Rémes körülmények a Gyorskocsi utcai fogdában

Publikálás dátuma
2018.02.12 06:03
Fogvatartott és fegyőr egyaránt szenved ilyen körülmények között. Csoda, hogy nem pattannak el naponta az idegek. FORRÁS: AJBH
Fotó: /
A fegyőrök és a fogvatartottak is undorító körülmények között töltik napjaikat a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájában. Az ombudsman ajánlásaira az idén megkezdik a felújítást.

Sötét, fülledt és bogarakkal teli hely a Budapesti Rendőrkapitányság Központi fogdája – legalábbis ez a kép rajzolódik ki Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának jelentéséből. Az ombudsman hivatala – az úgynevezett OPCAT - nemzeti megelőző mechanizmus főosztályon keresztül – előre be nem jelentett látogatások során ellenőrzi azokat az intézményeket, ahol korlátozzák a bentlakók személyi szabadságát. A Gyorskocsi utcai intézményt tavaly februárban keresték fel - a jelentés most lett hozzáférhető -, embertelen állapotokat pedig nemcsak a fogvatartottak zárkáiban találtak, hanem a fegyőrök által használt helyiségekben is.

A jelentés szerint például a női zárkákban nem lehet rendesen szellőztetni, ezért a hőség már 32 fokos volt, ráadásul a helyiségekben még bogarak is mászkáltak. A fogvatartottak és a fegyőrök  is panaszkodtak a nem megfelelő világításra. Természetes fény alig jutott a helyiségekbe, a neonlámpa erőtlen és vibráló fénye pedig csak fejfájást, ingerültséget, látásromlást okozott. A fogdán lévők arra is panaszkodtak, hogy „az őrök folyton le- és föl kapcsolgatják a villanyt”, ám az ombudsman szerint ebben nincs kivetnivaló, a fogvatartottakat ugyanis – leszámítva az este tíztől reggel hatig tartó időszakot - 20 percenként muszáj ellenőrizni.

Problémás viszont a WC-használat rendje, a fogvatartottak szerint ugyanis előfordul, hogy jelzésük után még 15-20 percet kell várniuk, mire kiengedik őket. A zárkák egyébként rendkívül lerobbant állapotban vannak, több helyen penészesek, vizesek a falak, a berendezés pedig sivár.

A fogdában jellemzően kevesebb, mint 72 órát töltenek a fogvatartottak, ám a törvény szerint ez az idő akár 60 napig is tarthat. Ez azonban sokkal többnek tűnik a rácsok mögött, hiszen a bent lévőknek nem jár könyv, újság, tévé vagy rádió sem. Az ombudsman tapasztalatai szerint ráadásul igen gyakran egyesével helyezik el az embereket, így teljes magányban és tétlenséggel, „kényszer-alvással” telnek a napok. A zárkákban óra sincs, így csak az ablakon kinézve lehet megsaccolni az időt.

Az unalmas és lehangoló környezetben töltött napi rutint az egyórás séta sem bontja meg, a beszámolók szerint ugyanis az udvar olyan mint egy „ketrec”. - Borzalmas, az eget nem látni, és olyan mint egy disznóól vagy egy karám – állította egy fogvatartott. Az udvar ráadásul – az ombudsmani jelentés szerint - balesetveszélyes is, így nem meglepő, hogy sokan inkább a zárkákban maradnak teljes magányban és mindenféle külső inger nélkül.

Az előállító helyiségek szintén lesújtó állapotban voltak, az egyik megkérdezett szerint például először egy olyan „nagyon hideg” szobába vitték, ahol mindössze egyetlen pad volt. A helyiséget éppen emiatt csak „szárazvizeldének” gúnyolják.

A központi fogdában egyébként évente 4200-an fordulnak meg, az őrzésről és egyéb feladatokról pedig 80-an gondoskodnak. A fegyőrök  hasonlóan borzasztó körülmények között kénytelenek élni, mint a fogvatartottak. Az ombudsman szerint például a pihenőt és az öltözőt is fel kellene újítani, a zuhanyzók pedig még rosszabb állapotban vannak, mint az őrizetesek esetében.

- A munkavégzéshez a legalapvetőbb feltételek nem, vagy csak csekély mértékben voltak biztosítva. A rossz körülmények kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a fogvatartottakkal való bánásmódot – állapította meg az ombudsman. A beszámolók szerint az előállítások esetében és a fogdán sem jellemző a rendőri túlkapás, bár olyan is akadt, akit – állítása szerint - „kutyának” neveztek az egyik rendőrkapitányságon.

Komoly problémát okoz viszont, hogy többen is azt mondták, bekerülésük után nem tudták értesíteni a hozzátartozójukat, ezért „nagyon egyedül és bizonytalan helyzetben” érezték magukat.

Az ombudsman 15 pontból álló intézkedési listát állított össze, hogy javuljanak a fogdán tapasztalt állapotok. Ez nem is teljesen reménytelen, a jelentés szerint ugyanis 320 millió forintot különítettek el felújítására.

2018.02.12 06:03

Fél év az élet: májustól folytatódnak a kilakoltatások

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:38

Fotó: /
A kabinetnek esze ágában sincs változtatni a lakhatással kapcsolatos törvényeken, csak a hidegre való tekintettel felfüggeszti azokat.
2019. áprilisának utolsó napjáig megmenekülnek a kilakoltatástól a lakásgondokkal küzdő, válságban lévő emberek, családok. November 15-től életbe lépett ugyanis a kilakoltatási moratórium. A Város Mindenkié csoport külön felhívta a figyelmet arra: a moratóriumot a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, de a védelem nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra, így ők télen is veszélyben vannak. Ráadásul – írta a civil szervezet – tavaly több alkalommal is előfordult, hogy jogcím nélkülivé vált lakáshasználókat „önkényesnek” nyilvánítottak és ki akartak lakoltatni, azonban ez továbbra is jogellenes.
Noha a téli, tavaszi moratórium védelmet jelent, május elsején minden folytatódik tovább: a lakhatással kapcsolatos törvényeken ugyanis az Orbán-kabinet nem akar változtatni, és még az önkormányzatokat sem akarja segíteni szociális bérlakások építésében. Sőt, a kormánypárti képviselők el sem mentek arra a népjóléti bizottsági ülésre, ahol pedig mindössze arról kellett volna dönteniük, hogy a Szolidaritás DK-hoz csatlakozott vezetőjének javaslatára támogassák egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság megalakítását. Székely Sándor szerint ma bizonytalan körülmények között él legalább százezer ember, nekik hosszú távú megoldást kellene kínálni, különben előbb-utóbb az utcára kerülnek.
A családok évében idén szeptemberig több mint 2400 kilakoltatást hajtottak végre rendőri segédlettel. Azt nem tudni, hányan hagyták el otthonukat a felszólítás után, ellenállás nélkül. Év eleje óta új törvény elfogadását sürgeti a lakhatási gondok megoldására A Város Mindenkié csoport, elsősorban azért, hogy gyerekes családokat ne lehessen más lakhatási lehetőség felajánlása nélkül utcára tenni. A civil szervezet azt várja, hogy a kormány a megelőzésre összpontosítson, tegye megfizethetővé és fenntarthatóvá a legszegényebbeknek kínált szociális vagy piaci alapon bérelhető lakásokat, netán megvehető ingatlanokat. Az AVM javaslatát ismertető petíciót eddig ötezren írták alá, csak épp a parlamenti tárgyalásig nem sikerül eljutni vele.
2018.11.15 21:38

„Nekünk itt a helyünk”: a Scala királyi páholyából üzent a magyaroknak Orbán

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:38
Orbán Viktor, Milánóban, a maga helyén
Fotó: Facebook/Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala/
A miniszterelnök a nap szerinte legfontosabb történéséről írt Facebook-oldalán.
Miközben a nemzetközi és a magyar sajtó attól visszhangzik, hogy a magyar kormány egy jogerősen elítélt, körözött macedón politikust istápol, és saját törvényeit is felrúgva, diplomáciai járművel szállítja Budapestre, Orbán úgy érezte, neki is meg kell nyilvánulnia.  Igaz, nem a Nikola Gruevszki felé tanúsított különleges bánásmód ügyében, mert az erre vonatkozó kérdést jogász létére is azzal pattintotta vissza, hogy „Ez egy jogi kérdés, hát forduljon a jogászokhoz.”    
Orbán ehelyett – több napos hallgatás után –  a milánói Scalából, Kurtág György operájának bemutatójáról üzent Facebook-oldalán. (A Samuel Beckett darabja alapján készült műről itt írtunk bővebben.)
„Először tartják magyar opera ősbemutatóját a Scalában. Nekünk itt a helyünk. Ma itt történik a legfontosabb dolog a magyarok számára // This is the first time that a Hungarian opera is being premiered at the Scala. This is where we need to be. This is the most important event for Hungarians today”
- írta a magyaroknak miniszterelnök, a mellékelt képen pedig feleségével, Lévai Anikóval áll a milánói operaház királyi páholyában (il palco reale). 
2018.11.15 21:38