Szamba, a brazil ellenállás szimbóluma

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:31
Fotó: AFP
Fotó: /
A korrupcióra és a modern kori rabszolgaságra igyekeztek ráirányítani a figyelmet az idei karneválon, amely szerdán ér véget.

Első látásra talán úgy tűnhet, hogy a riói karnevál másról sem szól, csak a tánctudásról, valamint a lélegzetelállító díszletekről és kosztümökről, ám a csillogó felszín alatt évtizedek óta a politikai és társadalmi problémák is főszerepet játszanak a világhírű eseményen. „Emlékszem, néhány évvel a jobboldali katonai diktatúra után lehetett, a 80-as években, amikor a Beija-Flor tánciskola a szegénység tematikája köré építette a műsorát a karneválon. A fellépőruhákat és a díszleteket is mind újrahasznosított anyagokból gyártották. Ez óriási kritika volt a kormánynak. Akkoriban Brazíliában még az éhínségre is volt példa. A Beija-Flor végül második helyen végzett” – idézte fel lapunknak egyik legkorábbi, szambához kapcsolódó gyerekkori emlékét Debora Rubia Soares Santos. A Reciféből származó, Budapesten élő szamba- és capoiera-oktató szerint a társadalmi problémák feszegetésének az elmúlt három évtizedben komoly hagyománya lett a karneválon, azóta alakult ki, hogy nem „nem csak jobbra-balra táncikálnak” a fellépők. Santos – akit a többség capoeirás nevén, Pimentaként ismer – úgy véli, nem véletlen, hogy így alakult, hiszen a szamba „sokkal több mint egy tánc”.

Több évszázados történelem
A szamba gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza, amikor megkezdődött a rabszolga-kereskedelem Brazília és Nyugat-Afrika között. Az elhurcolt rabszolgák az egykori portugál gyarmaton is gyakorolták vallási rituáléikat, amelyeknek a szambában is felismerhető mozdulatok is részei voltak. A kezdeti időkben Brazília északkeleti részén vált népszerűvé, többnyire egy körben állva táncolták, a ritmust ütős hangszerek és taps szolgáltatta. A 19. század végén terjedt el, s lett népszerű a városi lakosság körében. Az évszázadok során sokat fejlődött a tánc, az elmúlt 30 évben pedig sokkal kifinomultabb lett, mint korábban – emlékeztetett Pimenta.

„Csakúgy mint a capoeira, valamint más afro-brazil táncok és hagyományok, a szamba is sokáig tilos volt. A rendőrök gyakran rajtaütöttek a szambaházakon. Ez a tánc mindig is az ellenállást szimbolizálta. Rendkívül nehéz volt az afrikai kultúra megőrzése” – magyarázta a Népszavának Pimenta, aki hozzátette: a női emancipáció szempontjából is különleges szerepe van a szambának a brazil társadalomban. „Ez volt az első tánc, amelyet a nők végre egyedül is tudtak táncolni. Mivel nem függtek a férfiaktól, a nőiség és az erő szimbóluma lett” – tette hozzá.

Nem újdonság tehát, hogy a legnagyobb szambaiskolák idén is úgy döntöttek, műsorukkal ráirányítják a figyelmet a Brazília előtt álló kihívásokra. „Istenem, istenem, valóban vége a rabszolgaságnak?” – ez volt a címe a Paraiso do Tuiuti szambaiskola műsorának, amely nem csupán a múlt árnyait elevenítette fel. Brazíliában számolták fel utoljára a rabszolgaságot a világon, ám a szambaiskola előadása rámutatott, hogy hiába tiltja a törvény, napjainkban is sokakat zsákmányolnak ki, mivel a munkások egyre kevésbé tudják érvényesíteni a jogaikat.

A 207 milliós latin-amerikai országban az idei év legfontosabb történése kétségkívül az elnökválasztás lesz, a küzdelmet azonban máris beárnyékolja, hogy a jelenlegi esélyes, Luiz Inácio Lula da Silva valószínűleg nem tud indulni az októberi voksoláson. Az egykori elnököt – az ország valaha volt legnépszerűbb államfőjét – ugyanis korrupció miatt 12 év börtönbüntetésre ítélték. A korrupció egyébként is komoly probléma az országban, több tucat vezető politikus ellen folyik eljárás különböző illegális pénzügyi machinációk miatt. Ebből inspirálódott a korábban említett Beija-Flor szambaiskola – számolt be róla a BBC –, amely eddig 13 alkalommal végzett az első helyen a karneválon: idén az egyik fő díszletük egy óriási patkány volt, amely a „mocskos politikát” szimbolizálta. E mellett megjelenítették a korrupciós botrányban érintett Petrobras állami olajvállalat székházát is. A műanyagból készült makett azonban nem hasonlított az eredeti, modern épületre: a Beija-Flor düledező kunyhók együtteseként alkotta újra a székházat. A szambaiskola művészeti vezetője elmondta: azt akarták megmutatni, hogy a korrupció miként növeli a szegénységet a favellákban. Marcelo Misailidis szerint azonban nem elég ujjal mutogatni az elitre, az embereknek is magukba kell nézniük: „mégis ki választja meg a politikusokat?” – tette fel a kérdést.

Hajnalig tart a tánc
A karnevál a középkori keresztény ünnepek modern kori, afro-brazil újraértelmezése. Hagyományosan a böjti időszak kezdetén tartottak ehhez hasonló ünnepségeket az Afrikából származó rabszolgák, akik ekkor gyakorolták azokat a hagyományokat, kultúrájuk azon elemeit – beleértve a táncot és a zenét –, amelyeket a kormány egyébként igyekezett minden eszközzel elnyomni. Az első szambaiskolát 1928-ban alapították. Bár a Rio de Janeiro-i karnevál a leghíresebb, egész Brazíliában zajlik az ötnapos ünnepség, amely hamvazószerdáig tart. Többnyire az erre a célra épített létesítményekben vonulnak fel a különböző iskolák. A Rio de Janeiro-i sambadrómóban – amely 90 ezer férőhelyes –, este 8-9 órától egészen hajnalig tart a tánc.

2018.02.13 06:31

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42