Rémes körülmények a Gyorskocsi utcai fogdában

Publikálás dátuma
2018.02.12 06:03
Fogvatartott és fegyőr egyaránt szenved ilyen körülmények között. Csoda, hogy nem pattannak el naponta az idegek. FORRÁS: AJBH
Fotó: /
A fegyőrök és a fogvatartottak is undorító körülmények között töltik napjaikat a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájában. Az ombudsman ajánlásaira az idén megkezdik a felújítást.

Sötét, fülledt és bogarakkal teli hely a Budapesti Rendőrkapitányság Központi fogdája – legalábbis ez a kép rajzolódik ki Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának jelentéséből. Az ombudsman hivatala – az úgynevezett OPCAT - nemzeti megelőző mechanizmus főosztályon keresztül – előre be nem jelentett látogatások során ellenőrzi azokat az intézményeket, ahol korlátozzák a bentlakók személyi szabadságát. A Gyorskocsi utcai intézményt tavaly februárban keresték fel - a jelentés most lett hozzáférhető -, embertelen állapotokat pedig nemcsak a fogvatartottak zárkáiban találtak, hanem a fegyőrök által használt helyiségekben is.

A jelentés szerint például a női zárkákban nem lehet rendesen szellőztetni, ezért a hőség már 32 fokos volt, ráadásul a helyiségekben még bogarak is mászkáltak. A fogvatartottak és a fegyőrök  is panaszkodtak a nem megfelelő világításra. Természetes fény alig jutott a helyiségekbe, a neonlámpa erőtlen és vibráló fénye pedig csak fejfájást, ingerültséget, látásromlást okozott. A fogdán lévők arra is panaszkodtak, hogy „az őrök folyton le- és föl kapcsolgatják a villanyt”, ám az ombudsman szerint ebben nincs kivetnivaló, a fogvatartottakat ugyanis – leszámítva az este tíztől reggel hatig tartó időszakot - 20 percenként muszáj ellenőrizni.

Problémás viszont a WC-használat rendje, a fogvatartottak szerint ugyanis előfordul, hogy jelzésük után még 15-20 percet kell várniuk, mire kiengedik őket. A zárkák egyébként rendkívül lerobbant állapotban vannak, több helyen penészesek, vizesek a falak, a berendezés pedig sivár.

A fogdában jellemzően kevesebb, mint 72 órát töltenek a fogvatartottak, ám a törvény szerint ez az idő akár 60 napig is tarthat. Ez azonban sokkal többnek tűnik a rácsok mögött, hiszen a bent lévőknek nem jár könyv, újság, tévé vagy rádió sem. Az ombudsman tapasztalatai szerint ráadásul igen gyakran egyesével helyezik el az embereket, így teljes magányban és tétlenséggel, „kényszer-alvással” telnek a napok. A zárkákban óra sincs, így csak az ablakon kinézve lehet megsaccolni az időt.

Az unalmas és lehangoló környezetben töltött napi rutint az egyórás séta sem bontja meg, a beszámolók szerint ugyanis az udvar olyan mint egy „ketrec”. - Borzalmas, az eget nem látni, és olyan mint egy disznóól vagy egy karám – állította egy fogvatartott. Az udvar ráadásul – az ombudsmani jelentés szerint - balesetveszélyes is, így nem meglepő, hogy sokan inkább a zárkákban maradnak teljes magányban és mindenféle külső inger nélkül.

Az előállító helyiségek szintén lesújtó állapotban voltak, az egyik megkérdezett szerint például először egy olyan „nagyon hideg” szobába vitték, ahol mindössze egyetlen pad volt. A helyiséget éppen emiatt csak „szárazvizeldének” gúnyolják.

A központi fogdában egyébként évente 4200-an fordulnak meg, az őrzésről és egyéb feladatokról pedig 80-an gondoskodnak. A fegyőrök  hasonlóan borzasztó körülmények között kénytelenek élni, mint a fogvatartottak. Az ombudsman szerint például a pihenőt és az öltözőt is fel kellene újítani, a zuhanyzók pedig még rosszabb állapotban vannak, mint az őrizetesek esetében.

- A munkavégzéshez a legalapvetőbb feltételek nem, vagy csak csekély mértékben voltak biztosítva. A rossz körülmények kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a fogvatartottakkal való bánásmódot – állapította meg az ombudsman. A beszámolók szerint az előállítások esetében és a fogdán sem jellemző a rendőri túlkapás, bár olyan is akadt, akit – állítása szerint - „kutyának” neveztek az egyik rendőrkapitányságon.

Komoly problémát okoz viszont, hogy többen is azt mondták, bekerülésük után nem tudták értesíteni a hozzátartozójukat, ezért „nagyon egyedül és bizonytalan helyzetben” érezték magukat.

Az ombudsman 15 pontból álló intézkedési listát állított össze, hogy javuljanak a fogdán tapasztalt állapotok. Ez nem is teljesen reménytelen, a jelentés szerint ugyanis 320 millió forintot különítettek el felújítására.

2018.02.12 06:03

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04