Előfizetés

Geréb Ágnes megvárná Áder kegyelmi döntését

Kegyelmi kérvényének elbírálásáig ne kelljen börtönbe vonulnia, ezt kéri Geréb Ágnes az illetékes hatóságtól - írta a 444.hu. 

A januárban elítélt szülész-nőgyógyásznak március 6-án kellene megkezdenie kétéves fogházbüntetését. Geréb az értesítés kézbevétele után beadta az illetékes hatósághoz a büntetés végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmét. A szülésznő sajtósa szerint a kegyelmi kérvényt Áder János köztársasági elnök és Trócsányi László igazságügyi miniszter fogja elbírálni. “Az ő belátásukon múlik, hogy a szülés szabadságáért és a nők önrendelkezési jogáért elhivatottan kiálló orvosnőnek meg kell-e kezdenie szabadságvesztését a büntetés-végrehajtás rendszerében, vagy mentesül az ítélet alól” - közölte.

Geréb ellen egy 2003-as és egy 2007-es otthon szülés miatt emeltek vádat foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés, és foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Pere lassan egy évtizede húzódik. A Fővárosi Ítélőtábla év elején elutasította Geréb perújítási kérelmét és az ügyészség álláspontját fogadta el, így a szülésznőnek börtönbe kell vonulnia. továbbá tíz évre eltiltották hivatása gyakorlásától. A Fővárosi Ítélőtábla 2012 februárjában egyszer már jogerősen elítélte Gerébet ugyanebben a két ügyben. Geréb Ágnes három hónapot töltött előzetesben, utána házi őrizetbe került. Védőjel két perújítási indítványt is benyújtott új igazságügyi orvosszakértői szakvéleményre alapozva. Tavaly enyhítették is az ítéletet, a kétéves börtönbüntetést öt évre felfüggesztette a bíróság, ám az ügyészség fellebbezett. Idén januárban pedig már a bíróság mindkét perújítási kérelmet elutasította, így Geréb Ágnesnek börtönbe kell mennie.

A szülésznő ugyanakkor nem most fordult először az államfőhöz kegyelmi kérvénnyel. 2012-es, jogerős elítélésekor Áder egyszer már elutasította kegyelmi kérelmét. Az államfő nyilvános közleményben utasította el a kegyelmi kérvényt, azzal, hogy a kérelmet "az ügyében jelenleg is folyamatban lévő bírósági eljárás jogerős lezárását követően bírálja el". Az államfő ugyanakkor kiemelte: "Magyarország jogrendje már nemcsak elismeri, hanem egy 2011-ben alkotott új jogszabály révén biztosítja is az otthonszülés lehetőségét". Azt is megjegyezte, hogy Geréb sokat tett az anyák háborítatlan szüléshez fűződő jogainak kiszélesítéséért, az ő nevéhez fűződik az apás szülés lehetőségének kórházi protokollba illesztése, és az otthonszülés elismertetéséért folytatott szakmai tevékenység is. Áder szerint azonban egy jogállamban "nincs az a fontos társadalmi küldetés vagy indok, amely bárkit a hatálytos törvények fölé emelhetne". A jogállamiság és a jogbiztonság minden állampolgártól megköveteli a jogszabályok betartását, s ez alól Geréb sem lehet kivétel.

Nincs halasztó hatálya a kérelemnek

A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény szerint a kegyelmi kérelemnek a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya. A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén a miniszter elrendelheti a büntetés, illetőleg a próbára bocsátás, a jóvátételi munka, a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását a köztársasági elnök döntéséig.

Egyébként a jogszabály szerint a ítélet jogerőre emelkedését követően a büntetés elengedésére vagy mérséklésére irányuló kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapja szerint "tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök a kegyelmi ügyekben nem járhat el közvetlenül, a KEH-be megküldött kérelmeket, amennyiben azok a szükséges adatokat tartalmazzák, a hivatal továbbítja annak az ügyészségnek, illetve bíróságnak, ahol a kérelmeket a törvényi szabályozásnak megfelelően elő kellett volna terjeszteni. Ez szükségszerűen időt vesz igénybe, késleltetve az eljárás lefolytatását, ezért azt javasoljuk, hogy a kegyelmi kérelmet lehetőség szerint az illetékes ügyészségnél, illetve bíróságnál nyújtsák be."



Vége az amerikai kormányzat leállásának

A szenátus után az amerikai képviselőház is megszavazta a kormányzati költségvetést, így feloldhatták a kormányzati leállást - informál az Euronews.

Az amerikai szenátus után a képviselőház is megszavazta a kormányhivatalok működésének finanszírozásáról szóló költségvetési megállapodást. A kétpárti egyezmény helyi idő szerint pénteken kora reggel született meg. A képviselőház 240-186 arányban szavazta meg a tervezetet, benne egy hathetes áthidaló finanszírozási törvénnyel és a kiadási felső határ két évre szóló megnövelésével. Ha a megállapodást Donald Trump elnök gyorsan aláírja, akkor szinte észrevehetetlen lesz a rövid ideig tartó leállás a kormányhivatalok finanszírozásában. Csütörtök éjjel néhány órára leállt az amerikai kormányzat működése, mert nem sikerült az új költségvetést megszavazni.

Martin Schulz mégsem akar külügyminiszter lenni

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.02.09. 16:06
Martin Schulz - AFP fotó
Váratlan fordulat az SPD-nél: a pártelnök mégsem akar külügyminiszter lenni, így vélhetőleg Sigmar Gabriel marad a német diplomácia vezetője. 

Hiába tekinthetőek egyértelműen a német szociáldemokraták az új koalíciós szerződés győztesének, hurráoptimista hangulatról nemigen lehet beszélni a politikai erőn belül. Sigmar Gabriel, még hivatalban lévő külügyminiszter, volt pártelnök, még csütörtökön keményen nekiment a vezetésnek. Szerinte nem becsülték meg a munkáját, s tiszteletlenül bántak vele. Mint a Funke médiacsoport lapjainak adott interjújában elmondta, szerette a külügyminiszteri tárcát, s honfitársai is úgy látták, hogy a munkát jót látta el. Hozzátette azonban, „nagyon sajnálom, hogy ezt a kedvező megítélés teljesen érdektelen volt az SPD vezetése számára”.

Gabriel úgy érezte, többszörösen is Martin Schulz áldozatának mondhatja magát. Bő egy éve önként mondott le az SPD választási listavezetői posztjáról Martin Schulz javára, majd az SPD elnöki tisztségét is szinte odaajándékozta neki. Schulz ugyan a szeptemberi kampányban, majd közvetlenül azután is azt hangoztatta, nem akarnak belépni az új koalícióba, a Jamaica-tárgyalások megfeneklése után hirtelen megváltoztatta véleményét, majd leplezetlen érdeklődést mutatott a külügyi tárca iránt. Éppen az a minisztérium vonzotta, ahol Gabriel ténykedett. Az SPD tagságában visszatetszést keltett volna, hogy egyszerre lássa el a pártelnöki tisztséget, s legyen a német diplomácia vezetője, így a koalíciós tárgyalások szerdai lezárása után váratlan bejelentést tett. Nem a miniszteri tárca megszerzéséről mondott le, hanem inkább az SPD elnökségéről, méghozzá a jelenlegi frakcióvezető Andrea Nahles javára.

Ehhez képest tegnap váratlan fordulat történt, Gabriel kifakadásának meglett az eredménye. Martin Schulz ugyanis bejelentette, hogy mégsem pályázik a német külügyminiszteri posztra, így mégis a volt pártvezető maradhat a diplomácia vezetője. Schulz meg akarta akadályozni az SPD még nagyobb válságát. Ha mindenáron ragaszkodott volna a poszthoz, akkor akár a koalíciós szerződés SPD tagság általi elfogadását is veszélyeztette volna.

Némi meglepetésre az SPD erős embere Olaf Scholz hamburgi polgármester lett, aki lapértesülések szerint nemcsak a pénzügyi tárca várományosa, Angela Merkel helyettese is lesz az új kormányban. Még Schulz váratlan bejelentése előtt az észak-német város vezetője igyekezett tompítani a feszültségeket. A ZDF egyik műsorában kifejtette, Gabriel remek munkát végzett. Hozzátette ugyanakkor, mindenkinek az a feladata, hogy a lényegről beszéljen, „ez pedig ebben az esetben az országunk jövője”. Annak a véleményének adott hangot, hogy Sigmar Gabriel kifakadása nem befolyásolja majd az SPD tagságának szavazását: a következő hetekben kell ítéletet mondaniuk arról, maradjon-e újabb négy évig a nagykoalíció. Nagyon rezeghet a léc a szavazásnál, mert az utóbbi időben több mint 20 ezer olyan személy lépett be a pártba, akik nagy valószínűséggel el akarják utasítani az SPD kormányzati szerepvállalását.

Scholz egyébként nem kívánta megerősíteni azokat az előzetes híreszteléseket, hogy a pénzügyi tárca élére kerül és egyúttal alkancellár is lesz. Csak arról esett szó – tette hozzá -, mely tárcákat kapjon meg a CDU, a CSU, valamint az SPD. „Más döntések nem születtek és nem is születhetnek addig, amíg az SPD tagsága nem hozza meg ítéletét” – fejtette ki.

Nemcsak az SPD-nél nem tapasztalható elégedettség, a kereszténydemokraták háza táján sem túlságosan jó a hangulat amiatt, hogy a CDU elveszítette a belügyi-, valamint a pénzügyi tárcát. Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungban fejtette ki komoly ellenérzéseit. Elmondta, a CDU olyan engedményeket tett, amelyekkel a párt „elérte határait”. Egyben fájdalmasnak nevezte azt, hogy az SPD-nek sikerült keresztülvinnie az akaratát. Elfogadhatónak nevezte viszont a kormányprogramot, kivált, ha az eredményekkel is párosul. Bírálatokat fogalmazott meg a CDU parlamenti képviselője, Carsten Linnemann, a párt gazdasági tagozatának elnöke is, aki úgy véli: a tárcák elosztása nélkülözi a kiegyensúlyozottságot. A keleti tartományok miniszterelnökei pedig azt kifogásolták, hogy kevés kelet-német politikus lesz az új kabinetben.