Az állami korrupció szimbóluma lett Orbán veje

Publikálás dátuma
2018.02.13 06:16
Az EU költségvetési bizottságánál már a kisvasút is kiverte a biztosítékot Fotó:Tóth Gergő
Fotó: /
Immár a nyugati sajtó ingerküszöbét is elérte a magyar miniszterelnök környezetének látványos gazdagodása.

Két világlap, az amerikai New York Times és a brit Guardian is címlapon foglalkozott azzal, hogy míg Magyarországon Orbán Viktor évek óta Brüsszel ellen hangolja a választóit, közben családtagjai és oligarchái uniós finanszírozású pályázatokon gazdagodnak meg. Méghozzá bődületes mértékben: a New York Times által idézett becslések szerint Orbán oligarchái – Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Simicska – 2010 és 2016 között az uniós támogatások 5 százalékát, azaz 2,5 milliárd eurót szereztek meg, míg a Guardian arra emlékeztet, hogy Mészáros Lőrinc cégei bevételeinek a négyötöde Brüsszelből érkezik. „Orbán szövetségesei pénztárgépnek használják az EU-t” - áll a Guardian címlapján.

A nyáron Felcsúton is járt Ingeborg Grässle, az EU költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke ugyan arra emlékeztet, hogy térségi jelenségről van szó, így Magyarország mellett Lengyelországban és Horvátországban is feltűnően sok a gyanús uniós tender, a világsajtó azonban ezt a tendenciát most az egyre komolyabb hullámokat vető magyarországi Tiborcz-Elios ügyön keresztül mutatja be.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nemrég kiszivárgott jelentése szerint szervezett bűnözésként is leírható, összesen 13 milliárd forintnyi uniós forrást érintő pályázati csalás ügye 2009-ben indult. Az Orbán Viktor lányával akkor már párkapcsolatban lévő Tiborcz és üzlettársa ekkor alapították meg az Elios jogelődjét, az ES Holdingot. Az OLAF jelentéseiből mára kiderült, hogy két huszonéves fiatal pici vállalkozása hogyan lett pillanatok alatt milliárdos üzlet: már az első, hódmezővásárhelyi közvilágítási tenderen az akkor Lázár János vezette önkormányzat szabálytalanságok és összeférhetetlenségek egész sora felett hunyt szemet, hogy a piacon zöldfülű Orbán vejének a cége nyerhesse meg a városi közvilágítás LED-lámpás modernizálásának 940 millió forintos közmegrendelését.

Bár az Orbán-kormány el akarta titkolni az OLAF januárban megküldött megállapításait, ám a 24.hu  időközben megszerezte a jelentést, amiből kiderült, hogy a hódmezővásárhelyi tendernél kialakult csalási szisztéma másutt is modellül szolgált. Így Tiborczék később sorban 35 önkormányzatnál nyertek el közvilágítási tendert. Az eddig részletesen ismertetett ügyekben  például Szekszárdon – is kiderült, hogy a pályázatok kiírói rendre összejátszottak Tiborcz cégével, akik már tenderek kiírása előtt bennfentes információkhoz jutottak, illetve a 24.hu legfrissebb információi szerint a kiírói és az ajánlattevői oldalon is bennfentesnek számító – azaz súlyosan összeférhetetlen – tanácsadó cégek egész hálózatán keresztül befolyásolni tudták a pályázat kiírását és lebonyolítását. A magyar bűnüldöző hatóságok pedig gyakorlatilag homokba dugták a fejüket: a kiszivárgott OLAF jelentésben ismertetett tények jó részét már évekkel korábban feltárta és ismertette a magyar oknyomozó sajtó, ám ez a magyar hatóságokat teljesen hidegen hagyta.

Bár az OLAF jelentése nyomán nemrégiben Polt Péter legfőbb ügyész nyomozást indított, ám ez még nem áttörés, az ugyanis a megszokott eljárási protokoll része, hogy az uniós jelentések alapján nyomozni kezd az ügyészség. Miután lapunk megírta Lázár János korábbi nyilatkozatát a hódmezővásárhelyi tenderről, a DK feljelentést tett a miniszterrel szemben bűnrészességért. Az MSZP-Párbeszéd hétfőn pedig a miniszterelnök felelősségét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, továbbá az antikorrupciós ügyészség létrehozásáról szóló törvényjavaslatot is ismételten benyújtja.

Szombathely 1,4 milliárdért hozatna LED lámpákat
Nem a legjobb pillanatot választotta a fideszes vezetésű Szombathely közvilágítási közbeszerzéséhez: a város január közepén, néhány nappal azután írta ki az 1,4 milliárd forintos tenderét a közvilágítás LED lámpákra történő lecserélésére, hogy az OLAF megküldte az ügyészségnek az Elios-jelentést. Balassa Gábor, a szombathelyi Jobbik önkormányzati képviselője, képviselőjelölt szerint a helyi fideszesek még most is az Eliost próbálják helyzetben hozni. A Jobbik hétfői sajtótájékoztatóján arra szólította fel a fideszeseket és Puskás Tivadar polgármestert, hogy azonnal vonják vissza a tendert.

2018.02.13 06:16

322,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült. Az euróa kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le. A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett. 
Szerző
2018.08.15 07:41
Frissítve: 2018.08.15 07:41

Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.15 06:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.
Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország  bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.  
Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.
Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.

Változatlan növekedés az Unióban

Az előző negyedévivel azonos ütemű negyedéves GDP-növekedést ért el az euróövezet, és az Európai Unió a második negyedévben, éves bázison viszont mindkét országcsoport növekedési üteme lassult – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarország Lengyelország után a második legnagyobb éves GDP-növekedést érte el. Az Eurostat első hivatalos becslése szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári hatásokkal kiigazított GDP az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el. A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, méghozzá 5 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedés 4,4 százalékkal Magyarországé az EU-ban. Románia és Lettország 4,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll a rangsorban. 

2018.08.15 06:00
Frissítve: 2018.08.15 06:00