Könnyebb lehet a vesebetegségek kezelése

Publikálás dátuma
2018.02.12 17:51
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Először hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók, akik szerint eredményeik mérföldkövet jelentenek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban - írja az MTI.

A Stem Cell Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői laboratóriumban növesztett humán embrionális őssejtekből hoztak létre veseglomerulusokat - érgomolyagokat -, amelyeket egy természetes kötőszövetként működő gélszerű anyaggal kevertek össze, majd egerek bőre alá fecskendeztek - írta a medicalxpress.com. Három hónappal később a szövetvizsgálati eredmények kimutatták, hogy az egerek szervezetében a vese működési alapegységét jelentő nefronok képződtek. A nefron vesetestecskéjében - ezt az érgomolyag és az úgynevezett Bowman-tok alkotja - képződik az elsődleges szűrlet, amely a csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik. A létrejött nefronok rendelkeztek az emberi vesében lévő nefronok alkotóelemeinek döntő részével, köztük a közeli (proximális) kanyarulatos csatornával, a távoli (distalis) kanyarulatos csatornával, a Bowman-tokkal, valamint a Henle-kaccsal. Az egerekben továbbá - saját érrendszerünkhöz kapcsolódó - hajszálerek (kapillárisok) fejlődtek ki az új "mini-vesék" táplálására. A kutatók szerint azonban nagy artéria híján a szerv csupán a töredékét képes ellátni a teljes feladatának.

A kutatók ezért most sebészekkel együttműködve dolgoznak azon, hogy egy artéria "bevezetésével" biztosítsák a létrehozott "mini-kiválasztószervek" jobb vérellátását. Az apró szűrőegységek működőképességének teszteléséhez a szakemberek egy fluoreszkáló fehérjét használtak, amely megszínezte a vér átszűrésével keletkezett vizeletszerű anyagot. A kutatók nyomon követték a fehérje útját és kimutatták a "mini-vesék" csatornáiban, bizonyítva a szürletképződést. A tanulmányt vezető Sue Kimber, a Manchesteri Egyetem professzora szerint a szűrőegységek működőképessége tehát bizonyított, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora százalékban funkcionálnak.

"Világszerte kétmillió embernél alkalmaznak dialízist, vagy transzplantációt veseelégtelenség miatt, és sajnos további kétmillióan halnak meg évente amiatt, hogy nem férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez" - húzta alá Adrian Woolf, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy a mostani felfedezésük egy nap remélhetőleg segíteni fogja a páciensek kezelését. A tanulmányt a brit Medical Research Council és a Kidney Research UK jótékonysági szervezet támogatta.

Szerző
2018.02.12 17:51

Októberben indulhat a Merkúr-misszió

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:12
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Október 19-én reggel tervezik Európa első Merkúrt célzó missziójának indítását – jelentette be az Arianespace és ESA.
A BepiColombót az európai Kourou űrkikötőből egy Ariane-5 típusú hordozórakétán lövik föl. Így egy három űreszközből: a tudományos célú keringőegységeket hordozó transzfer modulból, valamint a két mérőeszközből álló kombináció indul el a Merkúr felé. Az utazás során napenergiával és elektromossággal működő hajtómű, valamint a Föld, a Vénusz és a Merkúr körüli, összesen kilenc gravitációs hintamanőver fogja segíteni - számolt be a Csillagászat.hu.
A kitűzött dátum a start első lehetséges időpontja, de az indítási ablak november 29-ig nyitva marad.
“A Kourou-i előkészítés remekül indult, terv szerint haladunk a kevesebb mint 90 nap múlva esedékes indításhoz. Elképesztően sűrű az ütemterv, de remek érzés látni, ahogy az űrszondánkat utoljára építjük fel együtt”
- nyilatkozta az ESA BepiColombo projektmenedzsere, Ulrich Reininghaus.
A májusi űrkikötőbe érkezésük óta számos előkészülettel végeztek, például felszerelték az eszközöket a magas hőmérsékletek ellen védő takarókkal, ellenőrizték a xenon és nitrogén tankokat, amelyeket meg is töltötték és nyomás alá helyeztek, valamint zajlik a napelemek végső felszerelése és a telepítési tesztek is.
Megkezdődtek a kulcsfontosságú műveletek szimulációi is az ESA műveleti központjában Németországban, Darmstadtban. Ennek során nem rutinszerű események kezelését is gyakorolják, hogy a Merkúr fele tartó úton bekövetkező bármilyen eshetőségre felkészüljenek. 
Az összetett űreszközkupac indítás után három évvel fogja először megközelíteni a Merkúrt. Az utazás alatt is számos tudományos eszköz működik majd, például a transzfer modul webkamerájának köszönhetően már a Merkúr körüli pályára állás és a főkamera üzembe helyezése előtt várhatóak egyszerű felvételek.
A saját, végleges pályáikra állásuk után a két szonda egymást kiegészítve fog méréseket végezni a bolygóról és a környezetéről, a mélyebb belső rétegektől egészen a napszéllel való kölcsönhatásáig. A Merkúr eddigi legpontosabb megismerésén túl így a szakértők bepillantást nyerhetnek a naprendszerek legbelső bolygóinak kialakulásába és fejlődésébe
2018.08.18 12:12
Frissítve: 2018.08.18 12:12

Fertőzött őssajtot találtak egy egyiptomi előkelőség sírjában

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:45
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány évvel később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - írta az MTI az Amerikai Kémiai Társaság közleménye alapján.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt. 
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség – ismertebb nevén a száj- és körömfájás – állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
2018.08.17 18:45