Szuverén döntés

Hamarosan dönteni kell. El kell végre határozni – nem a politikai vezetésnek, mert az ő véleményüket ismerjük, hanem az embereknek, hiszen az ő pénzükről van szó –, hogy mi a fontosabb. Megér-e nekünk az ún. nemzeti szuverenitás egyik apró szeletkéje (hogy nálunk a közpénzekből markolászva szabadon tollasodhatnak a miniszterelnök által arra érdemesnek nyilvánított kevesek) annyit, hogy cserébe kockára tegyük az ország felzárkózásának esélyét - vagy mégis inkább valódi európai állam szeretnénk lenni, maradéktalanul élvezve az előnyöket, többek között az uniós támogatásokat is.

Hogy a Tiborcz-ügy címlapra került a vezető nyugati lapokban, az csak a tünet, nem maga a kór, de azért higgyük el: a Lajtán túlról nézve elég ijesztő. Képzeljük el, hogy egy nettó befizető tagállam adózó állampolgárai vagyunk: nekünk mennyire esne jól, ha azt látnánk, hogy a tőlünk elvont pénzből néhány országgal keletebbre mesés magánvagyonok keletkeznek néhány év alatt? Jó szívvel néznénk-e olyan csodálatos meggazdagodásokat odaát, melyeknek a kizárólagos forrása az általunk fizetett adó? Örülnénk-e neki, hogy az egyetlen teljesítmény, amit ezekért az euróban mérve is százmilliós adományokért ott a keleti végeken nyújtani kell, a rokoni, szomszédi, kötélbaráti viszony a mi pénzünkből kisegített ország miniszterelnökével?

Ne legyenek kétségeink: az akkurátusan adóztatott német/svéd/holland polgárt egyáltalán nem érdekli, hogy cserébe mekkora profitot termelhetnek nálunk a német/svéd/holland cégek. A profit a kapitalizmus lényegéhez tartozik, szükséges rossz - vagy jó (és már elnézést, de a CBA meg a COOP igazán minden segítséget megkapott, hogy hazai pályán győzze le az Aldit meg a Lidlt), megszokták. Ami idegen a versenyhez szokott gondolkodástól, az az évtizedeken át tartó segélyezés, különösen olyan kontextusban, ha a segélyezett sokkal kevesebb eredményt tud fölmutatni azokon a területeken, ahová az adományokat eredetileg szánták, mint mondjuk a politikaközeli személyes vagyonosodások frontján.

Hogy az európai korrupcióellenes ügyészség immár nemcsak ábránd, hanem lassan működésre kész intézménnyé válik, abban – akár tetszik ez a magyar „nemzeti oldalnak”, akár nem – kulcsszerepe van az Orbán Viktor házi stadionjáról, kisvasútjáról, Mészáros Lőrinc Zuckerbergét lepipáló jószerencséjéről, meg legújabban Tiborcz István tizenmilliárdos stiklijéről a nyugati sajtót körbejáró híreknek. Merthogy az itthoni tüntetések egyik szlogenje, a „bűnözőknek nem adózunk” az európai polgár számára is rokonszenves. És abból, hogy Magyarország kimaradt az antikorrupciós együttműködésből, nemcsak az következik, hogy a Tiborcz-féléket egyelőre nem vezetik el vezetőszáron marcona európai nyomozók (ha már a magyar kollégáikat olyan látványosan nem érdekli a sztori), hanem az is, hogy rövid időn belül, már a következő finanszírozási ciklusban a sor végére fogunk kerülni a pénzosztásnál. Lesz saját, magyar tulajdonos osztályunk (olyan, amilyen), de páriák leszünk abban a közösségben, ahová tíz magyar közül hét tartozni szeretne. Ezt kockáztatjuk most, nem a szuverenitást.

Szerző
2018.02.13 07:11

Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:37

Fotó: LIGETBUDAPEST.ORG/
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
2019.01.22 20:37
Frissítve: 2019.01.22 20:38

Végső búcsú Lendvai Verától

Publikálás dátuma
2019.01.22 19:53

Fotó: / Szalmás Péter
Kedden a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára a 92 éves korában elhunyt Lendvai Verát. A Népszava tiszteletbeli főszerkesztőjének, Németh Péternek édesanyja negyven esztendőn keresztül volt lapunk munkatársa.
Szerző
Témák
temetés
2019.01.22 19:53