Az esemény jellegéről sokat elárul, hogy a résztvevőket előre figyelmeztették: nem viselhetnek tiltott önkényuralmi jelképeket, nyilaskeresztet vagy horogkeresztet, de még csak SS-jelképeket sem. „A rendezők, ha ilyet tapasztalnak, el fogják takartatni, amennyiben pedig ellenállásba ütköznek, abban az esetben az illetőt el fogják távolítani a rendezvény területéről!” – közölték a szervezők az „öltözködési és viselkedési irányelveket” ismertető felhívásukban.
A szélsőjobboldal minden év februárjában megemlékezik arról, hogy 1945-ben – óriási veszteséget szenvedve – a német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból.
Érdemes ugyanakkor Ungváry Krisztián történész adatait idézni: a szovjet áldozatokat nem számítva minden második halott a civilek közül került ki. A Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a lakosság, a német és magyar védők áldozatainak száma együttesen. Budapest ostromáról szóló könyvében Ungváry hangsúlyozta, hogy a magyar főváros „erőddé” nyilvánításához egyedül Adolf Hitler ragaszkodott. Bécs védelme érdekében Budapest elpusztítását sem tartotta drága árnak.
A szélsőjobboldali összejövetel helyszíne előző évben a Városmajor volt, idén újra a budai Várban lévő Kapisztrán tér. Tavaly nem sokkal a „becsület napja” után találkozott Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. A megbeszélés után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról számolt be, hogy szóba került a „neonáci rendezvény” is, amit a Mazsihisz elnöke elfogadhatatlannak minősített. A felek – idézzük Havasi Bertalant – megállapodtak abban, hogy „a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa a Népszavának nyilatkozva akkor is hangsúlyozta, hogy – bár a neonáci, fajvédő rendezvények érthető felháborodást keltenek a társadalomban – a törvények értelmében nincs mód a betiltásukra. (Még akkor sem, ha régebben azért akadt rá példa.) Más az erkölcs, más a jog. Hozzátette: a párizsi békeszerződések szerint Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek, ezzel azonban nem a rendőrségnek, hanem az ügyészégnek lenne dolga.
Neki lett igaza, az esemény megrendezését nem sikerült megakadályozni. Kísérlet pedig történt rá: a demonstráció szervezői győzelemként ünnepelték, hogy „hosszas jogi csatárazásainkat siker koronázta”, és közterületen tudnak „tisztelegni a kitörés hősei előtt”. Az, hogy a Belügyminisztérium pontosan milyen lépéseket tett, eddig nem derült ki. Korábban a tárca lapunknak csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”, minap újból elküldött kérdéseinkre még nem kaptunk választ.
A Kapisztrán téren szombat délután a legkülönbözőbb szélsőjobboldali – közöttük bőrfejű és neonáci – szervezetek zászlói mögött, alakzatban sorakoztak a résztvevők. Nagyjából ötszázan voltak, közöttük lengyelek és németek is.
„Megkezdjük a megemlékezést, senki ne mászkáljon!” – hangzott az utasítás. Felvezetésként a szónok elmondta, hogy azoknak állítanak emléket, akik életüket áldozták a „vörös mocsok” elleni harcban. Szerinte – mint egykor Budapest – ma Európa áll ostrom alatt. Úgy vélte, rájuk vár a feladat, hogy visszaverjék a „hódítókat”. Majd bejelentette, hogy ki fognak törni az „új világrend hódító karmai közül”.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetőjeként felkonferált Incze Béla hosszan beszélt arról, hogy a hatóságok milyen módon próbálták ellehetetleníteni a rendezvényt, míg végül a bíróság visszavonta a tiltó határozatot. Incze a vendéglátók szívélyességével külön is köszöntötte a „liberális média patkányait”.
Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője egy német felszólaló után következett. Tavalyi szereplésétől eltérően ezúttal nem dicsőítette a Waffen SS-t, ellenben kifejezte a „kommunista söpredékkel” szembeni nemtetszését.
A rendezvény nem volt zavartalan ugyanis. Többszörös rendőrkordon mögül, de hallótávolságon belül vörös-fekete zászlókat lengető anarchisták tüntettek a nácik ellen. Sípolták, doboltak és kórusban skandálták a nemzetközi antifasiszta jelszót: Alerta, alerta, antifascista! Az ellentüntetők egy másik csoportja, hogy minden érkező jól láthassa, a Bécsi kapunál tett ki egy ököllel széttört horogkeresztet ábrázoló transzparenst.
A Kapisztrán téren közben egyre nőtt a létszám. Terepszínű öltözéket viselő, vagy valamilyen katonai szerelésbe bújt, hátizsákos csoportok gyülekeztek. Innen indult a Kitörés emléktúra. Ennek kiírásában az olvasható, hogy a túra sportrendezvény és történelmi megemlékezés – politikai célja nincs. És mindenki nyugodjon meg: az egyenruhákon, pecséteken alkalmanként felbukkanó tiltott önkényuralmi jelképek kizárólag a történeti hűség kedvéért, történelmi érdekességként, bemutató jelleggel szerepelnek.
