Több a feketén foglalkoztató cég

Bár kevesebb munkaadót és munkavállalót ellenőrzött tavaly a munkaügyi hatóság, mint 2016-ban, mégis több szabálytalanul foglalkoztatott dolgozót találtak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből. Eszerint tavaly szeptember végéig 13 958 munkáltatót ellenőriztek, amelyek 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket: ez összesen 60 331 dolgozót érintett. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint nőtt a feketefoglalkoztatás, ami a vizsgált munkavállalók csaknem 16 százalékára – 9591 főre – volt jellemző, miközben 2016-ban még csak 11 százaléknyi bejelentés nélküli munkavállalóra derült fény.

Az ellenőrzések ezzel kapcsolatban egy teljesen új jelenségre is rávilágítottak: egyes munkáltatók a feketén foglalkoztatott munkavállalók egy részét a korábbi években még legálisan foglalkoztatták, de 2016 végén, 2017 elején megszüntették a munkaviszonyukat, és bejelentés nélkül foglalkoztatták őket tovább. A jelentés szerint ennek hátterében a megemelt bérminimum állhat.

Az ellenőrzések alapján a feketefoglalkoztatásban továbbra is az építőipar jár az élen: az e területen ellenőrzött munkavállalók 40 százalékát feketén foglalkoztatták, és ők teszik ki az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló több, mint harmadát. A mezőgazdaságban tavaly jelentősen megugrott a feketefoglalkoztatás: az itt a dolgozók harmada volt érintett, ami egyben azt is jelenti, hogy minden tizedik feketén foglalkoztatott munkavállaló a mezőgazdaságban dolgozik. A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a feketén dolgozók további tíz százalékát; az ágazat dolgozóinak 29 százalékánál volt ilyen probléma. A feldolgozóiparban a dolgozók 7 százalékánál találtak ilyen jogsértést, a kereskedelemben a dolgozók 9 százaléka érintett. Utóbbiak részaránya az összes feketén foglalkoztatott között emelkedett: a 2016-os 9 százalékról 12 százalékra. A vendéglátásban szintén nőtt – 14-ről 17 százalékra – a feketefoglalkoztatás.

A feketefoglalkoztatás terén a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság: a munkáltatók ilyenkor gyakran hivatkoznak adminisztrációs hibára, a könyvelő mulasztására, de olyan kifogás is érkezett, miszerint az adott munkavállaló éppen próbanapon van.

Szerző

Trükköznek a cégek a bérekkel

Publikálás dátuma
2018.02.12. 06:22

A dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével próbálják kikerülni a cégek a kötelezően megemelt bérek kifizetését.

Összesen 657 munkavállaló esetében tárt fel szabálytalanságot 2017-ben a munkaügyi hatóság a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt – közölte a Népszava érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Tavalyhoz képest emelkedett például a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma, ezek az esetek ugyanakkor csupán a munkabérrel összefüggő egyéb szabálytalanságok 10 százalékát tették ki.

Ennél ugyanakkor jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök. Ezek tettenérése viszont számos esetben nehéz, kiváltképp, ha – kényszerből vagy félreértésből - a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése például gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás elakad, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így magas a látencia – mutat rá a NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése is. A másik helyzet, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó. Például megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből. Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

A munkaügyi hatóság a tavalyi ellenőrzések során azt ugyanakkor kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. Ez azért lényeges, mert a cégek gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik. A munkakörök egy részében ugyan törvény írja elő a középfokú végzettséget, ám folyamatosan keletkeznek a versenyszférában olyan munkakörök, amelyek még nem szerepelnek a jogszabályban.

Jó fantáziával bír a munkáltatói oldal – fogalmazott ezzel kapcsolatban László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az elektromechanikai mérnököt például forrasztó operátorrá minősítik, így máris nem kell megfizetni a bérminimumot, holott a dolgozó ugyanazt a munkát végzi. A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak – legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek. László Zoltán azt mondja: a kisebb cégeknél még talán meg lehet érteni ezt a hozzáállást, hiszen a bevételből nem tudják kifizetni a megnövekedett béreket. Ugyanakkor nem csupán ők trükköznek, hanem számos olyan cég is, amelyik a nyereségéből bőven ki tudná fizetni az emelést. A vasasokhoz tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot.

A cégek gyorsan megtalálják a kiskapukat, hogy ne keljen megfizetniük a dolgozóikat, holott ezzel az egész nemzetgazdaságnak ártanak – véli az érdekvédő. Az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Van olyan vállalat, amely egy év alatt 1240 új dolgozót vett föl, év végére mégis csupán 70-nel voltak többen. Emiatt azonban nincs egy stabil, hozzáértő munkaerőgárda, amely biztosítaná a kiszámítható termelést, és egyre több a munkahelyi baleset is.

A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás, itt főként a kisebb forgalmú helyeken gyakori, hogy nyolc óra helyett hat órára jelentik be a dolgozókat, így arányosan kevesebb bért fizetnek, a bolt nyitvatartása azonban változatlan marad. Az ilyen szabálytalanság persze könnyen tetten érhető lenne, ha összevetnék a nyitvatartást a dolgozói létszámmal és azok hivatalos munkaóráinak számával – véli Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Megjegyezte: a munkavállalókat ugyanakkor gyakran saját maguktól is meg kellene védeni. Nem egy olyan segítségkéréssel találkoztak ugyanis, amelyben a munkavállaló bérekkel kapcsolatos visszaélésekről számolt be, amikor azonban a szakszervezet lépni szeretett volna ügyükben, és ahhoz a céget is meg kellett volna nevezni, visszakoztak. Ez leginkább ott fordul elő, ahol a környéken nincs más munkalehetőség, a dolgozók ezért félnek állásuk elvesztésétől. Az idősebbek szintén kiszolgáltatottabbak, mert kevésbé válogathatnak a munkahelyek közül.

Karsai Zoltán úgy látja: a zsebbe fizetés, vagy az alacsonyabb munkaórával való trükközés a nagy áruházláncoknál nem jellemző, az egyre csökkenő létszámú munkaügyi ellenőrök mégis inkább a multiknál jelennek meg, mivel ott egyszerre több munkavállalót tudnak ellenőrizni, mint a kisboltokban. A visszaélések viszont jellemzően a kisebb üzleteknél fordulnak elő. Karsai Zoltán szerint ugyanakkor nem feltétlenül a boltmérettől vagy a bevételtől függ, hogy a munkáltató hajlandó-e kifizetni a magasabb béreket, hanem a hozzáállástól. Számos esetben látják ugyanis, hogy a tulajdonosnak telne a bevételből a béremelésre, mégis megpróbálja azt elcsalni.

Sosem érjük utol a németeket
A magyar gazdaság a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol a német gazdaságot, a tipikus magyar háztartás jövedelme pedig a németországi jövedelmek 40 százalékán stagnál: ennyi volt 2006-ban és 2016-ban is – írja a Defacto. Ezzel szemben visegrádi társaink háztartásainak nettó jövedelme tíz év alatt a németországi 40 százalékáról annak 53 százalékára nőtt. Mindez azt sugallja, hogy vannak olyan megvalósítható gazdaságpolitikai döntések, amelyekkel a miénknél sokkal nagyobb növekedés lenne elérhető: többek között ilyen lehet az oktatás fejlesztése, a szabályozói környezet kiszámíthatóvá tétele és a korrupció csökkentése.

Szerző

Szijjártó barátja a nyertes trojkában

Nettó 23 millió forintért viheti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éves külső kommunikációját az a trojka, amely több száz milliós állami kommunikációs megbízásokkal gazdagodott tavaly – írta az európai közbeszerzési értesítő alapján a 24.hu. A munkát a Szijjártó Péter barátjaként ismert Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó Trinity International Communications Kft., a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft. valamint a velük közösen pályázó SPRINT Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. nyerte.

Szerző