Vámos György: Fehér folt 1956 történetében

Publikálás dátuma
2018.02.10 08:25
A BEM TÉREN - Az október 23-i tüntetés tervezett végpontján a tömeg nem oszlott fel, a Parlamenthez indult FOTÓ: FORTEPAN/FARAGÓ

Múltkor e-mail-ben jelentkezett egy kollégám, és megkérdezte a véleményem egy nemrég megjelent kötet egyik részletéről. Kozák Gyula Kész a leltár című munkájáról van szó, a Balassi Kiadó gondozta, s az 1956-os Intézet számára Vásárhelyi Miklóssal készített interjúja nyomán született. Vásárhelyi kedvesen mosolygó fényképe illusztrálja a címlapot. Élete kemény, nehéz időszakokat ölel fel. Ezek egyike az 1956 október-novemberi néhány napos eseménysorozat, amely persze korábban kezdődött és évtizedekig meghatározta Vásárhelyi Miklós életét. A könyv egyik - látszólag jelentéktelen - részlete éppen október 23-án játszódik.

Losonczy Géza lakásán vagyunk, ott van Nagy Imre, Ujhelyi, Jánosi, Gimes és Vásárhelyi. Az előző esti eseményekről beszélnek, mindenki tud a készülő tüntetésről. Nagy Imre rosszkedvű, ellenzi a tüntetést, még az sem villanyozza fel, hogy – egy telefonáló szerint – a csepeli prolik bemennek a városba, és szétverik az egyetemistákat. A 162. oldalon ez olvasható:

"Miközben a beszélgetés zajlott, Földes telefonált a Rádióból, és közölte, most kapták a hírt, hogy Piros (László, a belügyminiszter – V. Gy.) betiltotta a tüntetést. Nagy Imre a fejéhez kapott, és nagyon kétségbe volt esve, hogy most aztán mi lesz, vér fog folyni. Kifejezetten pánikhangulatba került. Mi azonban egy percig nem gondoltuk, hogy ez megtörténhet! Nagy nem érzékelte, hogy mennyire demoralizált az egész apparátus, hogy milyen nehezen fognak találni olyan embereket, akik egy ilyen parancsot végrehajtanának, hogy mennyire menekülni fog mindenki a felelősségétől. Egy óra múlva beszéltem Földessel, aki csak annyit mondott, hogy – mintha mi sem történt volna – a fiatalok megindultak, a tüntetés megkezdődött. Erre mondtam neki, mondják be, hogy Piros engedélyezte a tüntetést, mert most ez a legjobb. Földes nagyon vagány fiú volt, és meg is csinálta, be is mondatta a rádióban. Utána aztán nagy vizsgálatok indultak, hogy honnan jött a hír, de persze el lett mismásolva a dolog, mert akkor már más volt a gond.

Benke Valériát, aki akkor a rádió elnöke volt, felelősségre vonták, s ő azt mondta, hogy megindítja a fegyelmit. De marha nehéz lett volna bármit is csinálni, miután sűrű tömegekben rajzottak az emberek, és ha mégis betiltják a tüntetést, rögtön lőni kellett volna. Az események rohantak tovább, és nem volt idő kivizsgálni a Rádióban, hogy ki mire adott utasítást.”

Így emlékezett Vásárhelyi Miklós. Sok évvel később, 1990-ben, egy egészen más országban Acsay Juditnak adott interjút egy másik volt rádiós, Erdős Péter, a későbbi popmenedzser. Az Acsay-interjúban mondta el először nyilvánosan, hogy - Vásárhelyi ötletére - rádiós kollégájával, Földes Péterrel együtt ő maga fabrikálta és szignáltatta Hartai Lászlóval, a rádió alelnökével beolvasásra azt a hírt, miszerint a belügyminiszter engedélyezte a korábban betiltott tüntetést.

Földessel és Vásárhelyivel készített interjúi alapján megerősítette a történetet Hegedűs B. András is „Azon a kedden” Spontán forradalom című írásában. (Beszélő, 1996/10.) Ha 1958-as elítélésekor mindez kiderül, Erdős aligha ússza meg másfél év börtönnel. A cikk vonatkozó részlete a folyóirat 67. oldalán olvasható:

„A történetről a rendszerváltásig az érdekeltek mélyen és megfontoltan hallgattak, rendőrségi vallomásaikban még csak nem is céloztak rá, tudatuk alá szorították a »csínyt«, nehogy egyszer is elszólják magukat. »Köteles« történetről van szó – felgöngyölítése esetén akasztófán fejeződött volna be. Először Erdős Péter (másfél évre ítélték) – a történet egyik főszereplője – címében ötvenhatra egyáltalán nem utaló interjúkötetében (Hogyan készül a popmenedzser? Acsay Judit interjúja, 1990.) mondta el a nyilvánosság előtt. Vele párhuzamosan Földes Péter és Vásárhelyi Miklós (egymástól függetlenül) három évtized után ugyanígy emlékeztek az Oral History Archívumnak adott interjúikban.

NYOLCADRENDŰ VÁDLOTT - Vásárhelyi Miklós a Nagy Imre-perben; nem volt vádpont a tüntetés engedélyezése FORRÁS: NÉPSZAVA

NYOLCADRENDŰ VÁDLOTT - Vásárhelyi Miklós a Nagy Imre-perben; nem volt vádpont a tüntetés engedélyezése FORRÁS: NÉPSZAVA

Amikor Földes Péter, a Magyar Rádió munkatársa (13 évre ítélték) annak a keddnek a délelőttjén telefonon tájékoztatta a Losonczy Géza lakásán politikai barátaival tárgyaló Vásárhelyit, hogy a tüntetés megkezdődött, Vásárhelyi hirtelen ötlettől vezérelve azt tanácsolta Földesnek, mondja be a rádió, hogy a belügyminiszteri tilalmat feloldották. Ezzel elkerülhető a fegyveres testületek beavatkozása, a rendőri brutalitás, elhárul a vérengzés veszélye. Ma már nehezen rekonstruálható, hogy Földes a történelmi pillanat hevében feltételezte-e hogy Vásárhelyi valamilyen hivatalos szerv nevében beszél. Földes mindenesetre megfogalmazza a betiltás visszavonásáról szóló rövid hírt, majd Erdős Péterre bízza, hogy a hírt szignáltassa-engedélyeztesse Hartai Lászlóval, a rádió alelnökével. Hartai – megbízva Erdősben – gondolkodás nélkül – engedélyezi a hír bemondását. 14 óra 23 perckor megszakítják a Fiatalok zenei újságja című műsort, és a tüntetés tilalmának feloldásáról értesül az ország.

A gogoli tréfa, a csíny, amelyből államcsíny is lehetett volna, sikerült, de komoly szerepet az események további alakulásában nem játszott, már csak azért sem, mert a békésen felvonuló diákokat a kékparolis karhatalom bizonyára még nem verte vagy lőtte volna szét kedden délelőtt vagy délután. Így ez a tudatosságra utaló beavatkozás lényegében megrekedt az általános spontaneitás keretein belül, mint minden azon a napon.

(Mindazonáltal ez a történelmi epizód még mindig fehér foltja a történelemnek. Ugyan Benke Valéria, a rádió akkori elnöke a pártközpontból a rádióba visszatérve tudta, hogy a rádióban bemondott újabb utasítást nem hagyta jóvá a párt legfelső testülete, a felelősségre vonás elmaradt, és sajátos módon sem vizsgálat, sem vád tárgyává nem tették a Nagy Imre és társai elleni bűnügyekben. Hogy a »tettesek« miért feledkeztek meg róla – nyilvánvaló, hogy a rádió fejüket veszített vezetői – még magyarázható, de hogy az újjászervezett állambiztonság miért nem kísérelte meg felderíteni a Nagy Imre »csoport« talán egyetlen ilyetén tudatos cselekményét – rejtély.)"

Egy Vásárhelyivel és Földessel folytatott, jóízű délutáni beszélgetés során később magam is találkoztam a történettel. Kérésemre magnóra is elmondták nekem. Vittem is a 168 Órához, a heti szerkesztő azonban meglehetősen távolságtartóan fogadott. Soha nem jelentkeztem anyaggal a műsornál, a felelős szerkesztő éppen nem volt ott, ami a magnóról elhangzott, meglehetősen idegen lehetett a számára. Legközelebb akkor vettem elő az anyagot, amikor 1996. október 23-án 12.30-kor, önálló műsorként a Kossuth rádióban Ki engedélyezte a tüntetést? címmel sikerült közreadni. Azóta több, mint 20 év telt el, s amikor most kollégám megkeresett, arra már nem emlékeztem, hogy elhangzott, csak az egykori elutasítás jött elő. A műsorról egyszerűen megfeledkeztem. Mást kerestem, amikor a régi műsorok címeit néztem, s szinte rám kiáltott a műsorcím.

Kollégám közben megkérte 1956. eseményeinek egyik szakértőjét, kiváló ismerőjét, hogy mondjon véleményt a Kozák-kötetben olvasottakról. „Ez így teljességgel valószínűtlen – olvasható a szakértő válaszlevelében. – Nem tudom megmagyarázni, miért mondta ezt Vásárhelyi Miklós, akire valóban nem volt jellemző az efféle kitaláció. (…) Nem beszélve arról, ha ez így lett volna, azt felrótták volna neki a perben. De nem rótták fel.”

Szerintem pedig azért mondta, mert így igaz. Hogy a perben kire, mit terhelt a vádhatóság, az számos megfontolás eredménye volt. Az biztos, hogy amiről nem tudtak, azért nem is vehettek elő senkit. Márpedig a tüntetés engedélyezéséről ugyan mindenki tudott, de emiatt senki nem nyomozott. Innen az 1956-os tüntetés tilalmának, illetve feloldásának történetét mindenki kiegészítheti saját emlékeivel, meditálhat azon, hogy hiszi-e a szemtanúk most felsorolt emlékezéseit. Eldöntheti, hogy saját emlékeivel szinkronban vannak-e az elmondottak.

Témák
1956

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20