Orbán: Göncz Árpád megfelelő morális tőkével rendelkezik

Publikálás dátuma
2018.02.11 12:15

Fotó: /
Fidesz: Göncz Árpád aggályai számunkra megerősítést jelentenek

Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló, az Országgyűlés által november 4-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt — mivel azzal kapcsolatban több oldalról alkotmányossági aggályok merültek fel — véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak.

ORBÁN VIKTOR, a Fidesz frakcióvezetője: A Fidesz, mint már többször kifejtettük, azért nem fogadta el a módosítást, mert szerintünk érti az egyetemes jogelvet, az elfogadott nemzetközi jogi normákat, és a magyar alkotmány vonatkozó normáit. A köztársasági elnök alkotmányos aggályai így tehát számunkra megerősítést jelentenek. Azért is szerencsés, hogy ő fordult Alkotmánybírósághoz, mert Göncz Árpád megfelelő morális tőkével rendelkezik, nem lehet rá azt mondani, hogy a kommunistákat pártfogolja, hiszen mindenki tisztában van 56-os múltjával.

Népszava 1991. november 19.

Szerző
Témák
2018.02.11 12:15

Borókai: ha nincs médiaegyensúly, nem teljes a sajtószabadság

Publikálás dátuma
2018.08.14 00:00

Fotó: /
Szerinte a sajtó tekintélyes része az ellenzék vegzálásában éli ki magát
Orbán Viktor szólt arról, hogy a magyar népnek elege van a kiváltságosok politikájából, a nemzet akkor fejlődhet, ha a magyarság érdekeit helyezzük az előtérbe.

 A 12 pont mindent túlélt, mert a nemzet alkotása s nem valamiféle köztársasági szabásminta” – jelentette ki Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint ez arra figyelmeztet, hogy az erős és sikeres köztársasághoz a nemzetet kell megerősíteni, a nemzeti összetartozásra kell építeni. A köztársaság nemzetünk ruhája vagy építménye, ami önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül értelmetlen – tette hozzá.

 Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke úgy vélte, tizenhat évvel a rendszerváltás után változásra van szükség, le kell zárni, ami eddig volt, mert az már nem szolgálja a jövőt. Úgy fogalmazott, a Fidesz „készen áll felelős tettek végrehajtására”.

 Borókai Gábor, a Heti válasz című hetilap főszerkesztője azt mondta, Magyarországon ma nincs médiaegyensúly, nem teljes a sajtószabadság, és ennek megváltoztatásához szerinte sikeres vállalkozókra és jó újságírókra van szükség a jobboldalon.

 Szerinte a sajtó tekintélyes része jelenleg „az ellenzék vegzálásában éli ki magát”, ahelyett, hogy a hatalmat figyelné és ellenőrizné.

 Népszava 2006. március 16.
2018.08.14 00:00
Frissítve: 2018.08.14 07:52

Lőporrobbanás Csepelen

Publikálás dátuma
2018.08.13 12:00

Fotó: /
Népszava anno: 1926-ban ezen a napon, óriási robbanásra ébredt a főváros. 30.000 kg lőszer robbant fel. A detonáció még Budafokot is romba döntötte részben
Csepelen egy, a méreteiben még át sem tekinthető borzalmas katasztrófa történt. Fölrobbant a csepeli lőszerraktár és a Weiss Manfréd-gyártelepen dolgozó munkások százai könnyebb és súlyosabb sérülésekkel, tébolyodott halálfélelemben rohantak a gyár kijárata felé, hogy az egymást követő robbanások emberírtó hatását elkerüljék, hogy életüket megmentsék.

 A hivatalos jelentések teljesen jelentéktelennek tüntetik föl az emberéletben okozott kárt és nekünk a késő éjjeli órákban nincs módunkban megállapítani, hogy a robbanásnak hány áldozata volt. Lehetséges, hogy a véletlen szerencse ezúttal megóvta a munkások százainak életét; lehet, hogy, az áldozatok száma nem jelentékeny.

 Felrobbannak a lőporaknák

 Fél 7 órakor a telepen dolgozó munkások a lőporaknák irányából fölcsapódó lángokra lettek figyelmesek, de ugyanabban a pillanatban földrengésszerű robaj kíséretében alapjában rázkódott meg minden épület, a föld méhe felől irtózatos lökést kaptak a tárgyak és az emberek, a következő másodpercben fülsiketítő hang-orkán támadt, majd a telepet fekete, átható szagú füstfelhők lepték el és néhány másodpercig megingott minden, ami mozgatható. Az üzemekben és műhelyekben dolgozó munkások, mintha csak valami ismeret-len erő játszott volna velük, egymásnak vágódtak vagy a gépekhez ütődtek. Az ablakok csörömpölve zúzódtak be és az irtózatos erejű légnyomás megakasztotta a tüdő munkáját, fönnakadt a száj mozgása, és mint élettelen testek dőltek le a munkások a levált gépdarabokra, a faltörmelékekre és a padlóra. Irtózatos pánik keletkezett. A gyárban dolgozó munkások nagyon jól tudták, hogy a robbanóanyagok pusztulása mit jelent. Önkéntelenül mindenki, aki lábára tudott állni a kiállott ijedtségtől, halottsápadtan a kijárat felé támolygott.

 Véresre sebzett, rogyadozó lábú munkások lepték el a gyártelep útjait, akik lélekszakadva rohantak a kapuk irányához. Senki sem tudta, hogy mi történt, de mindenki érezte a veszedelmet.

 Újabb három robbanás

 Alig telt el néhány perc az első robbanás után, máris újabb detonációk történtek. Gyors egymásutánban még háromszor rengett bele a föld az újabb robbanásokba, amelyek közül a középső volt a leghatalmasabb erejű.

 Akit a légnyomás a szabadban-talált, azt a földre vágta. A gyárépületek és üzemek teteje, mintha, csak papírból készült volna, leröpült. A légnyomás leborotválta az épületekről az ablakokat és ajtókat és minden olyan kiszögelést, amely útjában volt. Megrepedtek a falak, elhajlottak a gépek, megszakadt a világítás és az újabb és újabb lökések ereje mindenütt irtózatos pusztítást végzett.

 Budafokot részben romba döntötte a robbanás

 Budafokot a széles Duna folyam választja el a robbanás tulajdonképpeni színhelyétől, Csepeltől, azonban a katasztrófa a nagy távolság és hatalmas víztömeg ellenére itt is rettenetes mértékben érvényesítette hatását.

 Budafok rendezett tanácsú város az esti órákban éppen közgyűlését tartotta az Árpád-mozgóban, mert a városi képviselők nagy számára való tekintettel egyelőre itt tartják a városi közgyűléseket. Éppen szünet volt, a városatyák az előcsarnokban időztek és beszélgettek, amikor egyszerre óriási lángoszlop emelkedett égnek a Duna másik oldaláról. Néhány pillanat múlva fülsüketítő robbanás hallatszott.
A robbanás ereje a budafoki Árpád-mozgó plafonját és tetejét megemelte.

 Az egész épület recsegett-ropogott. Az épületben tartózkodók fejvesztett rémülettel rohantak ki. A nagy ijedelemben nem is tudtak összefüggést találni a túlsó oldalról látott lángoszlop és e között a rettenetes földindulás között. — Bombamerénylet! — kiáltotta valaki és mindjárt tovább fűzték: Bombamerényletet követtek el a városi tanács ellen!

 A városi képviselőtestület tagjai kirohantak az utcára, de ekkor már bekövetkezett a második robbanás, amelynek pusztító hatása még rettenetesebb volt. Amennyire ez eddig megállapítható volt, legalább 200 budafoki háznak a tetejét vitte el ennek a második robbanásnak a légnyomása. Sok lakásban az ajtókat, ablakokat a szó-szoros értelmében véve, szárnyastól tépte ki és sodorta el a robbanás.

 Záborszky polgármester lakása teljesen tönkrement. A Dunaparton lévő Abel-féle vendéglőnek nemcsak a tetejét vitte le, hanem a belső bútorzatát is hasznavehetetlenné törte össze. Teljesen tönkrement a gyógyszertár. Berendezése, az üvegekben és tégelyekben volt gyógyszerek mind tönkrementek. A gyógyszertár épületének emeleti falai összeomlottak.

 A lakosság rémülete leírhatatlan volt. Asszonyok és gyermekek jajveszékelése és sírása töltötte be az utcákat. És ez a rémület még fokozódott, amikor az utcákon föltűntek véres emberek. A robbanásban összetört bútorok, ablakok fa-, vas- és üvegszilánkjai rengeteg embert sebesítettek meg. Az éjféli órákig ötven embernek nyújtottak első segélyt.

 Népszava 1926. augusztus 13.
2018.08.13 12:00
Frissítve: 2018.08.13 12:00