"Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük” – nyilatkozta Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke az Eduline-nak.
A pedagógus szerint hiba, hogy a korábban szakközépiskoláknak nevezett szakgimnáziumokban ugyanaz a módszertan és a tananyag, mint a gimnáziumokban (hiszen az érettségi követelmények is azonosak), mivel ezekbe az iskolákba – bár vannak közöttük olyanok is, ahonnan sokan tovább tudnak tanulni – jórészt olyan diákok jelentkeznek, akiknek a tanulás nem sikerélmény. Esetükben a cél az irodalom és az olvasás megszerettetése lenne, ennek érdekében modernizálni kellene a tananyagot, ami bizonyos részek elhagyásával valósítható meg. „Aki az Antigonénál vagy a Szigeti veszedelemnél eldönti, hogy ehhez neki semmi köze, ebből egy mukkot sem ért, annak semmi esélye arra, hogy olvasó emberré váljon” – mondja.
Jelenleg a Nemzeti Alaptanterv tanítását törvény írja elő, ugyanakkor az érettségi követelmények nem olyan szigorúak, bőven hagynának mozgásteret a magyartanároknak. „Senkit nem akarok törvénysértésre biztatni, sem arra, hogy a saját helyzetét végképp ellehetetlenítse. Ha egy iskolában élet-halál kérdés, hogy az utolsó irodalmi fogalmat is elmondja az órán, akkor a szerencsétlen tanár – teljes együttérzésem – nem nagyon tud mit csinálni. (…) Mindenki annyit hagyjon ki, amennyit jó lelkiismerettel, a saját állása és az iskolája veszélyeztetése nélkül tud. Például a kilencedik osztályos irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, mert Petőfi előtt nincs kötelező szerző – sem a világirodalomból, sem a magyar irodalomból” – mondja Fenyő D. György, aki szerint az iskolák jelentős részében lenne lehetőség a diákok képességeihez való alkalmazkodásra.
Az egyesület alelnöke a legfontosabbnak azt gondolja, hogy a diákok kilencedikben olyan művekkel találkozzanak, amelyek élményt nyújtanak nekik, legyen szó tömegkulturális regényekről, fantasyról, akár vámpírregényekről mert ezeken keresztül is meg lehet ismerni különböző narratív sémákat, amelyeket ha megértenek, később képesek lesznek az Arany-balladákat is befogadni. Szerinte, ha valaki 14-15 évesen el tud olvasni egy év alatt három-négy könyvet, annak nagyobb esélye van arra, hogy később egy jó érettségit tegyen.
A kötelező olvasmányok kapcsán jó ideje élénk vita folyik, a Magyartanárok Egyesületének képviselői rendszeresen az olvasóvá-nevelés fontosságáról beszélnek, amelynek érdekében felülvizsgálnák az olvasmányok listáját. Egyelőre nem tudni, hogy a jelenleg is készülő új Nemzeti Alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek változtatnak-e a helyzeten, mindenesetre a legutóbbi PISA felmérés szövegértési eredményei azt mutatták: a magyar 15 éves tanulók negyede funkcionális analfabéta.
