Palackba zárva

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:50
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Borsos Kitty, a színházi múlttal rendelkező borszakértő a tavalyi év végén indította el munkahelyén, a Palack borbárban a Sommelier Színház nevű programsorozatot, ami a borkóstolás mellett összművészeti élménycsomagot kínál.

Mindig vonzzák az új kihívások: Borsos Kitty a borszakmában dolgozók körében egyre ismertebb, pedig csak öt éve csöppent a vendéglátó iparág speciális területébe. Kitty tizennégy és huszonnégy éves kora között a Pintér Tibor musicalszínész nevével fémjelzett Szigetszentmiklósi Sziget Színház tagja volt, járt nagybátyja, Borsos Vilmos kapusedző a miklósi sportpályán tartott labdarúgóedzéseire, egy időben pedig a Nemzeti Sport online felületének a munkatársaként dolgozott. Öt évvel ezelőtt pedig éppen jókor szerettek egymásba a borokkal, mert azóta, hogy végzett a Central European Wine Institute budapesti oktatási központjában, egyre több lehetősége akad. – Ha szabad így fogalmazni, azt mondanám, kiscsikó vagyok még, az anyukám pedig humorosan azzal vigasztalja magát, hogy diplomás alkoholista lettem. Én pedig összetehetem a kezemet azért, hogy már négy éve a Palack borbárban dolgozok sommelier munkakörben, pillanatnyilag üzletvezető helyettes vagyok. Ugyan sok kiváló étterem van, ahol sommelier nélkül is tapasztalt a személyzet és csodálatos a bor- és étlap, rengeteg borbár és borpatika nyílik Budapesten – mondja, hozzátéve, hogy olyannyira javul a tendencia a minőségi italokra fordított időt és pénzt illetően, hogy az új helyeket még neki, aki rendszeresen képzi magát, sem könnyű azonnal feltérképeznie.

A szerelem pedig egy éveken keresztül dédelgetett álom megvalósításában is segítette. Tavaly december 8-án, a Palackban Kitty megtarthatta élete első speciális színházi estjét, ugyanis ötvenfős közönség előtt bemutatkozott a Sommelier Színház. Lapunknak stílszerűen a Szent Gellért téri bárban meséli, hogy akkor, amikor kitalálta ezt a nevet a sorozatnak, már a boros vendéglátó szakmában dolgozott. Arra gondolt, mi lenne, ha összetenné életének két mozgatórúgóját, a tízéves színházi múltját és a bor szakmában szerzett tapasztalatait. – A művészet és a bor mindig jó kombináció, nem lehet mellényúlni. Miután megtaláltam a nevet, könnyen feltöltöttem tartalommal, így a Sommelier Színház olyan borkóstoló sorozat, ami egyszerre ad gasztronómiai és színházi élményt, s büszkén mondhatom, hogy picivel több egy átlagos felolvasóestnél, ahol a vendégek csak borokat ízlelgetnek – vázolja.

A programsorozat különböző részei nem az estek gyűjtőfogalom alatt, hanem felvonások néven futnak. A szervező a legelső alkalommal három női borászt hívott három különböző borrégióból: Ujvári Vivien Badacsonyt, Gálné Dignisz Éva Szigetcsépet, pontosabban a kunsági borvidéket, Zsirai Kata pedig a Tokaj-hegyaljai régiót, különösképpen Mádot képviselte. Az esemény nem pusztán a nők borvilágban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet, hanem egy fiatal, húszon-harmincéves generáció markáns jelenlétére is. A hölgyekkel való, a szakmán kívüliek számára is érdekes kerekasztal-beszélgetést Kerekes Vica színésznő jelenléte fokozta, a cseh és szlovák filmek femme fatale-ja Hamvas Béla művéből, A bor filozófiája-ból olvasott fel részleteket. – Számomra az volt az est egyik legszebb része, hogy nem pusztán szervező, hanem dramaturg is voltam, így nem csak összeválogattam a program elemeit, hanem Hamvas művéből például tudatosan jelöltem ki a borokhoz köthető részleteket. Amikor éppen egy badacsonyi olaszrizling vagy szürkebarát került a pohárba, akkor Vica Szent György-hegyről, Badacsonyról olvasott fel kapcsolódó részleteket. A kínálat egyébként a könnyű fehértől a testes vörösig terjedt, hatszor féldeci volt a kóstoló mennyiség. Mint mondja, a színésznővel, aki barátja és törzsvendége is, úgy válogattak szövegeket, hogy azokat mindenki flottul befogadhassa, így Hamvas könnyedebb oldala került előtérbe. Lévén összművészeti programról van szó, az esten Bangó Endre gitárművész szórakoztatta a közönséget, jazzsztenderdeket játszott egy-egy bor és sajt párosításakor.

A Sommelier Színház második felvonása március 9-én lesz, Kitty két női borászt szeretne az eseményre elhívni. Az azonban már biztos, hogy Bangó Endre ezúttal is gitárjátékával ad aláfestést a műsornak, Kaszás Gergő színművész, aki többek között Brad Pitt és Ethan Hawke magyar hangja, pedig Hamvas szövegeinek maszkulin árnyalataira hívja fel a figyelmet. – Csakhogy nem pusztán A bor filozófiája várja a közönséget, mivel több hedonista szerzővel is büszkélkedhet a magyar irodalom, Márai Sándort, Ady Endrét és talán Csáth Gézát is szeretnénk belevenni a műsorba – újságolja az alapító, aki nem csak az irodalom, hanem borok tekintetében is újra széles skálát szeretne bemutatni. Azt ígéri, akárcsak a debütáló előadáskor, úgy a jövőben is ,,lejön a színpadról a műsor", például a műsor befejeztével a közönség is beszélgethet a vendégekkel.

2018.02.13 06:50

Linzben is a víz az úr

Publikálás dátuma
2018.08.18 10:49

Fotó: KCHO (CU) EL PENSADOR/
DonauArt címmel művészeti programsorozattal tisztelegnek az európai nagy folyam előtt.
A Duna sokkal inkább szerves része Linz kulturális életének, mint Budapesten. Partján promenád, ipari kikötő szabadtéri galériával és múzeum alkot művészeti teret. Május végétől október közepéig minden a Dunáról szól a városban. A fél éves programsorozat keretében számos vezetett városi séta, konferencia zajlik, és ahol csak lehet, a víz ihlette kortárs művészeti alkotások, projektek láthatók. Szabad asszociációktól a tudományos ismeretekig sokféleképpen kerül fókuszba a Fekete tengerig 10 országon keresztül haladó ikonikus folyó, amely több mint kétezer éve Európa politikai, kereskedelmi és kulturális artériája. Sokunk fejében még egy régi kép él Linzről, mely leginkább vasiparáról és világhírű acéljáról volt híres. Ám Felső-Ausztria tartományi fővárosa az elmúlt években nagyon sokat változott, és nemcsak Ausztria, de egész Európa egyik igazán különleges kulturális központja lett, ahol szervesen ötvöződik a hagyomány és a modernitás, az ipar és a művészet. 2009-ben, a kulturális évadra készült el a város egyik legizgalmasabb kiállító tere, a Höhenrausch. Az egykori Orsolya-rendi templom kolostorát alakították át kiállító térré, amelynek szerves része a templomtorony, és a szomszédos háztetők is. Tizedik éve minden május végétől október közepéig tart nyitva a változó tematikájú kiállítás. Ami nemcsak a sokszínűségével, de egészen elképesztő elhelyezkedésével is ámulatba ejti a betérőt. Az idei év fő motívuma a víz - ezzel is kapcsolódva a Donau Art programhoz. A Másik part című kiállításon több mint 40 kortárs műalkotás látható. Nehéz persze magyarra fordítani a művészeti tér nevét, de a bátor próbálkozók a Magaslati Mámor címet adták neki, ami nem is áll messze a valóságtól. Mert valóban mámoros, varázslatos dolog történik azzal, aki végigjárja. Itt is egyszerre van jelen az elgondolkodtató, a szemet és lelket gyönyörködtető, a sokkoló és megnyugtató, a megrázó és a lenyűgöző. Bármerre halad és néz az ember újabb és újabb univerzumok, gondolati hálók sejlenek fel, amelyeket mind, mind a víz inspirált.
Az első meglepetés rögtön a kiállítás bejáratánál éri az embert. A Temesváron született, ma már Bécsben élő és alkotó Ovidiu Anton Út akadályok című installációja állja utunkat. Vörösre és fehérre festett gerendákból álló barikádon kell keresztül másznunk, hogy elindulhassunk a virtuális vízitúrán. És mászás közben kinek ne jutna eszébe az illegális határátlépés? De nem ez az egyetlen olyan installáció, amely reflektál korunk egyik legégetőbb problémájára. Beljebb és beljebb haladva hol fény folyó kúszik a lábunk alá, hol a jól ismert mobil fémkorlát tekeredik, hullámzik a fejünk felett, videók és fotók mesélnek a valóságról, borzalmakról és felemelő pillanatokról. Majd belépve egy kisebb terembe, egyszerre csak hirtelen csend lesz. Amikor az ember füle megszokja a csendet, akkor érzékeli csak maga körül azt a finom rezgést, és halk hangokat, amiket aprócska poharakban elhelyezett drótok és mágneslapok adnak ki a különböző mennyiségű vízzel feltöltött poharak segítségével. Nelo Akamatsu több száz vizes poharat hangolt be. A két évvel ezelőtt Szentendrén kiállító világhírű japán művészt Chiharu Shiota-t is megihlette a víz, és a Ferenczy Múzeumból ismert piros fonalak fonatából kialakuló tér most nem emlékeket idéz, hanem álomszerű utazásra hív csónakján. A klasszikus kiállítási teret végigjárva a templomtoronyba vezet az út, ahová a német művész Tamara Grcic különleges akusztikai élményt álmodott. A zubogó folyó hangja és a vizekről szóló szövegek hullámzásától kísérve, egyszer csak a szabad ég alatt és Linz fölött találjuk magunkat. És természetesen a városi panoráma mellé itt is jár a művészeti élmény. A fából felépített kilátótoronyba tartva újabb és újabb perspektívából láthatjuk az orosz Alexander Ponomarev gigantikus, de mégis törékenynek tűnő, huzalokból megalkotott Repülő hajóját. De előtte még elsétálunk egy, a háztetőn ülő alak előtt. KCHO kubai művész a tenger által partra sodort csónakok maradványaiból alkotta meg Rodin Gondolkodójának parafrázisát. Ezzel is emlékeztetve és egyben emléket is állítva azoknak a menekülteknek, akik egy jobb élet reményében apró lélekvesztőkön vágtak és vágnak neki a tengernek évszázadok óta.

Iparvárosból kultúrváros

Az egykori osztrák iparváros 2009-ben egy éven át volt Európa Kulturális Fővárosa Vilniusszal, a litván fővárossal együtt. Ekkor végre reflektorfénybe kerülhetett mindaz, amire a linziek már sokkal régebben készültek. Évekkel korábban határozták el a város arculatának megváltoztatását, amiért mindent meg is tettek. Nemcsak tervek voltak és tervrajzok, és nem is csak egy évre készültek. Úgy tűnik, mindent egy lapra tettek fel. A nevezetes év előtt kulturális intézmények felépítésére, felújítására, város alakításra több mint 250 millió eurót költöttek. A programokat már 2005-ben szervezte egy majd 40 fős stáb. Ám nem érték be annyival, hogy sikeresen levezényelték az évet, és felépítették a kulturális intézményeiket, hanem ezeket azóta is, komoly és vonzó kulturális, művészeti tartalommal töltik meg.

2018.08.18 10:49

Öngyilkos lett Jill Janus

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:49

Fotó: AFP/ HERBERT P. OCZERET / APA-PictureDesk / APA
A Huntress frontembere negyvenhárom éves volt.
Negyvenhárom éves korában elhunyt Jill Janus, a Huntress nevű metálzenekar énekese – írta az AP hírügynökség az énekesnő családja és a zenekar közlése alapján. Jill Janus már régóta mentális betegséggel küzdött. Kedden az Oregon állambeli Portlandben vetett véget önkezével életének. Az énekesnő a 2009-ben alapított zenekar frontembere volt, három albumot készítettek. 2012-ben Budapesten is felléptek.   Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot!  
2018.08.17 16:49
Frissítve: 2018.08.17 16:49