész sorát követte el. Az egyik korábbi vesztes versenytárs lett az ES Holding egyik beszállítója, ami egyértelműen tiltott gyakorlat: a versenyzők közötti összejátszás elkerülése miatt ugyanis szigorúan tilos, hogy a tendergyőztes a korábbi versenytársait alvállalkozóként bevonja az üzletbe.

A 24.hu írása szerint az OLAF kifogásolta azt is: a magyar közbeszerzési szabályok tiltják, hogy egy cég 10 százalékot meghaladó mértékben alvállalkozó legyen, ehhez képest a megrendelés túlnyomó részét valójában a bevont alvállalkozó végezte el. Az OLAF jelentéséből kiderül az is, hogy Hódmezővásárhelyen a közvilágítási tender kiírásánál és lebonyolításánál bábáskodó tanácsadó cég egyszerre dolgozott a kiíró önkormányzatnak és a kivitelező ES Holding-nak. De
árulkodó már az is: az ES Holding úgy nyerte el a vaskos megbízást 2010-ben, hogy 2008-ban nem volt bevétele, és még 2009-ben sem érte el a forgalma a 10 millió forintot.

Szerző
2018.02.09 16:18

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04