Elégedettek a magyarok a pontszerző hellyel

Publikálás dátuma
2018.02.12. 06:51
Liu Shaolin Sándor rajtszáma egyben a helyezését is mutatja a döntőben Fotók: Szalmás Péter
Liu Shaolin Sándor ötödik lett a rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában, mindez pedig pozitívan hat a magyar csapat hangulatára.

Nem mindennapi izgalmakat ígért a férfi rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres száma a pjongcsangi téli olimpia első, szombati versenynapján, ugyanis továbbjuttatások miatt kilencen álltak rajthoz. Liu Shaolin Sándor hátulról startolhatott, ugyanis az elődöntőben egy amerikai versenyző miatt bukott, így nem a pályán harcolta ki döntős részvételét. A kaotikus futamban végül az ötödik helyet szerezte meg, így folytatódott a magyarok pontszerző sorozata a téli játékokon, ugyanis ebben a sportágban 2006 óta minden olimpián volt legalább egy legjobb hat közötti eredmény. A szocsi szereplésénél máris eredményesebb a magyar csapat, amely négy éve egy hatodik helyet ért el a női váltó révén.

"Nagyon sokan voltunk, még nem is versenyeztem kilencfős futamban. Nem úgy mentem fel, hogy nyerek, de jól vettem észre az előzési pontokat. A végén szerencsétlen voltam, hogy összeütköztem Hamelinnel, de így is nagyon pozitív ez az ötödik hely - mondta Liu Shaolin.

Bánhidi Ákos csapatmenedzser szerint a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó válogatottnál kicsit mindenki megkönnyebbült azzal, hogy az első napon összejött a pontszerzés. Önmagához képest a 19 éves Liu Shaoang szerepelt gyengébben, akit az elődöntőben kizártak, így a 20. helyet szerezte meg, míg Burján Csaba harmincadikként zárt.

Szabó László, a paralimpiai bizottság elnöke és Fábián László, a MOBfőtitkára

Szabó László, a paralimpiai bizottság elnöke és Fábián László, a MOBfőtitkára

Nem sikerült borítani a papírformát váltóban. A Keszler Andrea, Jászapáti Petra, Bácskai Sára Luca, Heidum Bernadett alkotta négyes futamában harmadikként zárt Dél-Korea és Kanada mögött. A rövidpályás gyorskorcsolya küzdelmei kedden folytatódnak a férfi 5000 méteres váltó elődöntőjével, a férfi 1000 méter selejtezőjével és a női 500 méter végcsatározásaival. A magyar staféta mellett a Liu testvérpár, illetve Jászapáti és Keszler lesz érdekelt.

Miközben már több sportágban is bajnokot hirdettek, a férfiak lesiklóversenyét el kellett halasztani, mert a gyorsasági számoknak otthont adó Dzsongszonban helyenként óránként 72 kilométeres szél fújt. A szervezők meg se várták a rajtot, már órákkal előtte úgy döntöttek, hogy vasárnap nem lehet megrendezni a játékok egyik klasszikusának tartott számot, amelyben Kékesi Márton révén magyar induló is van. Később a Nemzetközi Síszövetség bejelentette, hogy a pótlás 15-én, csütörtökön lesz, az aznapra kiírt férfi szuperóriás-műlesiklás pedig péntekre, a tartaléknapra tolódik.

Megküzdöttek a széllel a síugrók is a normál sáncon. A közel három órán tartó versenyen - ami másfél-két óra alatt szokott normális körülmények között befejeződni - a német Andreas Wellinger nyert, megelőzve két norvégot Johann André Forfangot és Robert Johanssont. A címvédő, világranglista-vezető lengyel Kamil Stoch negyedik lett. Szinte minden ugrónak várnia kellett a rajtengedélyre a folyamatosan változó szélviszonyok miatt. A négyszeres olimpiai bajnok svájci Simon Ammant a második sorozatban négyszer küldték ki a sáncra, majd hívták vissza, mire végre ugorhatott.

A magyarok programja:

Kedd:

03.30–05.00 Férfi szuperkombináció 1. futam Kékesi Márton, Samsal Dalibor

07.00–08.10 Férfi szuperkombináció döntő Kékesi Márton, Samsal Dalibor

09.30–10.45 Sífutás, férfi sprint (klasszikus stílus) selejtező Kónya Ádám

11.00–13.30 Rövidpályás gyorskorcsolya női 500 m döntő Jászapáti Petra, Keszler Andrea

11.00–13.30 Rövidpályás gyorskorcsolya férfi 1000 m, férfi 5000 m váltó selejtező Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Magyarország

12.00–13.50 Gyorskorcsolya férfi 1500 m döntő Nagy Konrád

A magyar érdekeltségű versenyeket az M4 Sport élőben közvetíti.

Szerző

Paksi törésvonalak

Nem lehet megnyugtatóan megállapítani az állam által megrendelt 8 milliárdos földtani kutatásból, hogy vannak-e felszínközeli törésvonalak Paks 2 tervezett helyszíne alatt – nyilatkozta Gerner Péter geológus a 24.hu-nak.

Süllyed a reaktor – a Népszava egy hónapja ezzel a címmel írt arról, hogy sokasodnak a geológiai problémák az atomerőmű körül, a lösztalaj alkalmatlannak látszik újabb blokkok felépítésére. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hangsúlyozta, hogy a még fel nem tárt talajmozgási veszélyek alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője lapunknak kijelentette, hogy a geológiai vizsgálatok további veszélyeket is feltártak, a Duna tartósan magas vízállása például jelentősen csökkenti a talaj szilárdságát.

Az Átlátszó tavaly nyáron a Paks II. Zrt. által 2016-ban készíttetett geológiai tanulmányból idézett: az új blokkokat pont egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés. A kormány ebben ugyanakkor nem lát érdemi veszélyt: a kabinet közlése szerint a tervekben ennek eshetőségét is figyelembe vették.

Gerner Péter geológus mostani nyilatkozata azonban a kételyeket erősíti. Gerner az utolsó negyedévét többnyire azzal töltötte, hogy ellenőrizte a Paks 2 földtani kutatási program nyolcszáz oldalas, nyilvános tanulmányának állításait, számítási modelljeit. Egyáltalán nem megnyugtató, amit talált.

A 24.hu-nak adott interjúban a geológus elmondta, hogy a kilencvenes években az állam még meg akarta érteni a szakértőket, és komolyan utánajárni a lehetséges kockázatoknak. Ma nem lát ilyen szándékot. Részben azért sincs vita, mert kutatók ma már alig állnak bele névvel egy ilyen felvetésbe. Gerner Péternek éppen az a célja, hogy másokkal együtt nyilvános szakmai vitát generáljon a kérdésről.

Szerző

Paksi törésvonalak

Nem lehet megnyugtatóan megállapítani az állam által megrendelt 8 milliárdos földtani kutatásból, hogy vannak-e felszínközeli törésvonalak Paks 2 tervezett helyszíne alatt – nyilatkozta Gerner Péter geológus a 24.hu-nak.

Süllyed a reaktor – a Népszava egy hónapja ezzel a címmel írt arról, hogy sokasodnak a geológiai problémák az atomerőmű körül, a lösztalaj alkalmatlannak látszik újabb blokkok felépítésére. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hangsúlyozta, hogy a még fel nem tárt talajmozgási veszélyek alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője lapunknak kijelentette, hogy a geológiai vizsgálatok további veszélyeket is feltártak, a Duna tartósan magas vízállása például jelentősen csökkenti a talaj szilárdságát.

Az Átlátszó tavaly nyáron a Paks II. Zrt. által 2016-ban készíttetett geológiai tanulmányból idézett: az új blokkokat pont egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés. A kormány ebben ugyanakkor nem lát érdemi veszélyt: a kabinet közlése szerint a tervekben ennek eshetőségét is figyelembe vették.

Gerner Péter geológus mostani nyilatkozata azonban a kételyeket erősíti. Gerner az utolsó negyedévét többnyire azzal töltötte, hogy ellenőrizte a Paks 2 földtani kutatási program nyolcszáz oldalas, nyilvános tanulmányának állításait, számítási modelljeit. Egyáltalán nem megnyugtató, amit talált.

A 24.hu-nak adott interjúban a geológus elmondta, hogy a kilencvenes években az állam még meg akarta érteni a szakértőket, és komolyan utánajárni a lehetséges kockázatoknak. Ma nem lát ilyen szándékot. Részben azért sincs vita, mert kutatók ma már alig állnak bele névvel egy ilyen felvetésbe. Gerner Péternek éppen az a célja, hogy másokkal együtt nyilvános szakmai vitát generáljon a kérdésről.

Szerző