Több mint zenés előszó

Publikálás dátuma
2018.02.12 06:45
Vizin Viktória és Jordan Shanahan
Fotó: /
Hetek óta nem lehetett jegyet kapni Eötvös Péter Senza sangue című operájának előadására a Müpába, amely méltó párja Bartók remekművének.
Vizin Viktória és Jordan Shanahan

Vizin Viktória és Jordan Shanahan

Bartók egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára az egyetemes zene- és operatörténet önmagában zárt, tökéletes egészként létező, funkcionáló remekműve. Nincs, nem is lehet olyan elmélet, amely felvetné, ebben a minőségében kiegészítésre szorul. Színpadi, hangversenytermi előadása viszont vet fel kérdéseket, hiszen a bevett operai és koncertelőadási gyakorlat szerint egy egyórás mű önmagában nem elég, hogy kiadjon egy teljes programot. Kell tehát mellé valami más, ami kitölti az estét, amitől maradéktalan lesz az élmény. Mi legyen tehát az? A New York-i Metropolitan Opera és a Varsói Nemzeti Opera közös produkciójában nemrég Csajkovszkij Jolánta című egyfelvonásosa volt a pár. Magyarországon hagyományosan, bár nem kötelezően, A csodálatos mandarin című táncjáték a társított mű. A párosítás megfelelő, a szerző zseniális műve mellé másik zseniális műve szegődik. Ez Kocsis Zoltán utolsó budapesti koncertjén, másfél évvel ezelőtt is így történt, és a kongeniális karmesteri tevékenység, az értő zenei megvalósítások arra világítottak rá: a két alkotás természetesen egészíti ki egymást.

Eötvös Péter zeneszerzőt és karmestert valamiért mégsem elégítette ki a több évtizedes gyakorlat, valami mást akart a Kékszakállú mellé adni. Nem egyszerűen egy művet komponált, ami után jöhet a szünet, majd az opera úgy, hogy ne kelljen különösebb törést éreznünk. Egy valódi társművet kívánt alkotni felesége, Mezei Mária szövegírói közreműködésével, amely szándékuk szerint méltóképpen vezeti fel Bartók operáját. Ez lett a Senza sangue (Vér nélkül), és egy olasz író, Alessandro Baricco azonos című, 2002-ben megjelent novelláján alapszik. Az opera szövegkönyve annak csak második részét veszi alapul. A spanyol polgárháború idején egy fiatal férfi bajtársaival megöli egy kislány családtagjait. Eközben a férfi felfedezi a kislányt rejtekhelyén, tekintetük találkozik, és a lány megmenekül. Ötven év múlva – erről szól Eötvös műve – felkeresi a férfit, miután másik két társát megölte. Beszélgetésük során megpróbálnak megküzdeni démonaikkal, amelyek az elmúlt évtizedekben gyötörték őket, majd hirtelen eltűnnek egy hotelszobában, hogy életüket közösen folytassák, vér végül nem folyik.

Eötvös Péter, mint minden mai zeneszerző, alapos ismeretekkel rendelkezik a zenetörténeti múltról, Bartókot természetesen anyanyelvi szinten ismeri, ami azt jelenti, nem sétál bele csapdákba, csak egy-két apró motívummal kapcsolja operáját a nagy elődéhez. Természetesen önálló, saját jogán is érvényes művet hallunk. Azért furcsállhatjuk: a Kékszakállú szünet nélkül követi a Sensa sanguét, dramaturgiailag is kapcsolódnak, Judit és a Kékszakállú abban az ajtóban jelenik meg a színen, amely mögött A férfi és A nő eltűnt. Egy hangverseny-rendezési probléma zenetörténetileg problémás módon oldódott meg.

Szántó Andrea és Cser Krisztián

Szántó Andrea és Cser Krisztián

A Kékszakállú díszletei megegyeztek a korábbi előadáséval: hét fehér vászoncsík ereszkedik le a színpadra egymást keresztezve, közöttük S alakú rámpa ereszkedik alá. Ezek előtt helyezték el az átlátszó két ülőkét és az asztalt, amelyet a Senza sangue két szereplője használ. Vizin Viktória és Jordan Shanahan is kitűnően oldotta meg nehéz szólamát. Eötvös Péter a zenekarnak és az énekeseknek is olyan zenét komponált, amely pontosan reagál a komor szövegi világra. A rendezés, amelynek koherens részét képezik a vászoncsíkokra vetített képek, magyarázza a történteket. Gyakran láthatunk – fekete-fehérben – filmrészleteket a bujkáló kislányról, de amikor kártyázásról esik szó, kártyalapok is feltűnnek, és a végén hangsúlyosan tudjuk innen is, hotel a színhely ahová a két szereplő felsétál a rámpán és kilép az operai térből.

Ahová viszont így beléphet Judit és a Kékszakállú. Miközben a vásznakra vetített képek jelzik: tárulnak fel az ajtók sorban, ők lassan haladnak lefelé a kacskaringós úton. Tennivalójuk a kevés van, tán csak az ötödik ajtó feltárulása utáni szeretkezésük feltűnő: „Lásd, ez az én birodalmam” – énekli a herceg. Cser Krisztián kevéssé súlyos figurát hoz, az ő hercege inkább csak sodródik a történet folyamán, Judit akarata döntő, akit Szántó Andrea valódi drámai erővel jelenít meg. Mondhatjuk: ez az előadás az övé volt. A vetített, absztrakt képek – sokszor hangsúlyosan véresek – itt is csak értelmeztek. A zenekar általában visszafogottan szólt, a Senzát Eötvös saját bevallása szerint szándékoltan szürkébbre hangszerelte, hogy a színes Bartók művel szemben kontrasztot alkosson. De sajnos a Kékszakállú zenekarának színárnyalatai nem mutattak igazi élénkséget, bár itt-ott mutatkoztak kitörési pontok, mintha ezt is saját, a „film noir” világát idéző stílusához akarta volna igazítani Eötvös. Arányaiban így eltúlzottnak tűnt az ötödik ajtó feltárulásakor a nagy orgona segítségével felharsanó hangorgia.

Végeredményben hallottuk egy kitűnő kortárs opera kiváló előadását, és Bartók remekének egy-két figyelemreméltó mozzanata ellenére hiányérzeteket hagyó megvalósítását.

2018.02.12 06:45

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 18:10